Forgókínpad

Forgókínpad

Budapest, kémfőváros

2019. november 14. - Szele Tamás

Nagyon remélem, hogy nem csak én vettem észre – illetve tudom, miszerint másnak is szemet szúrt, a Nemzetbiztonsági Bizottság elé is fog kerülni az ügy, csak épp mivel ők nem a legnyilvánosabban tárgyalják a dolgokat, attól nem tartok, hogy leállítanák a folyamatot. Miről is van szó? Nos, arról, hogy a Türk Tanács ugyanolyan kémfészket kap Budapesten, mint korábban Oroszhon.

turk_tanacs.jpg

Jó, hát az oroszokét Nemzetközi Beruházási Banknak hívják, pénzintézetként fut, a türkökét pedig helyi képviseletnek, de egyébként kísérteties a hasonlóság. Mondhatni pontról pontra azonos az orosz bank működését garantáló törvény és a türk képviseletre vonatkozó tegnapi törvényjavaslat.

Az átlagpolgár alapvetően azt sem érti, mi a jófene az a Türk Tanács, az újságíró ellenben már egy magasabb fokon nem érti: illetve érti, csak azt nem lehet teljesen világosan átlátni, mire jó. Mire jó a tagjainak és főleg: mire jó nekünk?

Hivatalosan ez a szerv a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa, alapították 2009. október harmadikán, Nahicsevánban, tagjai: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. Céljai teljesen általánosak és homályosak, tulajdonképpen a türk nyelvű államok együttműködését szorgalmazzák az élet minden területén. Annyira minden területen, hogy mikor tavaly Csolpon-Atában Magyarország elnyerte a megfigyelői státuszt a testületben és ebből az alkalomból Orbán Viktor személyesen jelentette be, miszerint nyelvünk türk, senki sem értette, hogy jön ez ide, ugyanis a közös sport- és ifjúságpolitika lett volna az adott tárgyalás témája. De a türkök udvarias és vendégszerető emberek, kényszeredetten mosolyogtak és hagyták beszélni.

Sőt, kérem: ha csak sportról, ifjúságról, kultúráról forogna a szó a Türk Tanácsban, nyugodtan nevezhetnénk nemzetközi, sőt, regionális sóhivatalnak, aminthogy az is volt a legutóbbi évekig: de az együttműködés szó szerint teljes körűvé kezd dagadni, katonaitól és külpolitikaitól egészen hírszerzési kooperációig. Tekintsünk erre egy példát! Mint a Török Rádió (TRT) még magyarul is beszámolt róla:

A Türk Tanács Hírszerző Szervezetei Állandó Titkárságának megalapításáról tanácskoztak Bakuban

Az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban a Türk Nyelveket Beszélő Országok Együttműködési Tanácsa (Türk Tanács) Hírszerző Szervezetei Konferenciájának 22. ülése zajlott.

Az azerbajdzsáni állambiztonsági szolgálat igazgatója, Ali Nagijev volt a házigazdája az ülésnek, melyen a török hírszerzés (MIT) vezetője, Hakan Fidan, a Kazah Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, Kerim Masimov és a Kirgiz Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, Orozbek Opumbayev is részt vett. Az azerbajdzsáni Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke, Orhan Sultanov őrnagy is jelen volt az ülésen, ahol megfigyelőként részt vett az üzbég Állami Hírszerzési Szolgálat elnöke, Abdusalom Azizov is.Az azerbajdzsáni Állami Hírszerzési Szolgálat közleménye szerint az ülésen szóba került az együttműködés fejlesztése a nemzetközi terrorellenes küzdelem terén, és ötletbörzét tartottak a különböző fenyegetések és bűntények elleni műveletekről is.

A konferencián döntöttek a Türk Tanács Hírszerző Szervezetei Állandó Titkárságának megalapításáról is.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni köztársasági elnök fogadta török hírszerzés (MIT) vezetőjét, Hakan Fidant, a Kazah Nemzetbiztonsági Tanács elnökét, Kerim Masimovot és a Kirgiz Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, Orozbek Opumbayevet és az üzbég Állami Hírszerzési Szolgálat elnökét, Abdusalom Azizovot is.” (TRT)

És mindez idén június kilencedikén történt – ha meg tetszenek figyelni, a közös munkának ez már a huszonkettedik ülése volt, csak azért fontosabb a többinél, mert itt született meg a határozat a közös hírszerzésről és annak állandó titkárságáról.

Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy Közép-Ázsiában ébredezik valami politikai-hatalmi-katonai-gazdasági szövetség, meresztgeti az oroszlánkarmait, regionálisan lehet is fontos, Törökország adja a katonai erejét, a másik négy tagállam meg igen gazdag fosszilis energiahordozókban, ők a pénzt – kérdés, mit fog hozzá szólni Oroszország, amelynek nem érdeke még egy közepes erejű tiszt a sakktáblán, valamint mit mond Irán és Kína. Mondjuk az sem mindegy, mit gondol az Egyesült Államok.

De minek szólunk bele mi? Messze is van, igazából komoly gazdasági és egyéb kapcsolataink nincsenek a Türk Tanács tagállamaival, keleti nyitás ide vagy oda, minek tolakodtunk be megfigyelőnek, mit akarunk mi tőlük?

Engedelmükkel: ez az, amiről nekem csak elképzeléseim vannak, és azokat alkalomadtán külön dolgozatban ismertetném, egyelőre annyit a lényegről: pénzt akarunk, sok pénzt, és nem kapunk, nem is fogunk kapni.

De miről szól a tegnap benyújtott törvényjavaslat?

Arról, hogy a Türk Tanács megnyithatja Budapesten állandó képviseleti irodáját. Hát nyissa, ha egyéb baja nincs, volt irodája a magyar fővárosban 1975-től a PFSZ-nek is, szóval hozzá vagyunk szokva a különös intézményekhez, amelyek időnként indokolatlan épületekben kapnak elhelyezést, például a török kulturális központ, a Yunus Emre Enstitüsü ez idő szerint az Andrássy út 62-ben székel, érdekes szomszéddal, arról sem hiszem, hogy nem fért volna el egy-két sarokkal beljebb egy arányosan olcsóbb ingatlanban, de ők tudják, miért kell mindenképpen egy palotában lakniuk. Különben az még egy tisztességes intézmény is, az speciel tényleg csak a kultúrával foglalkozik, azzal viszont alaposan.

Na, de mi a baj ezzel a türk képviseleti irodával? Nyissák, ha akarják, felőlem akár az Andrássy úton is. Hát csak az, hogy a tegnap ez ügyben benyújtott törvénytervezet roppantul hasonlít az orosz kémbank ügyében elfogadottra. Itt a türk tervezet és itt az orosz bankra vonatkozó törvény. Akkor idézzünk a tegnapi sillabuszból!

Az Iroda, annak vagyona, eszközei és archívumai – függetlenül attól, hogy hol találhatók és kinek a birtokában vannak – a feladataival kapcsolatban mentesülnek a házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a CFM lemondott mentelmi jogáról.”

Izé... ez az orosz banknál ugyanígy van. Magyar hatóság a lábát sem teheti be az ajtón.

Az Iroda, annak eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentesülnek:

a) az összes közvetlen adó alól, beleértve a jövedelemadót és a társasági adót, valamint a különös fogyasztási adót, a gépjárműadót és egyéb hasonló közvetett adókat. Ugyanakkor az Iroda nem igényelhet mentességet az olyan adók, illetékek és díjak alól, amelyek a közüzemi szolgáltatások díjai;

b) az összes vám- és kiegészítő pénzügyi kötelezettség alól – a Fogadó ország területén alkalmazandó jogszabályokkal összhangban – az Iroda által hivatalos felhasználásra behozott vagy exportált cikkek – ideértve a kiadványokat is – behozatalára és kivitelére, kivéve az áruknak az erre a célra kijelölt helyeken kívüli tárolására, vámkezelésére vonatkozó díjakat, valamint a vámhatóság személyzetének az esetleges túlórázásért fizetendő díjakat. Az ilyen mentesség alapján behozott cikkeket a Fogadó országban nem lehet értékesíteni, kivéve ha a vevő megfizeti a vámokat és adókat, vagy a Fogadó országgal az erre vonatkozó feltételekről megállapodott.

Az Iroda jogosult az Iroda által hivatalos felhasználására vásárolt áruk és szolgáltatások árában áthárított jövedéki adók és egyéb közvetett adók visszatérítésére.

A helyiségekre vonatkozó állami ingatlanadót a Fogadó ország fizeti.”

Ez is stimmel.

Az Iroda személyzete és a Nemzetközi személyzete hozzátartozói az alábbi kiváltságokat és mentességeket élvezik a nemzetközi szervezetek tisztviselőivel szembeni bánásmódra vonatkozó nemzetközi jogi elvekkel összhangban:

a) mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól;

b) mentesek az Iroda által fizetett illetmény és egyéb járandóság tekintetében az adózás alól;

mentesség a házastársaikkal és az eltartott hozzátartozóikkal együtt a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól;

a fizetési eszközök beváltása tekintetében könnyítéseket élveznek;

e) nemzetközi vagy belső válság idején őket, házastársukat és eltartott hozzátartozóikat hazatérési könnyítések illetik meg, amelyek révén kívánságukra a lehető legkorábban távozhatnak;

f) mentesség a nemzeti szolgálati kötelezettségek alól.”

Hát, ez a kémek mennyországa, annyit mondhatok: mi szükség van erre egy ártatlan képviseleti irodában, aminek elvileg olyasmi lenne a dolga, hogy ha beszédül a pesti polgár megkérdezni a buzkashi szabályait, elmagyarázzák neki? Vagy informálják, hány tornya van a Héttoronynak? Mennyibe kerül a buszjegy Edirnében?

Amint az orosz banknál, úgy a türk irodánál sincs értelme ezeknek a kiváltságoknak, mentességeknek, már amennyiben bankról, illetve irodáról van szó. Persze, ha ezek valójában kémközpontok, akkor minden a helyére kerül, akkor érthetővé válik a különleges szabályozás.

Az megint jó kérdés, miért hasznos Budapestnek, ha elvállalja a második világháborús Lisszabon vagy Isztambul, esetleg a későbbi Berlin szerepét, és nálunk randevúznak a világ hírszerzői, mert van egy olyan érzésem, hogy nem fognak nyilvános kongresszusokat szervezni: még úgy is hiszem, hogy kicsit sem válik javunkra ez a kétes dicsőség, ez a kémparadicsomi állapot.

Sőt, az is gyanús, hogy nem egymás ellen akarnak ezek nálunk kémkedni, hanem az Unió ellen épülnek ki nálunk ezek a központok, tőlünk tudnak a schengeni határokon belül oda menni, ahova csak akarnak és nem szégyellnek. Oroszok, törökök, remélem, nemsokára megjön a CIA is és a kínaiak sem maradnak otthon, nélkülük unalmasabb volna.

Budapest lesz Európa kémfővárosa.

Javasolnám, hogy államosítsuk a hazaárulás intézményét is, ezzel szép bevételre tenne szert a költségvetés.

Jaj, bocsánat.

A fentiek mutatják, hogy már megtörtént, évekkel ezelőtt, ezek már az eredmények.

Akkor mindent értek.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása