Hölgyeim és uraim, filmszínházunk bemutatja a neves rendező, Orbán Viktor legújabb művét, melynek címe: „Brüsszeli bosszúállók”. Narrátor: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A főszerepben: Varga Judit igazságügyi miniszter, akit ezért az alakításért valószínűleg jelölni fognak vagy Oscarra, vagy tűzkárra, vagy vízkárra.

(Fotó:444)

A bemutatót a mai nap folyamán tartják az Európai Unió Tanácsában, de mielőtt ennek részleteire térnénk, meg kell említenünk a premiert megelőző mesteri reklámhadjáratot – tegnap ugyanis Kovács államtitkár a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy beexponálta az eseményt, hogy biztos lesz a maximális látogatottság. Igen, egy profi marketinges így csinálja, meg kell hagyni... szóval, mit is mondott? 

„Bevándorláspárti bosszúállók mindent megtesznek Magyarország ellen az új Európai Parlamentben, és erről szól a hétfői brüsszeli meghallgatás is - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az uniós tagállamok kormányaiban vannak bevándorláspárti erők, amelyek bosszút akarnak állni Magyarországon - tette hozzá az államtitkár az EU-tagországok miniszteri találkozójára utalva, amelyen finn kezdeményezésre meghallgatják a magyar kormány képviselőjét az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében. Kovács Zoltán szerint

- a balliberális migránspárti erők a keresztény értékrend felülírására törekszenek,

- Brüsszelben már ki se lehet mondani azt, hogy „a kereszténység védelme”,

- az Európai Unió központjában az új ideológia a migránsok támogatása.” (Origo)

Aki ezek után nem ragad a tévék elé, hogy lássa a brüsszeli bosszúállókat meg azt, amint Varga igazságügy-miniszter a magyar jogállamiságról mesél, az minimum filmtörténeti pillanatról marad le.

Nagy kár, hogy maga az alakítás - meg a történet úgy általában – sem arról szól, amit Kovács államtitkár prezentált a közönségnek, ez valami olyasmi volt részéről, mintha a Casablancát azzal reklámozták volna, hogy „Két férfi, egy nő és a zongora” - igen, van a filmben két férfi (sőt több is), van egy nő (de az nagyon, más nők pedig kevésbé) és legalább egy zongora is szerepel, de az egésznek semmi értelme nem volna a második világháború és a korrupt rendőrfőnök nélkül. Plusz a végén kell a repülőtér is.

Tehát nem arról szól a meghallgatás sem, hogy most a gonosz brüsszelita bevándorláspártiak kínzócölöphöz kötik a konzervatív szüzet és körbetáncolják, majd bevándorlást támogatnak a színe előtt, míg kínok kínjával el nem távozik a tanácsteremből. Éppenséggel szó sincs bevándorlásról. Mint a meghallgatás neve is mutatja, a magyar jogállamiságról van szó. Mellyel - a Sargentini-jelentés szerint – piszok nagy bajok vannak. Meg mondjuk szerintem is, sőt, a Sargentini-jelentés talán nem is volt eléggé alapos. El lehet olvasni, kérem, nyilvános, nagy kár, hogy úgy állnak vele a legtöbben, mint korábban Marx Károllyal: róla többet olvastak, mint őt magát.

Mármost az valóban a színművészet csúcsa lesz, ha Varga Judit miniszter el tudja hitetni a meghallgatása során egy hatalmas, hamleti erejű monológ útján a közönséggel, hogy a magyar jogállamiság egyáltalán létezik, mi több: semmi baja. Az előadásnak az a gyenge pontja, hogy távolról sem monológról lesz szó, hanem miután elmondta a magáét, kérdéseket tesznek majd fel neki, oda a helyzeti előny. Sőt, mint az Index ismerteti a menetrendet:

„A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.”

Erre mondtam, hogy inkább várok az alakítástól tűzkárt a várhatóan hatalmas égés miatt, mint Oscart. Ebből a dramaturgiai helyzetből nem lehet jól kijönni, ugyanis azt nem mondhatja, ami az igazság, miszerint „a magyar jogállamiság nem felel meg semmiféle európai normának, de nekünk, akik a magyar államot irányítjuk, ezzel szemben pont így felel meg, nem beszélhetnénk másról?”

Nem, kérem, ugyanis a meghallgatás elengedhetetlenül szükséges a hetes cikkely alkalmazásának folyamatában.

Rendben van, tehát Kovács államtitkár a várható bukást fogta már jó előre a brüsszeli bevándorláspárti bosszúállókra, ez bevált módszer a magyar politikai életben, még ellenzéki oldalon is jó előre ki szokták jelölni a vétkeseket, ha tudják, hogy egy ügyben veszíteni fognak, de ezt a kormánypárttól tanulták - pont a bűnbakképzés mesterei ne használnák ezt az eszközt?

Jó, meghallgatják Varga igazságügyminisztert, és utána mi lesz?

Nem, nem vágják le a fejét, mint Máriának, a skótok királynőjének, nem is égetik meg máglyán, mint Szent Johannát, az majd a kormánylapok hírmagyarázataiban történik meg, a valóságban – nem lesz semmi jó ideig. Este kiadnak majd egy összegzést a vitáról, de abban nem értékelik (tehát a kormánysajtó első jelentései mindenképpen elsöprő győzelemről számolnak majd be). Azonban, ha úgy döntenek az uniós miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ezeket a magyar kormány vagy megfogadja, vagy nem fogadja meg, esetleg esős időben kitömi velük a cipőjét. Ha nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.

Ezek után vagy a miniszterek minimum egyharmadának szavazata vagy az EB javaslata alapján de mindenképpen az Európai Parlament képviselőinek minimum kétharmados arányú szavazatával kerülhet az ügy az Európa Tanács elé, így, feltételes módban: nem nehéz belátni, hogy ehhez már elég sok feltételnek kell teljesülnie. És ha esetleg teljesülne minden kritérium, majd akkor dönthet úgy az Európa Tanács, hogy alkalmazza a hetes cikkelyt, ami járhat Magyarország szavazati jogainak felfüggesztésével (nem, nem csak a kormánypárti képviselők szavazati jogát függesztenék fel, hanem mindegyikét), szóval ez időbe telik és lényegében véve egy fontossága van. Az, hogy ha és amennyiben fel is függesztik Magyarország szavazati jogát, (ez nem szól örökre, ez egy határozott időtartamú büntetés), ne feledjük, épp most következik az uniós költségvetés vitája is. Ami évekre előre eldönti többek között azt is, melyik tagállam mennyi támogatást kaphat.

Na, ha ebben nem szavazhatunk, az fog igazán fájni. A kormánynak kevésbé, attól nem félek, hogy ők koldulásra kényszerülnének, de az országnak fájni fog.

Magyarország ugyanis egy nagyon-nagyon rossz hatásfokkal működő gazdasági rendszer, egy vízimalom, amit kívülről hajt az uniós pénz, ennek nagy része eltűnik, de kisebb része életben, mozgásban tartja az országot. Mármost, ha kevesebb lesz a pénz, annak a nagy része ugyanúgy el fog tűnni, a rendszer sajátosságai miatt, de a létfontosságú kisebbik rész már nem lesz elég az életszínvonal fenntartásához.

Mert arról, hogy kevesebbet tessenek lopni, szó sem lehet.

Szóval, ezt a filmet látjuk ma kora délután Brüsszelből, ezt közvetítik, nem a Kovács államtitkár által beharangozott akció-horrort, romantikus szállal.

Ez egy gazdasági horrorfilm igazából, politikai mozgatórugókkal.

Bár a külsőségei miatt nehéz nem tragikomédiának nézni.

Igaz: ha annak nézzük, akkor sem mulattat.

Túl sok benne a tragikus elem.

Szele Tamás