Forgókínpad

Hungrikán egyház

2019. március 14. - Szele Tamás

Hogy ilyen nincs? Még nincs, kérem szépen, még. De már alakul, nemsokára tán ki is mondják a szakítást Rómával, vagy várjunk csak, Brüsszellel, illetve hogy is van ez, Rómára szükség lesz Csíksomlyón, azonban akkor mi van és hogy van? És mit szólnak ehhez az avignoni ellenpápák? Valamint ki hagyta bekapcsolva a fluxuskondenzátort?

ferenc_papa_cimere.png

(Képünkön: Ferenc pápa címere)

Nem bolondultam meg, egyelőre még nem, ezzel szemben úgy tűnik, pártunk és kormányunk újfent kezdi átlépni hatáskörét. Ismereteim szerint ugyanis teljesen világi vezetésről van szó, melynek az egyházi ügyekhez semmi köze, beléjük sem szólhat, míg a hit dolgairól vagyon szó. De szól – minden jogosítvány nélkül. Az idei, csíksomlyói pápalátogatás amúgy is eléggé zűrzavaros előzmények közepette indul, az egész azzal kezdődött, hogy egy ortodox pópa és egy román nacionalista politikus világgá repítette, miszerint Orbán Viktor Csíksomlyón fogadná a pápát, melyből, hangsúlyozom, egy szó sem volt igaz. Hivatalosan ez elképzelhetetlen, ugyanis Orbán Viktor nem fogadhatja a pápát sem Csíksomlyón, sem máshol ezen a kerek világon, Budapestet kivéve, ami a bejelentett telephelye. Bárhol máshol maximum a pápa fogadhatja Orbán Viktort, ha olyan kedve van: a pápa Isten földi helytartója nominálisan, Orbán meg még az ellenkező hatalmat sem képviseli: mint tudjuk a Sötétség Fejedelme nemes ember, nem áll szóba akárkivel. Bár ez teológiai kérdés. Diplomáciai szempontból Orbán, mint szimpla, mezei kormányfő nem fogadhatja a pápát, aki nála sokkal magasabb rangú a nemzetközi diplomáciában. Még fordított esetben is kérnie kell az audienciát, találkozót, aztán vagy fogadják, vagy nem.

Ez bizony a román uniós választások – tessék elképzelni, ott is vannak uniós választások, nem csak nálunk – egyik kortestrükkje volt, George Simion aktivista, képviselőjelölt és moldovai-besszarábiai szeparatizmust hirdető politikus használta fel a helyi ortodox püspök egyik mondatát – a püspök (meglehet, nem minden szándék nélkül) félreértett valamit, és azt mondta, hogy megengedhetetlen volna, ha a magyar miniszterelnök Csíksomlyón fogadná a pápát. Bizony az volna, csak éppen erről szó sem volt. A magyar sajtóban természetesen vérmérséklet és pártállás szerint trancsírozták a kacsát, ki ünnepelt, ki átkozódott, csak annak nem nézett utána senki, hogy igaz-e.

Nem ám, ugyanis az MTI kiadta hírként – és mindenki elfogadta Szentírásnak, holott az MTI az utóbbi pár évben már néhányszor igazolta szavahihetetlenségét és megbízhatatlanságát. A szamárság eljutott Havasi Bertalanhoz, a kormány sajtófőnökéhez is, aki álhírnek minősítette, és közölte, hogy ezzel nem foglalkoznak. Jobban is teszik: akkora diplomáciai különbség van Ferenc pápa és egy mezei magyar miniszterelnök között, hogy ahhoz képest a Himalája lapály vagy mélyföld.

De volt még affér, amiről a magyar újságolvasók nem értesültek, jóllehet magyarul írtak róla, csak el kellett volna olvasni: a bukaresti Cătălin Berenghi, aki korábban a francia idegenlégióban szolgált, most pedig egyszerű, kétkezi román nacionalista, azt üzente a Facebookon a Román Hírszerző Szolgálatnak, a Kormányőrségnek (SPP) és az elnöki hivatalnak a pápalátogatás kapcsán: „Ha a román hatóságok nem lépnek, akkor lehet, hogy mi fogunk!” A poszthoz Cătălin Berenghi egy képet is csatolt, amin egy nagykaliberű mesterlövész puska látható, a csíksomlyói nyereghez hasonló környezetben. Bevitték, lecsukták, nem jelent semmiféle veszélyt most már. Különben rá pont a fentiekben említett álhír volt ilyen vadító hatással: szóval úgy tessenek osztogatni az „akár igaz is lehetne” típusú szamárságokat, hogy ilyen következmények is származhatnak belőlük. Berenghi különben sem matyóhímzés, volt már dolga a hatóságokkal épp elég, a pápa-ügy előtt, 2015 augusztusában nemzetiszínű disznókat legeltetett, sőt egy malacot is eltemetett azon a bukaresti telken, amelyen az eredeti tervek szerint egy mecset épült volna. Ebben az ügyben is rendőrségi vizsgálat indult ellene, amelynek eredménye ismeretlen. (https://www.maszol.ro/index.php/belfold/109034-a-papa-csiksomlyon-merenylettel-fenyeget-zott-a-volt-roman-idegenlegios) Bocsánat, de elképzeltem a disznókat, trikolórban (bármely trikolórban) a nacionalista politika eszközeként... Köszönöm, már felkeltem a padlóról, jobban vagyok, ezek a röhögőgörcsök kissé igénybe vesznek.

Az én falkám olyan falka, ondolálva van a farka...”

És akkor eljutunk a mostani hírhez, eszmefuttatásunk valódi tárgyához, mely azonban környezetéből kiragadva, előzményei nélkül kissé másként hangzana. Mindezidáig a magyar és román kormányok hivatalos szinten dicséretes módon kimaradtak az egyházi esemény körüli hercehurcából, illetve hát a román kormány természetesen garantálja Ferenc pápa biztonságát, és az is világos, hogy Johannis államfő fogadja majd a repülőtéren, ez már udvariasságból is kijár, de kormányszinten mostanáig se itt, se ott nem akarta senki felhasználni a látogatást politikai célokra.

Tegnapelőttig.

Majdnem elkerülte a figyelmünket a hír, de még időben észrevettük a Magyar Nemzetben. Azt mondja (https://magyarnemzet.hu/belfold/junius-elso-hete-a-magyar-keresztenysegrol-szol-5546531/):

A magyar kereszténység hetévé nyilvánítja a kormány a katolikus egyházfő, Ferenc pápa június 1-i csíksomlyói látogatása és a június 7-én kezdődő hagyományos búcsú közötti időszakot – értesült a Magyar Nemzet. Az előterjesztés szerint – amiről az elmúlt hetekben döntött a kabinet – a két eseményt kiemelt figyelemmel kezelnék: ösztönöznék és támogatnák, hogy felekezetektől függetlenül minél nagyobb számban vegyenek részt rajtuk a Kárpát-medencei magyarok, ezzel is kifejezve a nemzet összetartozását, valamint az ezeréves magyar kereszténység iránti tiszteletet.”

Akkor először is tessék eltenni a bicskákat. Nem, a csíksomlyói búcsút nem a magyar államkincstár fizeti. Hanem részben maguk a látogatók és az ott tevékenykedő üzleti vállalkozások, részben pedig a katolikus egyház. Ezt azért bocsátom előre, mert komoly összegbe mernék fogadni, hogy sokaknak az jutott először eszébe, hogy „ezt is tőlünk lopták el”. A támogatás – olvassunk figyelmesen! - a részvételre vonatkozik, csakhogy, kérem, azt már több, mint nyolc éve támogatja, nem a magyar állam, hanem a MÁV, éspedig a Boldogasszony zarándokvonat indításával. Azt is jeleznem kell – tapasztalatból beszélek – hogy erre a szerelvényre, melyet különben nem csak csíksomlyói, hanem czestochowai és medjugorjei úticéllal is el szoktak indítani, hiszen azok is zarándokhelyek, sem nem ingyenes, sem nem kedvezményes a jegy. Egy alkalommal volt lehetőségem ezzel utazni, de soha többé nem indulok el zarándoklat idején. A kegyes zarándokok már a Keletiben elkezdték inni a pálinkát és Biharpüspökinél nem voltak abban az állapotban, hogy belássák: ők most határátlépést követnek el, be kell mutassák az irataikat... Szóval, elmondható, hogy a magyar állam egy vörös centet sem tol be ennek a hétnek a támogatásába. Közvetlenül nem, közvetve is bajosan: ha csak azt nem tekintjük támogatásnak, hogy a MÁV-ot közpénzből tartjuk fenn, de csak emiatt nem kap több pénzt.

No jó, azt már látjuk, hogy fenn az ernyő, nincsen kas: plusz pénzt nem ad ebbe a kormány, de remekül hangzik, hogy június első hetét a Magyar Kereszténység Hetévé nyilvánította.

Megteheti ezt?

Tulajdonképpen jogában áll akár a Wombatok Védelmének Hetévé is nyilvánítani bármelyik hetet Magyarország területén, csak épp neki ez nem dolga. Ez az egyház dolga lenne, akik azonban bölcsen békén hagyták a naptárat, nem jelöltek ki új ünnepi időszakot. Kicsit olyan a dolog, mintha a reformáció idején nem a pápa rendelte volna el a Szentévet, hanem a német-római császár, a Vatikán megkérdezése nélkül. Apropó reformáció: és azokkal a keresztényekkel mi van, akik nem ismerik el a római pápa fennhatóságát? Nekik nem hetük, vagy erre az időszakra függesszék fel vallási meggyőződésüket és hittételeik tiszteletét Orbán Viktor és barátai kedvéért? Megjósolhatom: nem fogják.

De maradjunk annyiban, hogy a magyar kormány ugyan megteheti ezt, csak épp nem tartozik a hatáskörébe. Egy esetben tartozna: ha és amennyiben bevezetné a hungrikán egyházat, melynek feje a mindenkori magyar kormányfő. Ez érdekes eredményekkel járt annak idején, Nyolcadik Henrik korában, Angliában, bár végül is nem mondható, hogy a kísérlet teljes kudarcot vallott volna, csak nagy felfordulás lett belőle, közepes mészárlásokkal.

A hungrikán egyház bevezetése abból a szempontból is hasznos lenne a kormánynak, hogy ebben az esetben a miniszterelnök egyházfőként, vagyis egyenlő félként tárgyalhatna a pápával, habár van egy olyan érzésem, hogy június elsejéig nem áll rendelkezésre elég idő ennek az egyháztörténeti jelentőségű eseménynek az előkészítésére.

És ha Orbán lesz a magyar pápa – különben jó neve van hozzá, viselték már ezt a nevet egyházfők a történelem folyamán – akkor mi lesz mondjuk Mészáros Lőrinc? Bíbornok? Kövér mindenképpen megkapja az Inkvizíciót, Rogán a Propaganda Fidét, Szijjártó nuncius lesz, Matolcsy pedig megkapja a Vallási Művek Intézetét, ami most a Vatikán bankja.

Egész foghatós kis ellenpápaságot lehetne összehozni ebben a Duna-parti Avignonban.

Azért remélem, nem sietik el – de a magyar kormány igen bölcsen tenné, ha nem kontárkodna egyházi ügyekbe és nem hozna ezeket érintő intézkedéseket.

Az ilyesminek könnyen lehet az a vége, hogy kicsit kiátkozzák őket, aztán mehetnek a Pokolba.

Ha nem mennek, elviszi őket az ördög.

Vihetné már, annyit mondok.

 

Szele Tamás