Forgókínpad

A Nagy Felderítő Akció

2018. december 02. - Szele Tamás

Tulajdonképpen nincs itt semmi látnivaló. Tulajdonképpen annyiról van szó csupán, hogy Demeter Márta országgyűlési képviselő kérdezett valamit, amire Benkő Tibor honvédelmi miniszter pontos választ is adott az első adandó alkalommal. Tulajdonképpen normális időkben nem volna ebben semmi különös. Ha azonban valaki ezeket a mostani időket normálisnak találja, sürgősen forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez.

De hát mit kérdezett Demeter Márta? Annyit, hogy:

Tényleg a Honvédség Airbus A-319-esével utazott a miniszterelnök Milánóba?”

A honvédelmi miniszter meg emígyen válaszolt:

Tájékoztatom, hogy Miniszterelnök úr a jelölt napon a Magyar Honvédség Airbus A-319-es repülőgépével utazott.”

Mármint a milánói Scalába, Kurtág György operájának bemutatójára.

Mármost ez a párbeszéd végül is rendben van, kérdés megvolt, válasz megvolt, és megtudtuk azt, amit már úgyis tudtunk, tessék oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Lehet ugyan szörnyülködni, hogy a miniszterelnök honvédségi csapatszállítóval tesz kiruccanásokat, ráadásul ezek az A-319-esek körülbelül annyira csapatszállítók, mint amennyire egy autóbusz, tehát épp vihetnek csapatot is, de azért nem erre tervezték őket, mondom, sok baja van a történetnek, de azokat szorgos kollégáim már mind említették volt a magyar sajtó különb-különbféle berkeiben.

taube.jpg

Amióta létezik katonai repülés, és túlnőtte az Etrich Taube meg a Sopwith Camel méreteit, mindig használták törvényesen vagy törvénytelenül magáncélokra is, esetünkben Benkő honvédelmi miniszter pontosan meg is indokolta, hogy az egyes védett személyek állami légijárművel történő szállításáról szóló 47/2005. (HK 10) HM-BM-GKM-KüM–MeHVM együttes utasítás alapján került sor az akcióra, tehát törvényes volt.

És így Orbán Viktor elmondhatja a Hyppolit Schneider Mátyásával, hogy aznap „este minden körülmények között ott voltam az Operában”.

De nekem az a gyanúm, hogy voltak ennek az útnak igenis honvédelmi céljai is.

Lehet, hogy nem a Honvédség álcázza a miniszterelnököt, hanem a miniszterelnök a Honvédséget.

Elképzelek egy párbeszédet a Honvéd Vezérkar szigorúan titkos haditanácsán.

- Uraim, nagyon fontos felderítési feladatot kell megoldanunk.

- Éspedig?

- A Honvéd Vezérkar információi szerint sej, Nagyabonyban csak két torony látszik. Ezt Háry vezérőrnagy úr saját tapasztalatai alapján is megerősítette.

- Valóban?

- Ezzel szemben, szintén Háry vezérőrnagy úr személyes tapasztalatai alapján Majlandban harminckettő látszik!

- Majlandban?

- Az Milánó német neve, Háry vezérőrnagy úr német szakos volt.

- Értem. Ezt egy esetleges, Milánó elleni tüzérségi támadás szempontjából fel kellett mérni, toronyszámilag.

- Nem vonom kétségbe ennek fontosságát. De mennyi az esélye annak, hogy Milánó ellen magyar erők belátható időn belül tüzérségi támadást intézzenek?

- Meglehetősen magas: ötven százalék.

- Hogyhogy?

- Hát vagy megtámadjuk őket, vagy nem. És vagy most, vagy máskor.

- Meggondolandó... javasolhatnék egy alapos toronyszámláló légi felderítő akciót?

- Magam is erre gondoltam, de mivel Olaszország ugyanúgy NATO-tagállam, mint egyelőre még mi is, valahogyan álcázni kéne a küldetést. Mégsem kémkedhetünk nyíltan a szövetségeseink ellen. Rosszul venné ki magát.

- Talán megkérhetnénk a miniszterelnök urat, hogy látogasson Milánóba, és az őt szállító gép azt fényképez le, amit akar.

- Brilliáns ötlet! De mit látogasson meg? Mi van Milánóban?

- A Skála.

- Az a Nyugati téren van.

- Már ott sincs, mert megvették a kínaiak, de ez nem olyan Skála. Ez nem áru- hanem operaház.

- Az is van, az Andrássy úton, de mindegy. Akkor a miniszterelnök urat elküldjük az Operába, minden körülmények között. Mondja, mit adnak?

- Kurtág Györgytől „A játszma vége” című dalművet. Épp most lesz az ősbemutatója.

- Kurtág? Nem a miniszterelnök úr ízlése... de a hazáért áldozatokat kell hozni.

- Magam is így vélem.

Hát így kerülhetett a magyar kormányfő arra a gépre, tetszik látni, nem is akart ő operába menni, csak a haza iránti kötelesség vitte Milánó légterébe.

Birtokunkba került a repülőút rádióforgalmazásának egy részlete is, ez még jobban megvilágítja, mekkora áldozatot hozott Orbán Viktor a honvédelem oltárán.

- Oscar Radio Bravo Alpha November Zero One vagyok!

- Itt Milano-Malpensa torony.

- Melyik torony?

- Irányító.

- Nem harang?- Kifejezetten nem.

- Mosolyogjon, fényképezünk! Van még torony?

- Irányító nincs, másféle akad a városban. Landolási irányszöget kér?

- Én csak Scalát keresem.

- A második sarkon balra. De nem landol?

- Majd ott. Roger.

- Vigyázzon, a parkoló fizetős!

- Tud váltani? Nincs apróm.

- A levegőben nem.

- Majd megállunk, és az utas kiugrik, aztán felszedjük előadás után.

- Maguk a legmeglepőbb aviatikusok, akikkel valaha beszéltem.

- Hát még az utasunk!

- Politikus?

- Kormányfő.

- Gondoltam, azok ilyenek...

- Roger.

- Roger.

Hát így történt, kérem. Nem kéjutazás volt, hanem titkos felderítő akció, melynek további részleteiről senki sem beszélhet.

Csak mi értettük félre.

Sopánkodunk, ahelyett hogy kitüntetést követelnénk a vakmerő légifelderítőnek.

 

Szele Tamás