Forgókínpad

Forgókínpad

Lézerharcok, drónháborúk

2019. november 05. - Szele Tamás

Így legyen ötösöm a lottón, szoktam mondani, ha egy írásomban sikerül viszonylagos pontossággal megjósolnom a később bekövetkező eseményeket. Most azonban ez olyan alaposan sikerült, hogy komolyan gondolkodom egy jósda nyitásán, nagy kár, hogy nem tudok folyamatosan ennyire hatékony lenni. Igen: a ferihegyi drónháborúról van szó.

lezerfeny-repulogep-pilota_airportal.jpg

(Fotó: AIRportal.hu)

Persze nem kellett sasok röptét lesnem, kristálygömbbe merednem vagy üszők beleit vizsgálnom a jóslathoz, elég volt egy kis józan paraszti ész, és annak ismerete, hogyan is mennek a dolgok Magyarországon. De mindazoknak, akik számára új a téma, röviden ismertetném, miről is írtam én ez év október 17-én. Szóval, elég komoly incidensek zavarták a polgári repülést mifelénk, és közülük nem egy komoly, sok ember életét kioltó légikatasztrófát is okozhatott volna. Arról volt – és még van is! – szó, hogy ismeretlenek tavaly száz, idén legalább ötven alkalommal próbálták lézeres mutatópálcával elvakítani a polgári légijáratok pilótáit, bizonyosan nem tudni, miért – erre majd még kitérünk – de semmiképpen sem szórakozásból. Azt csak érintőlegesen említeném, hogy a repülőjárat vak pilótával már csak szárnyas tömegkoporsó: a légiközlekedés történetében ismerünk olyan eseteket, amikor viszonylag nagyméretű gépek sűrűn lakott területre zuhantak, és tapasztalataink szerint ennek kivétel nélkül tömeghalál lett a vége. Mikor egy repülőgép lezuhan, általában nem egy fémkupac marad belőle, hanem a nagy sebességgel repülő jármű szétszóródik pár négyzetkilométeres területen, az üzemanyag kigyullad, ha nem engedték ki zuhanás közben, szóval nem éppen kívánatos jelenségek következnek be, ráadásul nagyon rövid idő alatt.

Idén március 26-án jól dokumentált esete is volt a támadásnak: az Eurowings Stuttgart-Budaapest járatát próbálták megvakítani landolás közben, az Airbus A319–132-es típusú repülőgép tele volt utasokkal, úgy sikerült elkerülni a legrosszabbat, hogy a pilóták landolás közben lekapcsolták a gép leszállófényeit, hogy a támadók ne lássák őket, ne tudjanak célozni. És ilyen esetből idén már ötven volt, de várható akár kétszer annyi is.

Tovább rontotta a helyzetet az október eleji drónháború, melynek során három egymást követő napon is illegális – és eléggé érthetetlen – drónberepülések bénították meg Ferihegy, bocsánat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légiforgalmát, ami műszaki abszurdum, ugyanis a bolti drónokkal oda be sem lehet repülni: a rendszer úgy működik, hogy olyankor a rendes, engedélyezett drón a tiltott zóna határán megáll és elindul hazafelé, a tulajdonosa csak akkor kapja vissza az irányítást fölötte, ha elég messze került minden „no-fly” zónától. Tehát ezek épített drónok kellett legyenek – vagy átépítettek, ám ehhez komoly szaktudás szükséges, ezt nem tudja összehozni a Pistike a sufniban, akármekkora kocka, akkor sem.

Nos, ez a tényállás. De kiknek állhat érdekében ez az őrültség? Októberben azt írtam: chemtrail-mániásoknak, légtérzaj-ellenzőknek, a drónhasználat szigorítását követelőknek vagy bizonyos üzleti köröknek. Az első kettőre azóta sincs döntő bizonyíték, a negyedikre nem mernék bíróság előtt megesküdni, ám a harmadik – a jelek szerint – halálpontos jóslatnak bizonyult. Ami nem zárja ki, természetesen, hogy a másik három csoportnak is volt köze a veszélyeztetéshez.

Mert mit olvasok a mai Magyar Nemzetben? Azt, hogy törvénymódosítás készül az ügyben.

A legfőbb ügyész a növekvő számú lézeres támadásokra tekintettel azt javasolta: a tárca kezdeményezze a Btk. módosítását oly módon, hogy az a jövőben önálló tényállásként tegye lehetővé büntetni a nagy teljesítményű, kézi lézerkibocsátó eszközök engedély nélküli beszerzését, tartását is, ne csak az engedély nélküli használatát.

Egyébként néhány nappal ezelőtt több ezer veszélyes lézermutatót semmisítettek meg, illetve vontak ki a forgalomból Magyarországon. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés során 27 terméket vizsgáltak meg, de mindössze négy felelt meg az előírásoknak.”

Hát, mindenesetre a lézeres mutatópálca nem az a műszaki eszköz, amely nélkül civilizációnk térdre rogyna és visszasüllyedne a kőkorszakba. Mikor a kilencvenes évek elején megjelent, mindenki vett ilyent, eljátszogattunk vele, de ma már az oktatást kivéve semmilyen területen nem használatos. És még ott sem elengedhetetlen szerszám. Az más kérdés, hogy ezek már nem mutatópálcák, hanem annál nagyobb teljesítményű készségek, bár lefogadnám, hogy ezeket sem repülőgépek pilótáinak elvakítására tervezték (a rossz nyelvek szerint az 1980-as években ugyan kísérleteztek ilyen fegyverrel az akkor még szovjetek, de feladták, mint annyi más grandiózus tervüket, hála az Égnek), szóval el tudnék képzelni egy olyan törvényt, ami a kézi, magántulajdonú lézerkibocsátó eszköz birtoklását engedélyhez kötné, éspedig teljesítmény függvényében. Nem is volna akkora szamárság, azt mondanám: nem ismerek rá a Poltra, hogy értelmes dolgot javasolt, de azért valószínű, hogy az ötlet nem tőle, hanem megbízott szakértőktől származhatott.

Hanem az írás folytatódik ám.

Nem kizárt, hogy a drónokkal kapcsolatos törvényeket is szigorítani kell, hiszen október közepén, három egymás követő napon illegális drónberepülés bénította meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. Az incidenssorozat azonnali intézkedésekre sarkallta a Terrorelhárítási Központot éppúgy, mint a magyar polgári titkosszolgálatokat.”

Ami ugyan jogos, ez tényleg felfogható terrorcselekmény előkészületének (bár tudtommal semmit sem követelt senki a légi irányítástól), de ami késik nem múlik. Hanem itt már bonyolultabb a kérdés, nem véletlen, hogy a nyugat-európai repülőterek is elég komoly zavarban vannak ebben az ügyben: ugyanis nem lehet, illetve nagyon nehéz speciális törvényt hozni, ami csak adott területen érvényes, ha egy ország általában szigorítja a dróntartást, akkor azt mindenhol szigorítja, nem csak a repülőtereken (és ez nálunk egyeseknek majd nagyon jól jön). Szóval, nem véletlen az, hogy a kormánysajtó egyik legnagyobb szívfájdalma, miszerint az Átlátszónak van egy drónja, amivel mindenféle nagybirtokokon zajló, hatalmas építkezéseket (is) fotóznak, amelyeket különben a föld szintjéről a kutya sem látna, főleg azért, mert senkit sem engednek oda – és ezek nem olyan munkálatok, amelyeknek nemzetbiztonsági jelentősége volna, hanem villák, paloták, vadászkastélyok és más, elengedhetetlen erődítményei a rendszernek. Ha szigorítják a dróntartást, le merem fogadni, hogy inkább vonatkozik majd a sajtó drónjaira a törvény, mint a légiforgalmat zavarókra, vagy legalábbis ugyanannyira fogja sújtani a sajtót is.

Engem személy szerint ez különösebben nem érint, én a munkámhoz életemben egyszer használtam drónt, azt is a romániai Arad mellett, egy nyomortelepen, ahol aztán semmi kikémlelni való nem volt, arra kellett a drón, hogy lássuk: igazából mekkora is ez a település, meg felülről jó vágóképeket lehetett készíteni (melyek aztán alig-alig kerültek bele a ZDF dokumentumfilmjébe). De egyébként hasznos eszköze a drón a sajtónak, nem véletlen, hogy annyira utálják a politikusok és strómanjaik.

No, de akkor mit is akarok én? Legyen drón vagy ne legyen?

A kérdés így, sarkítva feltéve tökéletesen magyaros és félrevezető: azt javasolnám, hogy ahol zavarja a légiközlekedést ott ne is lehessen, és mindenhol máshol, ahol nem veszélyeztet oligarchák vagyonán kívül semmit és senkit, lehessen is, legyen is.

Jó, mondaná erre egy elképzelt kormánypárti olvasó, és hogy oldanám meg?

Ahogy a nyugati repülőtereken teszik. A „Repülni jó” portál nyomán mutatok is legalább négy módszert.

  1. Az első a „Predator” védelem. Ennek során ragadozó madarakat tanítanak be arra, hogy elkapják a drónokat: Franciaországban egy katonai repülőtéren dolgozik egy ilyen alakulat, ahol a királysasok kapják el lazán a kalóz drónokat, már kicsi korukban is drón makettet csipegetnek igazi kaja érdekében. Ferihegyen már létezik solymász, bár egyelőre csak a madarak ellen védi a repteret.

  2. Drónvadász drón, ami hálót dob a berepülőre. Vagy leszáll vele, vagy ha több kalóz van a légtérben, akkor a hálóban elfogott kalózra ejtőernyőt nyit, és az magától landol a tiltott területen. Állítólag van ennek durva megoldása is, amikor a drónvadász drón egyszerűen lelövi a betolakodót.

  3. Egyszerű puska. Sörétes, ha lehet, bár Kínában kifejlesztettek egy olyan antidrón puskát, ami átveszi a készülék irányítását és szépen leteszi a földre. De mondom: kilőni egy ilyen drónt épp annyira lehetséges vadászpuskával is.

  4. Rafael drone drome, az egyik reptereket védő kalóz drónvadász rendszer, amelyet Izraelben gyártanak. Ilyet vett tavaly nyáron a Royal Air Force, és ezt vetették be Gatwick-en is, majd megvették civilben nemcsak oda, hanem a legnagyobb londoni reptérre, Heathrow-ra is. A Rafael vállalat a reptéri drónvédelmet a 2017 évi Párizsi Légiparádén mutatta be. A képen látható eszköz 360 fokban 10 kilométeres körzetben észleli és megkülönbözteti a drón mozgásokat, távirányítás esetén képes átvenni a kalóztól az irányitást. Ha autonóm a drón, maga irányítja magát, akkor azt is képes a Földre kényszeríteni. Végső soron a rendszerhez tartozik egy lézerfegyver, amely ha szükséges, 2,5 kilométeren belül megsemmisíti a kalózdrónt. Ezt a funkciót az angolok egyelőre nem használják.” (repulnijo.hu)

Szóval, épp lennének lokális védelmi módszerek, és még válogathatunk is közülük: magyarosnak vagy a solymászatot találnám, ami még olcsó is lenne, vagy a vadászatot, ugyanis akkor a Semjén és társasága nem szalonkára mennének, hanem drónra, és még a végén lenne valami haszna is a lövöldözésüknek. A másik két módszer drágább, bár a legbiztonságosabb kétségtelenül a Rafael rendszerének megvásárlása volna - csak az tényleg elég sok pénzbe kerül.

Egy általános törvényi tiltás, illetve olyan mértékű szigorítás, hogy annak magánember ne tudjon megfelelni sokkal olcsóbb, tehát nincsenek kétségeim: valószínűleg erre számíthatunk.

Tehát végső soron készül a törvény, készül a tiltás – a lézerezgetők ellen jogosan, a drónosok ellen nem annyira jogosan, olyan lesz, mintha egy autóbaleset nyomán betiltanánk a belső égésű motorok használatát az országban, de ez senkit sem érdekel.

Szigorításokra, tiltásokra számítok.

Az az olcsó, az a magyaros.

Pedig néha gondolkodhatnánk is.

Én meg csak megnyitom azt a jósdát, szeretnék már végre pénzt is keresni valamivel...

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása