Forgókínpad

Puzsér, a polgármester

2018. december 11. - Szele Tamás

Előrebocsátanám, hogy Budapestnek eddig még, fennállása óta kifogástalan főpolgármestere nem nagyon volt, olyan állás az, amihez sokféle kvalitás kell, és Tarlós mester csak abban tűnik ki, hogy ő ezek közül eggyel sem rendelkezik – no, de Puzsér Róbert nézetem szerint nem egyszerűen alkalmatlan, be is van oltva főpolgármesterség ellen.

puzser.jpg

Most arról jutott eszembe, hogy megszerezte hivatalosan is az LMP támogatását, és Vona Gábor is azt mondta, szívesen szavazna rá. Ezt készséggel elhiszem, elvtársak ők, mármint abból a szempontból, hogy hasonló elveket vallanak: Puzsér a minap elővette a sifonérból a még 2014-ben közzétett videóját, amiben – többek között – kötelező bentlakásos iskolákat javasol a szegény és cigány gyermekek számára.

Nem kétlem, hogy tapsvihart fog aratni, ahogy én meg valószínűleg erős nemtetszést – de ki kell mondanom: ez embertelenség.

Embertelenség, több szempontból is, de leginkább azért, mert gyermekeket szakítana ki családokból, kényszerítene intézetekbe, ráadásul vagyoni és/vagy származási alapon. Mármost egyfelől, ami Magyarországon intézményi hatáskörbe kerül, pláne, ha az az intézmény állami, az Csáky szalmája, azt megeszi a fene, illetve amit meghagy, azt elsikkasztják. Másfelől meg különben sem lenne elég férőhely az abszurd és gonosz tervhez, bár az megint valószínű, hogy ha valamivel szenvedést lehet okozni, arra azért találnának pénzt. A gyerekeknek kín volna, egyedül, a szülői háttér nélkül, ismeretlenek között, mindenféle követelménynek megfelelni már kicsi korban – minden gyermeknek kín volna ez, nem csak a szegény vagy cigány gyermekeknek. De a szülők is szenvednének irtózatosan. Ez a terv egyszerűen nem veszi tekintetbe, hogy emberekről van szó, sőt, már önmagában a gondolat, hogy származási és vagyoni alapon venné el a szülőktől és adná intézetbe a gyermekeket, felveti, hogy aki hirdeti, másik bolygón él.

Éspedig azért, mert ma, Magyarországon olyan pillanatok alatt juthat el bárki a középosztálybeli léttől a mélyszegénységig, sőt, akár a hajléktalanságig, hogy közben háromszor is átlépi a fénysebességet, kétszer oda, egyszer vissza. Elég hozzá egy banki csőd mondjuk, elég egy munkahely megszűnése – nekem az elmúlt napokban két munkahelyem szűnt meg, és csak azért nem őrjöngök idegességemben, mert négy volt eredetileg, tehát lesz annyi jövedelmem, hogy ha nehezen is, de megéljek, viszont voltam én munkanélküli is, és a technikai háttér hiánya miatt (nem volt sem telefonom, sem internetem) nem is kaptam munkát évekig. Dolgoztam, amit tudtam, ismerem a nyomort. Ma is simán elképzelhető, hogy bárki egyik pillanatról a másikra marad megélhetés nélkül. És az ember nem fregoli, nem csereszabatos minden munkakörbe, nem mindenki alkalmas mindenre: a jó vasesztergályosból könnyen lesz rossz gyárigazgató, de az igazgatóból csak rossz esztergályos lehet, hiszen elmélet ide vagy oda, semmi szakmai gyakorlata. Ezért beteg gondolat a közmunkaprogram is, ami nyilvánvalóan arra alapoz, hogy olyan munkát kell adni nagy mennyiségben, amire mindenki alkalmas, csak épp ilyen nem nagyon létezik az utcaseprést kivéve – sőt, mostanra a közmunka-program anyagi alapjai is kezdenek eltünedezni. Egyéni problémákra nincsenek egyszerű, általános válaszok.

A szegénységet pedig nem lehet még büntetni is, a család megcsonkításával.

De ennek már nem csak Puzsér főpolgármesterségéhez van köze, térjünk vissza a tárgyra.

Az már világos tehát, hogy ez a bentlakásos iskola-terv csak kínzásra lenne jó, pénz sem volna rá, kizárólag ronthatna mindenki helyzetén, és szerintem maga Puzsér sem gondolja komolyan. Mondja, mert a kisebbségellenes gondolkodás Magyarországon népszerű és hozhat neki szavazatokat, de az a gond, hogy nem is ő találta ezt ki. A történelmi korokban Mária Terézia kísérletezett a két évesnél idősebb és tizenkettőnél fiatalabb cigány gyermekek szüleiktől való elvételével, és teljes kudarcot vallott – felmerült az ötlet viszont a közelmúltban, már 2014-ben is onnét vehette emberünk, hogy 2005-ben kormányzati szinten is gondolkodtak rajta, igaz, az önkéntes alapú lett volna, aztán 2010-ben viszont kötelező formában jelent meg a Jobbik programjában. És azóta sem tagadták meg, cukisodás ide vagy oda.

Akkor már érteni vélem, miért szavazna szívesen Vona Puzsérra.

Amiért Puzsér is, Vonára.

Ne álljunk közéjük, legyenek boldogok egymással, de azért azt se hagyjuk, hogy ők meg miközénk álljanak ezekkel az őrült ötleteikkel.

Különben pedig az azért érdekelne, hogy a főpolgármester-jelölt azon kívül, miszerint védené a környezetet, mihez kezdene Budapest valódi gondjaival? Mi lesz a közlekedéssel, a lassan összeomló szemétszállítással, a Ligettel, a Várral? Tessenek megkapaszkodni: semmi. Lássuk, mit nyilatkozott a Zoomnak. (https://zoom.hu/hir/2018/10/11/puzser-a-fopolgarmester-jelolt-nem-erdekel-hogy-a-budapestiek-mit-szeretnenek/)

- Nekem egyetlen pontból álló programom van: a Sétáló Budapest víziója. Az, hogy a Jászai Mari tértől a Fővám térig, a budai Vártól a Lánchídon keresztül az Erzsébet térig a VII. kerületi bulinegyedet is beleértve, egyetlen besétálható zöld övezet legyen Budapesten, a Dunának a várossal való szerves kapcsolata megteremtése mellett. Ezt a víziót indítom el Tarlós Istvánnal szemben, aki csak a vasbetonban, a robbanómotorban és az új Kádárban, Orbán Viktorban hisz.

- Ez elég? A budapestiek prioritás-listáján lehet, hogy a sétálásnál vannak fontosabb dolgok is.

- Lehetséges, de én egyáltalán nem akarom kiszolgálni az emberek prioritás-listáját, az engem nem érdekel. Az embereket az én vízióm támogatására hívom, ha ez nekik nem kell, akkor az azt jelenti, hogy Budapest nem érett meg erre a vízióra, és akkor 2024-ben kell ezt újra megfuttatni.

- Akkor ez egy unortodox főpolgármester-jelölti kampány lesz, ahol nem számít, mit akarnak a választók?

- Engem nem érdekel, hogy a budapestiek mit szeretnének.”

Ja, az más. Ha nem is érdekli, akkor tényleg jó lesz megválasztani. Én meg tongai király akarok lenni, ugyanis engem meg a Tonga Szigetcsoport sorsa hagy meglehetősen hidegen. Bár rossz király lennék, mert egy kicsit azért mégis érdekel.

Ha most valaki azt mondaná: „Jó, akkor szavazz a Tarlósra”, annak nem lenne igaza. Minket most, mint az utóbbi idők minden választásán, cinikus gazemberek zsarolnak, elénk tesznek két alternatívát, az egyik rossz, a másik még rosszabb, és arra kényszerítenek, hogy ezekből válasszunk. Aztán, ha megszületik a döntés és baj lesz belőle, márpedig baj lesz, az hétszentség, azt mondják: „ti választottátok”.

Azért már mégse annyi opciónk legyen, hogy pestis és kolera között választhatunk, ha lehetnénk mondjuk egészségesek is.

Hogy nincs több jelölt?

Legyen! Annyi politikus és párt, mozgalom állítja magáról mostanság, hogy őket kizárólag a haza és polgárai iránt érzett hév szerelem mozgatja, hogy ha ez igaz, állíthatnának pár jelöltet. Bónuszként még az is megeshetne velük, hogy ha valamelyik alkalmas, azt netán megválasztják.

Az persze más kérdés, hogy budapesti főpolgármesternek lenni több munkával járna, mint élvezettel, mármint, ha valaki jól tenné a dolgát, de erre nagyjából Rottenbiller Lipót óta nem volt példa.

Szóval, ha nem lesz alkalmas jelölt – és ez a pártok, mozgalmak vezetőinek felelőssége – akkor választhatunk mostani pocsék állapotok, és egy látomásos, vizionárius, a tények és a lakosság iránt kicsit sem érdeklődő, lájkvadász vezetése között, hogy egyéb erényeit ne is vegyem elő.

Tessék már jelölni valakit, sőt, ha kérhetném: több valakit, míg ilyen a felhozatal, még akár győzhetne is...

 

Szele Tamás