Forgókínpad

A Lokál és a félkrajcár

2019. november 01. - Szele Tamás

A kiskakas reggel felébred, kávézik és kimegy még jókor a hírszemétdombra, kapirgálni, mert kukorékolni kell nemsokára, szóval jó lenne a gyémánt félkrajcár. Hát, ahogy ezt a mai szemetet nézem, még réz félkrajcár is alig akad benne, nem, hogy gyémánt: rég volt az már, mikor az ember csak megkaparta a hírszemét tetejét és már kukorékolhatta is világgá, amit talált.

kiskakas_gyemant_felkrajcarja.jpg

Illetve: van itt félkrajcár, csak ez már senkinek sem újdonság. Érdekes a hír, miszerint a Lokál és Orbán Viktor közösen siratják a magyar sajtószabadságot. Nem mondom, sokat tettek ellene mindketten, sőt, úgy általában véve a sajtó ellen is, ünnepelniük kéne, ha igazán sérült volna, de erről szó sincs. Bár nincs a legjobb erőben, az tény.

Akkor miről van szó?

Egy szokásos elterelő hadműveletről. A Lokál áll a piactér közepén, ruháját megszaggatva, és sír, hogy őtet a gonosz hatalom be akarja tiltani. A rosseb sem akarja betiltani, egyszerűen a BKV nem újíthatja meg a szerződését velük, mivel sokat hazudoztak, tehát olyan száz nap múlva (akkor jár le, és azért Napóleonnak is járt ennyi felmondási idő) már vagy nem kap a metróban ingyenes napilapot az utas, vagy ha kap, az előreláthatóan az újrainduló Pesti Hírlap lesz, ami betölteni látszik a keletkező piaci rést. Ettől még a Lokált nyugodtan lehetne árulni újságosoknál (Szabó Timea javaslata alapján), ugyanis a sajtótermék megjelenését és előállítását a világon semmi sem tiltja. Tessék megélni a piacról, mint mindenki más.

Ja, csak az nem olyan nagyon egyszerű. A Lokál ugyanis koncepciója alapján ingyenes, mert ennyi hazugságért senki sem adna pénzt. Sőt, alapvetően egy másik ingyenes lap, a Metropol helyére suszterolta be a kormány, szóval a dolgok jelen állása szerint még ára sincs, nincs ráírva, mennyibe kerül, és akármennyit is dolgoztam sajtóban, én sem tudnám megmondani, mennyiért lehetne adni: ha forgalmat akarnak elérni, szerintem száz forint alá kéne beárazni, csak akkor nagyon veszteséges volna.

Már persze, ha vennék. Egy ilyen áttéréshez ugyanis kéne pár dolog: egyfelől már tegnap le kellett volna ülni egyeztetni a terjesztő cégekkel, megbeszélni, mennyi az annyi, hány helyen árulnák, megbecsülni a nyomdával az eladható példányszámot, ami nagyon nem annyi, mint az ingyen szétosztható, kéne végezni egy kis piackutatást, hogy mi érdekli az olvasókat, miért hajlandóak fizetni is - mert amit pénzért adunk, abba már nem mindegy, mit lapátolunk bele, annak már kell legyen egy szintje és tartalma is. Ennek fényében kicsit átszervezni a rovatokat, esetleg személycseréket is végrehajtani, rendezni bármi áron is a még függőben lévő sajtópereket (van belőlük elég) aztán ha mindez volt, ahogy írva, gyertyát kell gyújtani Páduai Szent Antalnak, aki napjában tizenháromszor tesz csodát: hátha most is megesik a szíve és megáll ez az ingatag alkotmány a lábán.

Állandó imádság és sűrű sóhaj erősen ajánlott.

Ezt piaci alapon így kéne csinálni, de ennek a készülődésnek még a nyoma sem látszik. Mivel pedig a lapot nem szüntetik meg, nem tiltják be, viszont jelét sem adja a változtatásnak, valószínűleg arra játszanak, hogy maradhat valamilyen hatalmi zsarolás útján a mostani állapot, és ők továbbra is a metrómegállókban lesznek elérhetőek.

Emellé természetesen monoton rendszerességgel ismételgetik a „betiltás” szót, hátha beleég az olvasók agyába. Vegyük a tegnapi vezércikküket. 

Karácsony diktátorként be akarja tiltani a Lokált – Példátlan támadás a sajtószabadság ellen!

Karácsony Gergely be akarja tiltani a Lokált, Magyarország legnagyobb, legtöbb példányban terjesztett lapját. Nem tetszik neki, hogy alkalmatlannak tartjuk a főváros vezetésére, nem tetszik neki, hogy elmondtuk a véleményünket, nem tetszik neki lapunk tartalma, hát kiűzne minket Budapestről.

Karácsony hamar kimutatta a foga fehérjét, hogy nem tűri a másképp gondolkodókat, hogy a cenzúra eszközével lépne fel azok ellen, akik nem az ő szája íze szerint fogalmaznak. Támadást intéz a sajtószabadság ellen, a BKV mögé bújva adminisztratív eszközökkel hallgattatná el azokat, akik másképp látják a világot, mint ő.

A magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének.

De tehet Karácsony bármit: meg fogjuk találni a módját, hogy eljussunk az olvasóinkhoz.

A Lokál szerkesztősége”

Ennyi az egész vezércikk, egy szóval sem több, az ő lapfelületükön 17 sor, szóval ha ezt a teljes szerkesztőség írta, akkor sem erőltették nagyon meg magukat: ez még hírnek is mínuszos volna. Nem bocsátkoznak részletekbe, hiszen ha megtennék, be kéne vallaniuk, hogy szó nincs betiltásról, egyszerűen csak az eddigi piacukat veszítik el. Azt is azért, mert sajtóetikai szempontból megengedhetetlenül viselkedtek - a Lokál a kormány gátlástalan zsoldosa volt és maradt, akadt olyan írás benne, aminek 15 állításából 11-et kellett helyreigazítani, azon csodálkozom, hogy akadt benne kötőszó, írásjel vagy szóköz, ami igaz volt. Igen sokat derültem annak idején, mikor álláshirdetést adtak fel az online oldaluk szerkesztésére-írására tavaly ilyenkor, mikor még nagyon szaladt velük a szekér, és az így nézett ki:

A Lokál internetes oldalához keresünk szerkesztő-újságíró munkára olyan motivált fiatalt, aki szeretne tapasztalatot szerezni az online sajtóban. Napi 8 órás munkaidő, havonta egy hétvége otthoni ügyelet. Kezdő fizetés, havi nettó 130 ezer forint
A feladatok a következők: szerkesztés, cikkírás, a közösségi oldal kezelése.

Előny: Angol nyelvtudás. Szerkesztőségi rendszerek ismerete. Jó íráskészség

A jelentkezéseket (fényképes önéletrajz) az online@lokal.hu címre várjuk.”

Ha meg tetszenek figyelni, az íráskészség náluk előny volt, nem követelmény… azért az mégis sok egy picit, hogy ők maguk ismerték be, nyilvános hirdetés útján, miszerint náluk nem kell írni tudni. Szerintem volt vagy tíz sablonjuk, azokat kitöltötték a megfelelő nevekkel és szóljon az eleje.

De mostantól nem fog. A kétes értékű és minőségű (magyarán megmondva: szakmai és piaci alapon nincs az a pénz, amennyiért mondjuk én hajlandó lennék vállalni a talpra állítását, annyira reménytelen a beteg állapota - ennek már pap kell, nem orvos) sajtótermék érdekében a múlt héten maga Orbán Viktor is felszólalt a Parlamentben. Orbán, aki különben kontinensekkel tetriszezik és milliós hadakat ver vissza fél kézzel! No, lássuk, mit mondott.

Örülök annak is, hogy szóba került a megfélemlítés. Uraim, ha jól látom - illetve kisasszony -, itt nem kevesebbről van szó, mint hogy önök vettek egy mély levegőt, és azzal kezdik, hogy bejelentik, hogy betiltanak újságokat. Gratulálok! Ha jól értem, nem is tévedésről vagy elszólásról van szó, hanem, ha jól értem, önök nemcsak hogy vállalják, hanem ez egy program önöknél. Tehát, ha ezen a hangzavaron keresztül képes vagyok megérteni, hogy végül is mi az önök álláspontja, akkor azt látom, hogy önök politikaiprogram-szerűen be, illetve ki fogják tiltani azokat a lapokat, amik önöknek nem tetszenek. Ebben nincsen semmi új, mert önök korábban is ezt csinálták. Vannak is erre alkalmas szakembereik, akiket tudnak reaktiválni.”

Mondja ezt az az Orbán Viktor, akinek közvetve vagy közvetlenül számtalan sajtótermék pusztulásához volt köze a Kurírtól a Népszabadságig és tovább, messze tovább, a show-nak még nincs vége. Mondja ezt az az Orbán Viktor, aki így is a kezében tartja a magyar sajtó legalább nyolcvan százalékát, és aki ha nem képes megszerezni egy médiumot, inkább elpusztítja azt. Sőt: egyeseket meg sem akart szerezni, csak kiirtani. Ha él ember ebben az országban, akinek vannak lapok betiltására alkalmas szakemberei, az pont ő – igaz, az ő pribékjeit nem kell reaktiválni, aktívak azok most is.

Az azért mégsem lehet igaz, hogy a miniszterelnök, a magyar sajtó szorgos hóhéra nem tud különbséget tenni egy lap betiltása és egy forgalmazási szerződés felmondása között. Persze, hogy tud: csak most játssza a hülyét, és akinek nincsenek világos fogalmai az ügyben, az esetleg hisz neki.

Akkor summázzuk az esetet.

Hazudott a Lokál?

Rengeteget. Szinte egyébből sem állt, csak hazugságból.

Megtehette ezt?

Megtehette, hiszen ingyenes volt és alaposan kitömték állami támogatással.

Ráfizetett a hazugságaira?

Az attól függ, honnan nézem: attól nem tartok, hogy éhen halnának. Ugyanis az állami támogatást ezen túl is kapják majd, legfeljebb a piaci keresztmetszet szűkülésével csökken a lap propagandaértéke, és mivel mostanság átszervezésekről csiripelnek a keselyűk a KESMA-n belül, lapok megszüntetéséről, racionalizálásról, könnyen veszíthetnek a támogatás mértékéből ily módon.

Felmondhatta a főpolgármester a BKV-vel kötött szerződését?

Felmondhatta, jogában áll.

De megszüntetni a magyar törvények szerint csak egyvalaki szüntetheti meg őket.

Nem, nem Budapest főpolgármestere, neki ehhez semmi köze.

Hanem a lap tulajdonosa. A kormány. Illetve közjogilag: a KESMA, rajta keresztül maga Habony Árpád.

Ebben a helyzetben az mondjuk valóban nem a legjobb jel, hogy a miniszterelnök is a „betiltásukról” beszél – ugyanis megszüntethetik a lapot az ő utasítására és ráfoghatják Karácsonyra, ez erős propaganda-eszköz volna.

Csak most, pillanatnyilag nincs rá nagy szükség – szerintem megússzák, és még a jövedelmük sem csökken majd.

Könnyű annak, aki nem a piacról él, hanem az állami támogatásból: bár még meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. De valószínűbb, hogy a Lokálnak megmarad a gyémánt félkrajcárja.

Mindenesetre a Lokál siratja a sajtószabadságot, Orbán a Lokált, Esőisten meg Mexikót.

Közülük a legjobban még Esőistent tudom megérteni.

Neki van a legtöbb oka a sírásra.

Hát kérem, ez volt a mai félkrajcár a szemétdombról.

Kukurikú!

 

Szele Tamás