Forgókínpad

A bitcoin zuhanása

2017. december 23. - Szele Tamás

Van abban némi tragikomikus, hogy a hanyag befektetők rövidesen újra a pénzüknél lehetnek – mármint azok, akik elfelejtették a bitcoin-számlájuk jelszavát. Banális hibának gondolná az ember, de egész komoly összeget érint: hogy pontosak legyünk, tizenhárom ezer milliárd, vagyis tizenhárom billió forint értékű bitcoin lóg a levegőben. Bár annyit már nem ér...

Hogy mennyit is ér, azt pontosan nem tudjuk. A kriptovalutát 2009. január harmadikán bocsátotta ki egy Satoshi Nakamoto nevű ismeretlen, aki azóta úgy eltűnt, mint erdőben a vadnyom. Lényegében véve nagyon jó ötlet, és lehetne a pénzrendszerünk jövője, csak épp nem lehet, mert bajok vannak vele. Az a lényege, hogy mivel a banki rendszer korrupt, költséges és valóban befolyásolható, az ember terelje a pénzügyeit egy államok és bankok által nem ellenőrizhető csatornába. Ezt egészen okosan kitalálták, például az inflálódás elkerülése céljából a kibocsátható bitcoin mennyisége maximálva van, nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat. Monetáris rendszer, amit nem lehet megadóztatni, nincsenek kezelési költségei, gyakorlatilag követhetetlen – maga a lassez-faire szabadkapitalizmus.

No, de mi akadályozza meg a digitális pénzek gyakori hibáját, a „kettős költést” a bitcoin esetében? Arról van szó, hogy a digitális pénz „csak” egy adat, bizony megeshet, meg is esik, hogy többször is elköltik ugyanazt az összeget, mondjuk nem a fejlett bankrendszerekben, de a kriptovalutáknak ez típushibája volt. Itt mutatkozik meg Satoshi Nakamoto zsenialitása, ezt akadályozza meg a blokklánc (blockchain). Mivel eladó és vevő között a bitcoin használatakor nincs harmadik, ellenőrző fél, mondjuk egy pénzintézet, ami ellenőrizné a tranzakciókat, ezt a blockchain nevű nyílt hálózat végzi, aminek elvben önkéntes alapon bármely ügyfél tagja lehet, minden fizetési tranzakciót egy elosztott hálózattal monitoroz, ellenőriz és igazol. Az igazoláshoz használt algoritmus biztosítja, hogy minden fizetési tranzakció egyedi legyen. A validáláshoz elég, hogy a hálózat pontjainak több mint a fele megegyezik abban, hogy az elmúlt tranzakciók mindegyike egyedi volt, azaz nem költötték el ugyanazt a pénzt kétszer. Ekkor ezeket a validált tranzakciókat kriptográfiai eljárással egy adatblokkba írják, amit hozzákapcsolnak a korábbi adatblokkokhoz. Így létrejön a közösen elfogadott és igazolt fizetési idősor, a blockchain.

Kicsit érthetőbben: ahol mindenki könyvelő és mindenki figyel mindenkit, ott nagyon nehéz lopni. Persze nem ingyen megy a könyvelés: a blockchain-hálózat a pontjainak a részvételért cserébe véletlenszerűen egy fix összeget sorsol ki bitcoinban egy résztvevő számára mindig, amikor egy új adatblokk létrejön. Ezt a jövedelemszerzési módot hívjuk bitcoin-bányászatnak. És természetesen nem maga az ügyfél végzi a munkát, hanem a számítógépe – magának az ügyfélnek több ezer évbe telne egy-egy tranzakció kriptografikus műveleteinek kiszámolása.

Hű de jó, lehet munka és befektetés nélkül pénzt keresni, dolgozik helyettünk a gép! Azt maga csak hiszi, Sajókám, azt maga csak hiszi: ugyanis a műveletek olyan gépparkot igényelnek az utóbbi időben, az egyre több résztvevő miatt, ami már kisebb ipartelepet foglal el – nem viccelek, Kínában létezett is ilyen pár ilyen „bitcoin-bánya”, ahol több tízezer párhuzamosan futó gép bányászta a kriptovalutát, az egyik Ordosban volt, idén augusztusban még működött (bár a kínai kormány azóta összevonta a szemöldökét a bitcoin-tranzakciók miatt). Olyan napi 70 millió forintra rúgott a hozama.

Másfelől viszont, pont mivel adóztathatatlan és követhetetlen, a bitcoin a rosszfiúk kedvence is. A legtöbb zsarolóvírus bitcoinban követeli a pénzt, és a darkneten, Tor-on elérhető illegális szolgáltatások is imádják használni – hogyne, nem kell pénzmosással bajlódni. Erre még visszatérünk.

Hogy lesz a bitcoinból valódi pénz? Hát, többféle módon. Elvben nem lehetne készpénzre váltani, de a gyakorlatban – főleg 2014 óta, mikor elkezdett emelkedni az ára - számos, erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online es „offline” kereskedők, szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk jelentősen nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Sőt, idén december 12-én tőzsdére is vitték.

Hát, részben itt kéne az értékhullámzás okát keresni, részben pedig ott, hogy a kriptovaluta mögött sem pénzintézet, sem anyagi fedezet nem áll, illetve korábban nem állt. Ez tulajdonképpen egy konvenció: ha én elfogadom, hogy sokat ér, és te is elfogadod, akkor tudunk vele kereskedni, de különben csak egy szám. Most a tőzsdére vitel miatt már van némi fedezete, de kérdés, hogy mennyi?

És tényleg, mennyit ér?

Egyre kevesebbet, bár időnként stabilizálódik. Az elmúlt napokban már a 20 ezer dollárt is ostromolta a Bitcoin árfolyama, pénteken viszont 13 ezer dollárra esett a szint. Péntek dél körül lement 11 ezer körülre, aztán felugrott 12 500-raa, most állhat újra 13 ezernél. De hát mi okozza ezt?

Több oka is van. Egyrészt a bitcoin ára mesebeli módon emelkedett, tízezer bitcoin pár éve két pizzát ért, most meg látjuk, mennyit adnának érte. Másrészt, a tőzsdei bevezetés és a hihetetlen drágulás miatt azok, akik pár éve játékból, kísérletből vettek pár vagy pár száz bitcoint, most a sosem látott áremelkedés hatására eladják azt – égből hullott vagyon, mintha az ember találna a padláson egy láda Apple-részvényt. (A jelszóelfelejtők is közülük kerülnek ki). Ha nekem volna, én is eladnám, még, amíg magas az árfolyam – csak hát ez törvényszerűen lenyomja az árat. Hiszen hirtelen megnő a piacon a kínálat.

Ezek szerint, ha lement a kisbefektetők eladási láza, visszatér az erős bitcoin és megint az évszázad üzlete lesz?

Az nem is olyan biztos. Ugyanis egyes államok nagyon szeretik a bitcoint, egyesek meg nagyon nem.

Kína például kifejezetten elrendelte az ország kriptovaluta-tőzsdéinek bezáratását, mert rájöttek, hogy az ország eléggé zárt tőkepiacáról bitcoinon keresztül lehet a legegyszerűbben pénzt kivinni. És hát pénzmosásra is ideális. Idén októberben már Vlagyimir Putyin is a bitcoin ellen fordult, ugyanis bár korábban kifejezetten támogatta az orosz bitcoin-bányászatot, most már szabályozni szeretné a forgalmat – és gondolom, adóztatni is.

Ellenben sosem találják ki, melyik ország kedvence a bitcoin.

Észak-Koreáé. A Remetekiráyság ugyanis összesen három dologba hajlandó pénzt fektetni: nukleáris fegyverekbe, rakétatechnológiába és számítástechnikába. Akkor derült ki, hogy fontos neki a bitcoin, mikor Langleyben rájöttek a srácok, hogy a WannaCry zsarolóvírus bizony észak-koreai eredetű, és bitcoinban kéri a pénzt – ki tudja, hány követhetetlen ám nagy hozamú bitcoinbánya dolgozhat a világtól elszigetelt államban? Így viszont kezd érthetővé válni, miért nem hatásos ellenük semmiféle kereskedelmi embargó, hogy lehet mégis pénzük – a bitcoin forgalma ellenőrizhetetlen. Tulajdonképpen Észak-Korea atomfegyvereit a friss amerikai bitcoin-milliomosok fizetik, ha indirekt módon is.

Ügyes ötlet ez a bitcoin. A jelek ugyan arra mutatnak, hogy ez a lufi ki fog pukkanni, de ügyes...

Akinek meg van, adja el gyorsan, míg le nem megy az ára arra az árfolyamra, amint kapták.

 

 

 

Szele Tamás