Hogy pontosan mi történt tegnap Bejrútban, azt nem tudjuk és nagy valószínűséggel soha nem is fogjuk megtudni, tekintve a térség különleges jellegét és problémáit. Azt azonban meglehetősen pontosan tudjuk, mi nem történt, és ez jelenleg nagyon fontos a terjedő rém- és álhírek miatt. De előbb lássuk a tényeket a tegnapi esetről.

Az első hírek szerint tegnap délután, helyi idő szerint 19:08-kor tűz ütött ki a bejrúti kikötőben, éspedig egy tűzijáték-gyárban, ahol petárdákat készítettek. A tűz elért egy raktárat, amelyben 2750 tonna robbanásveszélyes ammónium-nitrátot tároltak – és abban a pillanatban hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. A libanoni vöröskereszt szerda reggeli közlése szerint legalább 100 halálos áldozatról és legalább négyezer sérültről tudni a robbanás után. A sérültek között van az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagja, közölte szerdán az al-Dzsazíra hírtelevízióval Farhan Haq, az ENSZ-főtitkár szóvivője. Súlyosan megrongálódott a finn nagykövetség épülete is. George Kettaneh, a libanoni vöröskereszt vezetője szerint a detonációban megsebesültek százait szállították kórházba, de sokan a robbanás által megrongált házakban rekedtek – írta az MTI. Hozzátette, hogy a helyi sajtónak nincsenek pontos adatai a sebesültekről és a romok alatt rekedtekről. Több sérültet hajóval menekítettek ki – amint az Index írja. Az LBCI libanoni műsorszolgáltató azt jelentette, hogy a bejrúti Hotel Dieu kórház közölte: több mint ötszáz sérültek ápolnak, és többet már nem tudnak fogadni. Többtucatnyian műtétre szorulnak, a kórház véradásra szólította fel a lakosokat. Abbász Ibrahim, a libanoni biztonsági erők főnöke közölte, hogy a detonációt nem pokolgép okozta, hanem egy olyan térségben történt, ahol az évek során elkobzott, erősen robbanékony anyagokat tárolták. Ibrahim a televíziónak nyilatkozva nem volt hajlandó a robbanás okáról beszélni, mondván, hogy meg kell várni a vizsgálatok eredményét.

Ilyen esetekben a világ jóérzésű része összezár, részvétét nyilvánítja és azonnal küldi azt a segítséget, ami tőle telik: Izrael állam járt elöl a jó példával, már tegnap este felajánlotta humanitárius segítségét, de nem csak a térség összes állama tett így, ellentéteikre való tekintet nélkül, hanem lényegében véve minden ország, amely akár csak kicsiny támogatást is képes nyújtani. Széleskörű nemzetközi összefogás alakult ki, és ez nagyon rendjén is van így. Az nincs rendjén, hogy csak ilyenkor fog össze a világ.

Így tettek tehát a jóérzésű emberek, de az a veszély nem fenyeget, hogy például Donald Trump elnök közéjük tartozna. Tegnap ugyanis főnemesi hanyagsággal „támadásnak”, sőt, „bombatámadásnak” nevezte a történteket, ami ellen a libanoni kormány hivatalosan tiltakozott, de akkor már késő volt, a szellem kiszabadult a palackból. Trump amerikai tábornokokra hivatkozott nyilatkozatában, bár meg nem nevezte őket – az esemény azonban mégsem tűnik bombatámadásnak, mint majd részletezni fogom. Viszont nagyon is lehet köze fegyverekhez.

Trump nyilatkozata nyomán beindultak az álhírgyárak, és a legvadabb ostobaságok kezdtek terjedni a közösségi oldalakon, olyasmik, hogy „Izrael nukleáris támadást intézett Bejrút ellen, látható a gombafelhő! Épp Hiroshima évfordulóján!”

Itt kell eloszlatni a propaganda és a hazugságok ködét. Szó nem volt semmiféle támadásról, főleg nem nukleárisról. Ha ilyesmi történt volna, még a bolygó túloldalán is úgy megnő a sugárzás, hogy ami ilyesmivel foglalkozó kutatóintézet a világon van, mind észlelte volna és már zúgnának a szirénák. Hiszen ennél kisebb nukleáris eseményeket is észlelnek, ami időnként elég kényelmetlen egyes államoknak, ilyen volt például tavaly az orosz 9M730 Burevjesztnyik kísérleti repülése és balesete. Szóval, minden nukleáris fegyvert kizárhatunk.

De akkor mit keresett a bejrúti égen a gombafelhő?

Nem mindenki tudja, de nem csak az atomfegyverek, hanem minden nagy erejű földközeli robbantás gombafelhővel jár. A jelenség úgy jön létre, hogy a robbanás utáni tűzfelhő sokkal melegebb, mint a környezete, ezért emelkedni kezd. A gázok örvénygyűrűt hoznak létre, ami további füstöt, törmeléket emel a magasba. A felhő alá levegő áramlik nagy gyorsasággal, ez erős légáramlatokat okoz. Ha a robbanás elég közel van a földhöz, ezek a szelek törmelékeket szippanthatnak fel a talajról, létrehozva a gomba szárát. A tűzgömb gyorsan emelkedik, és mivel a közepén forróbban a gázok, ezért a közepe még nagyobb sebességgel tart felfelé. Egy idő után a felhő hűlni kezd és egyre lassabban emelkedik. Viszonylag nagy magasság elérésével pedig oszlani is kezd, és szétterül. Így alakul ki a gombaforma.

Tehát a felhő formája csak azt bizonyítja, hogy valami nagyon nagy erejű robbanás történt, lehetett az bármilyen eredetű, a sugárzásmérések eredményei meg azt, hogy nem nukleáris eredetű volt. Azt már csak hozzátenném, hogy a hiroshimai támadás évfordulója nem tegnap volt, hanem holnap lesz, a rémhírterjesztők vegyenek egy naptárat, igen hasznos szerszám, minden háztartásban szükséges.

Rendben van, de akkor mi robbant ekkorát?

A választ megadta Hasszan Diab libanoni miniszterelnök: az a bizonyos 2750 tonna ammónium-nitrát, ami tudomása szerint hat év alatt gyűlt fel a kikötői raktárban.

Mire használják az ammónium-nitrátot? Elsősorban kiváló műtrágya, de azért ez egy kicsit nagy mennyiség. Nem felfoghatatlanul nagy: Magyarország műtrágya-felhasználása 2000 és 2015 között bár jelentősen ingadozott, átlagosan 435 ezer tonna/év volt. Szóval, ha Libanon esetleg nagy hangsúlyt fektet mezőgazdaságának fejlesztésére, akkor épp lehet ennyi műtrágya-tartaléka – de nem egy helyen.

Ugyanis az ammónium-nitrát rettenetesen robbanásveszélyes. Magától nem robban ugyan, de igen keveset kell neki segíteni hozzá. Épp azért használják a mezőgazdaságon kívül robbanóanyagok gyártásához. Sőt, rakéta-üzemanyag előállításához is.

Annyira, hogy az Izraelt támadó, házilag gyártott kályhacsöveket, melyek neve hivatalosan Kasszám rakéta, egészen pontosan ezzel az anyaggal is hajtják. A Kasszám rakéta gyártásának kritikus pontja épp a szilárd üzemanyag előállítása, ugyanis ez sufniszinten zajlik: szó szerint üstökben főzik a műtrágyát cukorral és néhány vegyszerrel együtt, igen magas hőfokon, és mivel nagyon gyúlékony anyag jön létre, ez szokott a háztáji rakétagyárosoknál felrobbanni. A Kasszám rakéta robbanótöltete rendszerint más, TNT vagy egyéb, ez csak a hajtóanyag.

Azt se feledjük, hogy a Hezbollah szülőhazája Libanon, Bejrútban áll (vagy tekintve a jelenlegi helyzetet, lehet, hogy épp omladozik) a székháza, sőt, a libanoni kormányban komoly tényező, 2008-ban minisztert is adott.

Szóval, ott állt a kikötőben ez a mesebeli mennyiségű robbanásveszélyes műtrágya, egy zsúfolt nagyváros kellős közepén. Rögtön mellette áll egy „petárdagyár”, amiben csakis és kizárólag tűzijátékot készítenek, semmi egyebet, Kasszám rakétát például még véletlenül sem. Mondjuk az sem túlzottan életszerű, hogy az ilyen manufaktúrák működését sűrűn lakott területen engedélyezzék, lehet, hogy ez Levante, de nem bolondok lakják, ha más nem, a város vezetősége csak betiltotta volna ezt a veszélyes üzemet a kikötőben. Ha teheti. De ha ez nem petárdagyár, hanem rakétaműhely, akkor nem teheti, mert a nagyhatalmú Hezbollahé, ami bizony állam az államban, és a kormányban is jelen van. Az ő szempontjukból viszont logikus, de legalábbis kényelmes a rakétagyártó műhelyt az üzemanyag előállításához szükséges anyagot tartalmazó raktár mellé telepíteni, ne kelljen sokat szállítani azt az ammónium-nitrátot.

Aztán amikor elszáll az egész mindenség, nincs gazdája a kárnak, véletlen balesetről beszél mindenki, szóba sem kerülhet más magyarázat.

Nem vagyok a megmondhatója, így volt vagy nem így volt – de azért ez is egy lehetőség.

Nos, a tragédiát azonban az elméletek kicsit sem enyhítik.

Száz halálos áldozat családja és négyezer sebesült előtt kell majd elszámoljon az, aki felelős ezért a katasztrófáért.

Hacsak nem maradunk annyiban, hogy baleset történt.

Tulajdonképpen az is történt: az a nem mindegy, hogy petárda-gyártás vagy valami egészen más dolog előállítása közben esett meg.

Azért azt is verje meg az Isten, de mindkét kezével, aki a Kasszám rakétát feltalálta.

Szele Tamás