Lezárultak hát a tárgyalások Oroszország és a Nyugat között, azzal a biztató eredménnyel, hogy nincs rossz eredmény, csak jó sem. A felek nem tépték le egymás fejét, nem üzentek hadat egymásnak, sőt, legközelebb is hajlandóak tárgyalni, de addig is minden marad a régiben. Innentől nem tagadhatjuk, hogy új hidegháborúban élünk.

Az nagyon valószínű, hogy Oroszország – legalábbis egyelőre – nem támadja meg Ukrajnát (bár egy szóval sem ígérték ezt) és az is, hogy a NATO nem veszi fel tagjai közé az országot, de ez nem a béke, hanem ellenkezőleg, a hidegháborús állapot fenntartásának célját szolgálja. A feszültség most a Baltikumra koncentrálódik, amivel valódi csiki-csuki helyzetet teremt Moszkva: ha nem támad Ukrajnában, támadhat Gotlandon és viszont. Tessék kitalálni, melyik kőhöz nyúl ebben a világméretű malomjátékban. Reméljük, egyikhez sem, de egyáltalán: miért alakult ki ez a helyzet és miért pont most eszkalálódik a feszültség?

Hagyjuk a morálfilozófiát, tekintsük a helyzetet és annak pár apróbb mozzanatát, melyek, meglehet, jobban jellemzik mint a nagy szavak.

Akkor már nagy lehet a baj, ha még a Russia Today, a Kreml egyik leghűségesebb szócsöve is bevallotta január 13-án: az Orosz Föderációban az utóbbi évek talán legrosszabb termését takarították be tavaly. A Roszstat nemzeti statisztikai hivatal szerint az Oroszországban betakarított búza mennyisége 12%-kal, azaz 10 millió tonnával 75,9 millió tonnára csökkent, míg az árpatermés 14%-kal, 18 millió tonnára esett vissza. Egyedül a kukoricatermés javult, 6%-kal, 14,6 millió tonnára. A sovány termés a szárazság, a téli vetések pusztulása és a szezonális munkákhoz szükséges migráns munkaerő hiánya miatt alakult ki. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a szezon elején 85 millió tonnás orosz búzatermést jósolt, de csökkentette becslését, miután több fontos mezőgazdasági régiót, köztük Orenburgot és Tatárföldet is rossz időjárás sújtotta.

Ebben a helyzetben nem is csoda, hogy az élelmiszerárak 7,4%-kal emelkedtek az elmúlt évben, egy augusztusi felmérésben pedig az oroszok fele arról számolt be, hogy a készpénzhiány miatt kihagyta az új ingek és cipők vásárlását. A csoda az benne, hogy a Russia Today ezt megírta. Nyilván nem engedély nélkül, sőt, valószínűleg kifejezett utasításra tették. A világ többi részét is élelmiszerválság sújtja, ettől minden ország szenved: de az mégis meglepő, hogy a Szent Oroszországban nem történt csoda és nem lett rekordszintű a termés.

Rekordmennyiséget csak földgázból és kőolajból termeltek tavaly a Gazprom hivatalos adatai szerint, valahogyan viszont mégis emelkedik a fosszilis energiahordozók ára, nem csökken, amivel kapcsolatban az orosz felelősök azt szokták mondani, hogy „ja, kérem, ilyen a kapitalizmus”. Nem, nem ilyen: legalábbis általában nem. Mindenesetre most ott tartunk, hogy Oroszhonnak energiahordozói bőségesen vannak, élelme kevésbé, tehát minél több gázt és olajat kell eladjanak, hogy élelmiszert vehessenek a befolyó jövedelemből. Hogy kitől veszik, az egy jó kérdés, mert mindenhol rossz a helyzet, de ez magyarázhatja a gázárak minden logikának ellentmondó emelkedését: több pénzből több gabonát lehet venni.

Válságos, kritikus helyzeteben pedig a katonai-politikai manőverek szolgálhatják az ilyen üzletek kizsarolását is akár. Azt se feledjük, hogy Oroszország Ukrajnával verseng a világ legnagyobb gabonaexportőrének címéért. A tavalyi év viszont nem csak Oroszországnak sikerült rosszul, de az Egyesült Államoknak, Brazíliának és Kanadának is. Viszont Ukrajna rekordtermést takaríthatott be. 106 millió tonna volt az összes gabonatermés, noha Kijevben csak 100 millió tonnát terveztek. Ez egy hatalmas mezőgazdasági támogatásnak volt köszönhető – meglehet, a válság azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna megvásárolja a függetlenséget és a békét ideig-óráig, éspedig gabonával. Ha ez az ára, ez az ára. Kicsit emlékeztet ugyan ez a katonai zsarolás a mongol kánok módszereire, de mindkét fél elég hosszú ideig állt tatár megszállás alatt, volt idejük eltanulni.

Tekintsük a Baltikumot. Ott most a svéd kormány aggódik, némi okkal, illetve – okokkal. A katonapolitikai okuk az, hogy szerdán Oroszország három partraszállító hajót is a Balti-tengerre vezényelt, ami Svédország ellen ugyan semmiség volna, de Gotland szigete ellen épp elég. Márpedig, ha Gotlandot elfoglalnák, az ideális támaszpont lehetne a Baltikum újbóli megszállásához. Nyilván megtehetnék másként is, de nagyobb anyagi áldozatok árán és hosszabb idő alatt. Péntek óta Svédország csapatösszevonásokat hajt vére Gotlandon, Stridforson 90-es harckocsi-alakulatokat is vezényelt Visby kikötőváros védelmére, ugyanis ha Oroszország elfoglalja a szigetet, ott felállíthatja saját, Sz–400-as rakétáit, melyekkel blokkolhatnák a svéd légteret a NATO légiereje elől. Szóval nothing personal, just business, ahogy az amerikai mondaná, nekik kizárólag a sziget kéne, de az nagyon. Tekintve, hogy az elmúlt években mindennapos orosz részről a svéd légtér és felségvizek megsértése, tekintve, hogy alig 330 kilométerre fekszik Gotland Königsberg-Kalinyingrádtól, mely az orosz balti flotta legjelentősebb támaszpontja, a svéd kormány nem alszik nyugodtan.

Látjuk tehát a csiki-csukit, amivel a Kreml zsarolja a világot: ha nem itt lép, akkor ott, igazából egyik csapást sem szeretnék végrehajtani, azonban a mostani, zsarolási lehetőségekkel terhes állapotot mindenképpen ki szeretnék használni. Akkor most vegyük az apróbb híreket, hangulatfestő céllal.

Nem csak a svéd kormány nem alszik nyugodtan, hanem a svéd gyermekek sem. A Defense One mérhetetlenül aljas módszerről számol be, ami a svéd társadalom demoralizálását célozhatja. Ha más írná, el sem hinném, de ez a nemzetközi szaklap mindig hiteles és pontos információkkal szolgált. Arról van szó, hogy:

„Svédországban a gyerekeket és a fiatal tinédzsereket szokatlan szorongás gyötri. Néhányan nem tudnak aludni. Néhányan azt kérdezik a szüleiktől, hogy Oroszország nem készül-e megtámadni az országukat. Honnan veszik ezt az ötletet? A TikTokról.

„Közeleg a háború” – áll néhány videóban, amelyeket a közösségi médiaplatform ajánl a svéd fiataloknak. Más videók azt üzenik svéd felhasználóiknak, hogy az orosz erők bombázni fogják az országukat, vagy akár be is törhetnek. Nem csoda, hogy a gyerekek szorongani kezdenek. A kínai tulajdonú, algoritmusok által vezérelt platform valójában tökéletes eszköz egy olyan ország számára, amely egy másik ország morálját szeretné gyengíteni.

Mint a legtöbb más dezinformáció esetében, itt sem vállalta egyetlen ország sem a felelősséget, de Oroszországnak egyértelműen érdeke, hogy félelmet és zavart keltsen egy olyan országban, amely az elmúlt években kezdte újjáépíteni a védelmét.”

Kína is szóba jöhet, vagy inkább Oroszország és Kína bimbózó szövetsége: azonban ilyen mocskos eszközökkel szinte sohasem éltek még.

Lépjünk tovább. Péntek reggel arra ébredt Ukrajna, hogy „ismeretlenek” feltörték az ukrán kormány és több ukrán minisztérium honlapját. A támadók ugyan lengyel radikálisnak mondták magukat, de a szóhasználatuk nagyon nem erre utal. Mindenesetre támadás érte az oktatási tárcáén kívül a kormány, a külügyminisztérium, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját. A Covid-igazolásokat is tartalmazó Gyija elnevezésű internetes portál sem elérhető, ugyanakkor a hozzá tartozó alkalmazás működik. Lássuk azonban, az mfor.hu nyomán, hogyan szól az üzenetük?

„Ukrán! Minden személyes adatod kikerült a nyilvános hálózatra. A számítógépen lévő összes adat megsemmisült, lehetetlen helyreállítani. Minden információ nyilvánossá vált rólad, félj, és számíts a legrosszabbra! Ezt a múltadért, a jelenedért és a jövődért kapod. Volhíniáért, az OUN-ért (Ukrán Nacionalisták Szervezte), az UPA-ért (Ukrán Felkelő Hadsereg), Galíciáért, Polisszjáért és a történelmi területekért.”

Különben a Microsoft elemzése szerint ez egy zsarolóprogram, csak anyagi haszon nélkül: ugyanazt teszi, mint a zsarolóvírus, de nem követelnek pénzt az elindítói. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kategorikusan tagadta a támadás orosz eredetét:

„Oroszországnak semmi köze ezekhez a kibertámadásokhoz. Az ukránok lassan már a rossz időjárásért is kezdik Oroszországot hibáztatni.”

Azért ez nem olyasmi, mint egy jégverés.

A végére hagytam a legnagyobb szamárságot, és nem véletlenül, ugyanis első körben kissé megbízhatatlan, második vonalbéli források útján jutott el hozzám, mikor azonban közölte a Gazeta.ru is, ami az állami Sberbank tulajdonában áll, azt mondtam: foglalkozzunk vele. Akkor lássuk a hírt a Gazeta alapján:

„Jevgenyij Fjodorov, az Állami Duma képviselője nukleáris figyelmeztető csapást javasolt egy amerikai katonai gyakorlótérre. A képviselő ezt a „Nemzeti kurzus” YouTube-csatorna műsorában mondta el.

A törvényhozó úgy véli, hogy Oroszországnak befolyást kell gyakorolnia Washingtonra. Javasolta, hogy repülési missziókat és bombatámadásokat indítsanak az amerikai biológiai fegyverek laboratóriumai ellen.

„A harmadik lehetőség egy figyelmeztető csapás nukleáris fegyverekkel, de akár nukleáris fegyverek nélkül is megtehetjük, csak stratégiai rakétákkal a nevadai tesztpályát megcélozva. Ez egy olyan lőtér, ahol csak az amerikai hadsereg tartózkodik, ott nincsenek civilek, és ha két-három nappal előre figyelmeztetik őket, ez megfelelő akció volna arra, hogy demonstrálja a szándékok komolyságát” – mondta Fedorov.

Szerinte az ilyen intézkedések hatással lesznek az amerikai állampolgárokra, és megmutatják, hogy az orosz megtorló csapással való fenyegetés nem blöff.”

Fjodorov képviselő nem sok történelmet tanulhatott, vagy nem emlékszik Pearl Harborra. Az Amerikai Egyesült Államok minden, területét ért támadást azonnal megtorol. Ha előtte pár nappal még be is jelentik az „akciót”, jó eséllyel az sem lesz, amit elindítsanak: a képviselő az atomháborúval játszik.

Ez a hír nyilvánvalóan csak a globális zsarolókampány része, azt Moszkva sem gondolhatja komolyan. Elmondatták egy képviselővel, hogy tudjon róla a világ, létezik ilyen forgatókönyv is, de megvalósítani nem akarhatják, ugyanis a világon semmi hasznuk nem volna belőle. Egy világméretű nukleáris konfliktusban semmiféle előnyhöz nem jutnának, ellenben a veszteségeik végzetesek lehetnének. Mindkét oldal veszteségei, természetesen.

Szóval, nem lehet ez több propagandánál, maszkirovkánál, de annak minimum vérfagyasztó.

Itt tartunk tehát. Ebben a helyzetben Oroszországnak nagy mértékben, a NATO-nak kisebb mértékben, de a hidegháborús helyzet fenntartása az érdeke, abban az értelemben, hogy inkább hideg legyen az a háború, mint meleg.

Hogyan is mondta Churchill?

„Mussolini az egész világot egy töltetlen revolverrel fenyegette.”

Csak a világ nem tudta, hogy üres a tár.

Az a különbség Mussolini és Putyin revolvere között, hogy Putyinéról tudjuk: meg van töltve.

Szele Tamás