Véres az idei húsvét, ártatlanok vére mocskolja – alig tegnap sirattuk el Lyra McKee-t, északír kollégánkat, akit eltévedt vagy célzás nélkül kilőtt lövedék ölt meg Londonderryben Nagypénteken, ma reggel pedig borzalmas hírre kellett ébrednünk: Sri Lankán összehangolt robbantásos merényletet intéztek három templom és három hotel ellen.

Vegyük előbb a tényeket, vagy legalábbis a tények azon részét, amit egyelőre ismerünk.

Százharmincnyolc ember vesztette életét és legalább négyszázan sebesültek meg, amikor valamilyen, egyelőre ismeretlen szervezet terrortámadást intézett Sri Lankán helyi idő szerint reggel háromnegyed kilenckor zsúfolt célpontok ellen.

A robbantások helyszínei közül a templomok Kotahenában, Batticaloában illetve Katanában állnak, a szállodák, egészen pontosan a Shangri La, a Cinnamon Grand és a Kingsbury hotelek Colombóban vannak. Mivel a robbantásos merényletek egyszerre történtek, nem beszélhetünk semmiféle véletlenről: ez egy alaposan megszervezett terrortámadás volt.

Az áldozatok száma valószínűleg növekedni fog, a Reuters ugyanis idéz egy rendőrségi forrást, mely szerint csak az egyik helyszínen legalább ötvenen vesztették életüket. Míg a legtöbb hírügynökség ötvenkét halottról számol be, a BBC legfrissebb tudósítása minimum százharmincnyolcról beszél. Ugyancsak ők tudósítanak arról, hogy a Kochchikade-i Szent Antal-templomban legalább huszonhatan estek áldozatul a támadásnak.

Harsha de Silva gazdasági miniszter szerint az áldozatok között többen külföldi állampolgárok. Maithripala Sirisena elnök közleményben kérte az ország állampolgárait, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és segítsék a hatóságok nyomozását.

A kormányzat ugyanakkor, tekintve a sebesültek nagy számát, önkéntes véradásra szólította fel a lakosságot. A sérültek között nagy számban lehetnek külföldi turisták is. A kórházak központi vezetése nyilatkozatban nyugtatott meg mindenkit: rendelkezésükre áll elegendő gyógyszer, orvos és mentő, uralják a helyzetet.

Különös, de tény, hogy egyelőre egyetlen ismert vagy ismeretlen szervezet sem vállalta magára a cselekményeket.

Ennyit tudunk most.

Őrizzük meg hidegvérünket, mielőtt véleményt nyilvánítunk vagy ítéletet hozunk, és gondoljuk át: kik lehetnek a felelősök?

A dolgok jelenlegi állása szerint bárkik, és ezt nem csak a logika mondatja, hanem a helyzet ismerete is – Sri Lanka ugyanis nagyon különleges helyzetben lévő ország. A sziget már több, mint kétezer éve soknemzetiségű, a lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a ceyloni mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Ellenben vallási megoszlás szerint 70%-ban buddhista, 12%-ban hindu, 10%-ban muszlim, 8%-ban keresztény. Volt megosztott és egységes, a helyi királyokon kívül parancsoltak ott portugálok, hollandok, brit koronagyarmat csak 1802-től 1948-ig volt, akkor végleg elszakadt a Nemzetközösségtől is, és kikiáltották a jelenlegi államformát, mely most demokratikus szocialista köztársaság.

Bonyolítja a helyzetet a hivatalosan 1983-ban kezdődött és 2009. május 17-én véget ért polgárháború is, ami a colombói kormány és a Tamil Ílam Felszabadító Tigrisei között zajlott: ebben ugyan volt több tűzszünet (elvileg most is csak az van, nem béke, békeszerződést nem kötöttek), de mivel azokat egyik fél sem tartotta be, nincs kizárva, hogy a Tamil Tigrisek mozgalma éledt újjá, főleg, ha tudjuk, hogy a polgárháborúnak az vetett véget, hogy a kormány kommandósai megölték a tamil lázadószervezet politikai szárnyának vezetőjét és két másik lázadóvezért 2009. május 17-18-ára virradó éjszaka. Ebben az akcióban halt meg Velupillai Prabhakaran, a Tamil Tigrisek alapítója is – teljes családjával együtt ölték meg. Azonban a Tamil Tigrisek nem pusztán a szigetre korlátozták tevékenységüket: 1991-ben ők ölték meg Radzsiv Gandhit, India volt miniszterelnökét is, ugyanis kormányfőként békefenntartó csapatokat küldött Sri Lankára korábban.

A polgárháborúnak egyébként százezer áldozata volt.

A Tamil Tigrisek esetleges felelősségén kívül természetesen gyanakodnunk kell a világ összes ismert és ismeretlen vallási és politikai fanatikusára, a jelen világpolitikai helyzetben gyakorlatilag bárkik elkövethették a húsvéti tömeggyilkosságot, muzulmán radikálisoktól általában békés, de ebben a különleges esetben fanatizálódott buddhista közösségekig (ne feledjük: 2018. márciusától májusig szükségállapot volt az országban, miután a Sinhala nevű buddhista csoport mecseteket, és több tucat olyan üzletet és lakóházat támadott meg, amely muszlim emberek tulajdonában állt) vagy hindu, tamil szervezetekig – egyáltalán, akárki érintett lehet.

Sri Lanka kormánya rövidesen hivatalos nyilatkozatot bocsát ki a történtek kapcsán, azonban mivel az elnök jelen pillanatban a hadsereg vezetőivel tárgyal, kétségtelennek tűnik, hogy még ma újból bevezetik a szükségállapotot és a katonai törvénykezést.

India, Ausztrália és az Egyesült Királyság vezetői már kifejezték együttérzésüket.

A világ döbbenten áll a történtek előtt. Egyes hangok már hiányolják a nemzetközi összefogást a Notre Dame esetéhez hasonlatosan: nekik csak annyit lehet mondani, hogy egy épületet mégis újjá lehet építeni, kerüljön, amibe kerül, ott segíthet az adakozás.

De nincs a világnak az a pénze, ami százharmincnyolc – illetve, előre láthatóan több – embert feltámasztana.

Eddig csak egy Feltámadás sikerült.

Arra emlékezne ma a világ.

Ha hagynák.

Bárkik is legyenek a támadás elkövetői, egy bizonyos: felelni fognak.

Igaz, a halottakat az sem támasztja fel.

Szele Tamás