Forgókínpad

Forgókínpad

Agysorvasztó sertéspestis

2019. október 11. - Szele Tamás

Rövid leszek, kérem, és lényegre törő: szenzációs orvosi felfedezést tettem, kizárólag a napi sajtó tanulmányozása útján. Megállapítottam ugyanis, hogy az afrikai sertéspestis az állatállományban elhullást, az emberi lakosságban pedig járványos és visszafordíthatatlan agysorvadást okoz, mely a gondolkodás teljes hiányát okozhatja a pácienseknél.

sertespestis.jpg

Mire alapozom ezt a megállapításomat?

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnökének, Kiss Györgynek mai nyilatkozatára, mely a Magyar Nemzetben jelent meg. Azt mondja ugyanis az érdemes gazdász, miszerint:

„– Hazánkba számtalan vendégmunkás érkezik a fertőzött területekről. Ukrajnában és Romániában is bevett gyakorlat, hogy a gazdaságok, ha a közelükben megjelenik a fertőzés, azonnal „behűtőzik” a jószágokat, így pedig könnyedén kerülhet forgalomba fertőzött hús anélkül, hogy bárki is tudna róla. Mivel a betegség emberre nem veszélyes, így bárki bátran fogyaszthat a fertőzött húsból, az ételmaradék ugyanakkor továbbadhatja a kórt az arra fogékony állatoknak. A betegség célkeresztjében ezért elsősorban az urbanizált vaddisznók állnak, amelyek a szemeteseket is gyakran felforgatják, étel után kutatva. A vendégmunkások miatt egész Európa veszélyben van, még a kontinens legdélebbi pontján lévő spanyol állattartók sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen az országba ezrével ingáznak Romániából a munkások.”

Hurrá, megvan a kór, a fertőzés forrása.

Illetve nagyon nincs meg. Az állítás szerint az a gond, hogy az ukrán és román gazdaságok levágják a fertőzött sertésállományt (ezzel szemben nálunk, ugye, megkoszorúzzák őket, nem?) és esetleg kimérik a behűtött húst. Melyet szintén esetleg megvesz a jövendő vendégmunkás, majd gondosan magával viszi a belőle készült, romlandó ételt Magyarországra (ahol, kérem, nincs sertéshús, nem kapni, azért kell hozni), majd még gondosabban részint elfogyasztja, részint olyan helyen dobja el a maradékot, ahol kizárólag urbanizált vaddisznók férnek hozzá, melyek így jól megfertőződnek, és már kész is a fontos merény. Az urbanizált vaddisznó ugyanis amint megfertőződött, és érzi az első tüneteket, előveszi a Soros Györgytől kapott drótvágóját, átmetszi a sertéstelep kerítését, és beszökik a házisertés-állományba, fertőzni. Valóságos négylábú, agyaras kamikáze, kérem.

Hát, eléggé furcsán hangzik, nem mondom, de szakember állítja.

Csakhogy ennek az állításnak volt egy elődje is, éspedig 2018. május 14-én. Akkor is szakember szólalt meg, sőt, a szakemberek szakembere, Nagy István agrárminiszter. Ha valakinek kell értenie az állattenyésztéshez (is), neki kell. Lássuk, mit mondott? 

Az afrikai sertéspestisről azt mondta, szerinte az úgy kerülhetett be Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit megtalált egy vaddisznó, amely így megbetegedett.” (444)

Kérem, egy éve még a migránsok és/vagy a vendégmunkások okozták a sertéspestist, most már csak a vendégmunkások, ennyit fejlődött ez idő alatt az állatorvosi tudomány. Nagy dolog az, hogy így meg bírjuk állapítani, hiába!

Akkor most gondolkodjunk.

Az ételmaradék a házi sertés-állományra akkor jelentene valódi veszélyt, ha középkori városokban és falvakban élnénk, és a disznók a szemétben turkálnának. Akkor igen. De most a sertést tenyésztik, kis- és nagyipari szinten, nem jut szeméthez. Az „urbanizált vaddisznó” létezik, én is láttam már Buda határában nem egyszer, csakhogy az meg ritkán kerül a tenyésztett házisertés közelébe, sőt, maguk a házisertések is elhanyagolható szinten élnek társadalmi életet, levágásuk előtt mondhatni kizárólag közvetlen környezetükkel érintkeznek, kivéve - az állatvásárokat. Maga a vírus a sertés húsával, illetve váladékaival terjed, tehát bármilyen csábító is, ne használjunk olyan evőeszközt, amivel előtte házisertés evett és ne együnk a vályúból, hogy ne váljunk vírushordozóvá. Tulajdonképpen a fertőzés azon az úton kerülhetett át a vaddisznókról a házisertésekre, hogy egyes vadászok sertést is hizlalnak, és nem ügyeltek a higiéniai szabályokra.

Mármost, azt látjuk, hogy normális disznóhizlaldában – és háztájiban - elhajított ételmaradék nem kerül a tápba, űzzük is vissza a migráns-vendégmunkás-elméletet a politikai propagandahazugságok közé, ahová való. Majd helyére tesszük később. De akkor honnét ered ez a mostani járvány?

Afrikából?

Nem: csak a neve az, hogy „afrikai sertéspestis”.

Romániából, Ukrajnából?

Oda is eljutott, de onnét sem származik.

A kiindulási helye a NÉBIH által kiadott tájékoztató szerint Grúzia. Ott jelent meg először 2007 elején, majd átterjedt a Kaukázus térségére és Oroszország európai területeire is. Persze, hogy nem kerülte meg az útjába eső országhatárokat, a vírusok notórius tiltott határátlépők, a jogkövető magatartás szinte semmit sem mond nekik: de a betegség eredete: Grúzia.

Rendben, akkor tudjuk honnan jön, azt is, hogy a magyar sertéshúst a fertőzésveszély miatt kitiltották az orosz piacról (is), mely, mint láthattuk, eleve fertőzött volt, tehát a visszafertőződést akarhatták így meggátolni, de mi következik ebből?

Ebből a magyar sertéságazat teljes átrendeződése következik, mely nem kis pénzt fog hozni egyeseknek, másokat pedig koldusbotra juttat. Ugyanis a járvány miatt gyakorlatilag egy éven belül megszűnik a háztáji sertéstartás Magyarországon. Ennek beláthatatlan következményei lennének a magyar sertésexportra és a 300 000 embernek munkát adó iparágra. A nagy húsipari vállalatok védelme érdekében az agrárminisztérium augusztusi tanulmányában – amelyet a hvg.hu hozott nyilvánosságra, a NÉBIH pedig elismerte a valódiságát – amellett érvelt, hogy a háztáji sertéstartást kártérítés mellett ugyan, de fel kellene számolni.

Fel, ugyanis az igen szigorú szabályozást, ami elejét veheti a járvány terjedésének, kisipari, háztáji méretekben, körülmények között képtelenség betartani, a szükséges átalakításokat elvégezni, erre csak a nagyipari sertéstenyésztés keretei között van lehetőség. És hát kinek van nagyipari disznóhizlaldája? Nyilván annak, akinek pénze van: nem olcsó mulatság, még ha jól is fizet. Tehát ezek szerint komoly veszteségek okozásával – ugyanis az állami kártérítés a kistermelő kárának tán még a felét sem fedezi – átkerül a teljes magyar sertéstenyésztés azokba a kezekbe, mintegy monopóliumként, mely kezek most is annyi mindent hordoznak, építőipartól vendéglátóiparig és energetikáig. Meg kissé kormányközeliek. Mondjuk az nem csoda, hogy a kormányközeli befektetők az építőipartól a mezőgazdaság felé fordulnak: rövidesen lejár az uniós kohéziós alapok folyósítása, nem kapunk több pénzt infrastrukturális felzárkózásra, az építőipar lehanyatlik, jobb otthagyni időben, enni meg mindig fognak az emberek.

Persze, ha meg akarnánk szabadulni a sertéspestistől, azt viszonylag könnyen megtehetnénk (időnként tesszük is), a vaddisznóállomány ritkításával. De hát csak nem lesz bolond a kormány levágni az aranytojást tojó sertéspestist – no, és az sem utolsó szempont, hogy ha nem lesz vaddisznó, mire vadászik majd a Semjén?

Különben meg, az egy dolog, hogy minimum öt-hatezer, de inkább sok tízezer sertés kényszervágását rendelték el mostanság, ahogy a budakeszi vadaskertben is több száz vaddisznót irtottak ki. A másik dolog a NÉBIH hivatalos válasza a sosem látott veszélyességű járvány mértékéről, arról, hány fertőzött állatot találtak eddig (a Zóna és az Euronews nyomán):

Igen, ismételten megerősítjük, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eddig egyetlen esetben sem igazolták házi sertéseknél az ASP vírus jelenlétét. Számos betegség egy-egy tünete lehet gyanút keltő az afrikai sertéspestisre is. Ilyen tüneteket produkálhat a PRRS, Aujeszky-féle betegség, sertésorbánc, kumarin mérgezés, salmonellosis, pasteurellosis, stb. De gondolni kell az afrikai sertéspestisre bármilyen, tartós, magas lázzal járó, gyógykezelésre nem reagáló megbetegedés esetén is. Az ASP járvány jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek állategészségügyi megelőző intézkedéseket.”

Tessék?

Akkor ez a sok hűhó semmiért zajlik?

Dehogy semmiért, kedves polgártársaim.

Azért, hogy végre kormányközeli monopóliummá válhasson a teljes sertéságazat.

A hazug, mocskos propaganda meg arra való, hogy a kisemmizett, koldusbotra juttatott sertéstenyésztő ne a valódi vétkest akarja agyonütni, hanem a migránst, a vendégmunkást, az akárkit.

Csak ne az oligarchát.

Aki elhiszi: tényleg az afrikai sertéspestistől kapott agysorvadást.

És el is hülyül, sikeresen.

Azt hiszem, ha így alakulnak a dolgok és húsáremelkedés lesz, aztán húshiány is, nem lesz jó hentesnek lenni.

Mészárosnak lesz jó lenni.

Mészárosnak még most is jó lenni.

Egy darabig.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása