Sokan hisznek, főleg mifelénk, Kelet-Európa vidékén a „kínai gazdasági csodában” (főleg azok, akik hisznek az oroszban is), Kelet kincseinek kimeríthetetlenségében és más népmesékben. Nos, erről szó sincs, mint a The Insider elemzése kimutatja, a csodás kínai gazdaság a csőd szélén táncol és nagy a veszélye annak is, hogy egy összeomlás a világgazdaságot is megrendítheti. Akkor lássuk, mi is a helyzet Kínában.

(Képünk illusztráció)

Ma nem érkeztek különösebben jó hírek Ukrajnából, illetve kifejezetten rosszak érkeztek: az orosz hadsereg tovább folytatta az ukrán energetikai és egyéb kritikus infrastruktúra rombolását, egyre nagyobb erőket vet be, hiszen a szankciók megsértése révén képes rakétáit – ha lassan is – de újratermelni. Ez semmi jót nem jelent, ahogyan az ukrán hadsereg krónikus létszámhiánya is aggodalomra ad okot – de lássuk, mit mond erről az ISW napi jelentése.

(Képünk illusztráció)

Elég különös írás jelent meg a The Insiderben Colby Bhadwar tollából, ami alaposan elemzi Ukrajna harci helyzetét, főként a rakétaellátás szempontjából. Hát, a legkevesebb, ami elmondható, hogy rosszul állnak, de persze, lehetne ez még rosszabb is. Akkor vágjunk bele.

(Képünk illusztráció)

Tulajdonképpen nem történt semmi különös, csak beszélgettünk a szomszédokkal. Tulajdonképpen minden rendben van, sőt, a lehető legnagyobb rendben, csak kicsit fura ez az egész... szóval itt nálam tegnap lomtalanítás volt, és hát egy ilyen hét emeletes bérház olyasmi, mint egy bihari falu, úgy is működik, mindenki tud mindenkiről mindent és ilyen alkalomból át is jön szomszédolni.

(Képünk illusztráció)

Az ember lassan hozzászokik ahhoz, hogy az Apokalipszisben él, nálunk még nem annyira aktív, de Oroszországban szó szerint tombol az elmebaj – az a legfájóbb, hogy igazából maguk az orosz emberkék is szenvednek ettől, nekik is rossz, és kesernyés humorral szemlélik az őrületet, aminek a közepébe cseppentek.

(Képünk illusztráció)

Ez a mai írás – sokak örömére – nem lesz nagyon hosszú, de annál groteszkebb helyzetet mutat be, és rávilágít arra, hogyan is készül a magyar kormánymédia. Úgy nézem, hogy például az Origót leginkább vasvillával hányhatják össze, mindegy, milyen lesz, az is mindegy, mi van benne, csak Moszkvában szeressék. Ennyi a lényeg – és ez már nem kényszer a valamikor rangos sajtóterméknek, ez már önkéntes alapon megy.

(Képünk illusztráció)

Csak nem tudok elszakadni Afrikától, de hát a szegény krónikás nem találhatja ki a híreket, ő van a hírekhez kötve, fut utánuk, és ha most úgy tűnik, hogy Afrika kerül nagyon hamar a világpolitika figyelmének fókuszába, akkor bizony afrikai ügyekről kell írni. Márpedig a jelek nagyon kedvezőtlenek, nem akarok jósolgatni, de úgy tűnik, nemsokára ezen a kontinensen ütköznek majd közvetlenül is a nagyhatalmi érdekek.

(Képünk illusztráció)

Szín: szerényen berendezett kantin valahol Csádban, a berendezés egyik része ütött, másik része kopott. A rozsdás wurlitzer dobozhangjára ledér kígyók csörögnek, az úri közönség néha közéjük ereszt egy sorozatot. Az egyik asztalnál Sajó alezredes búslakodik, a cári gárda hófehér díszegyenruhájában, viszont gumicsizmában, fején vietnami szalmakalap. Belép Hacsek ezredes, az indonéz dombelhárító utászok mundérját viseli, lapos brit acélsisakkal, mellén a Hős város és Hős Anya kitüntetések mellett büszkén csörömpöl a Szocialista Munka Hőse emlékérem a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend jelvényeivel ékesítve. Sajó felpattan, vigyázzba vágja magát, tiszteleg:

(Képünk illusztráció)

Mint tegnap ígértem, ma egy példával szemléltetem, mikor, hogyan és milyen körülmények között vettették be a GRU ügynökei a Havanna-szindrómát kiváltó „hullámfegyvert”, melynek technikai hátterét (illetve azt, amit tudni lehet róla) tegnapi írásomban részleteztem. Saját megjegyzéseimet, csillaggal (*) jelzem majd, de előtte lenne egy általános észrevételem.

(Képünk illusztráció)

Megjelent ugyan a magyar sajtóban a hír, miszerint sikerült megfejteni a Havanna-szindróma okát – ami nem más, mint orosz titkosszolgálati tevékenység – de mivel az ezt leíró cikk a The Insiderben röpke 33-34 gépelt oldal hosszúságú, amit a magyar olvasó végig sem nézne, mindenhol, ahol ezt megemlítették, kivonat készült a tanulmányból.

(Képünk illusztráció)