Itt állok, kérem, egy nagyon nagy fa tövében, és készülök belévágni a fejszémet, pedig azt se látom, hol van ennek a teteje. Szóval, sok lesz most a feltételes mód, a kételkedés, a logikázgatás, és kevés a következtetés, de azért nem érdektelen, miképpen próbálja az ember a mai világban a sok bába, bocsánat, hírforrás között meglelni a gyermeket vagyis a valóságot.

Tehát adott a hír, miszerint történt egy gyermekgyilkosság, idén november végén Kunszentmártonban, egy három éves kisfiút ölt meg késsel a tulajdon édesanyja. Rendes ember már a gyermekgyilkosság gondolatától is elborzad, pláne, ha azt az anya követi el, szóval ha a rendőrség teszi a dolgát az nagyon helyes, itt bizony ki kell nyomozni, mi történhetett, mert az ilyesmi természet és törvény ellen való. Ha a sajtó esetleg kiderít valamit, az is segíthet a tisztán látásban.

Vagy nem. Ugyanis mit olvasok én tegnap az Origón? 

„Ördögűző lehet a kunszentmártoni gyerekgyilkos anya”

Ejnye már. Az bizony igaz, hogy tudunk róla: ördögűzésbe még mostanság is belepusztultak többen, ráadásul nem is messze tőlünk, itt, a közeli Moldovában. Épp 2005-ben halt bele egy szegény apáca, bizonyos Maricica Irina Cornici Vaslui mellett abba, hogy az ortodox egyházhoz tartozó Legszentebb Szentháromság rendjének kolostorában keresztre feszítették, ha fel nem is szögelték rá, de kikötözték, száját betömték, verték – nem használt az sem, hogy a helyiséget fellocsolták szenteltvízzel, ugyanis az áldozatról akkor már lehetett tudni, hogy skizofrén, az okozza a hallucinációit, az ellen meg gyógyszer segít, orvos, nem ima. A rend vezetőjét 14 év börtönre ítélték gyilkosság miatt, a neki segédkező apácák 3, 5, illetve 8 év börtön kaptak, a papot az ortodox egyház megfosztotta címétől, a rend apácáit pedig kiközösítette. És ez nem valahol messzi földön történt, hanem itt, a közelben, pár száz kilométerre, másfél-két napi autóútra.

Szóval, épp létezik ördögűzésesdi, sok is az áldozata világszerte, jönnek a hírek mindenhonnan, csak nálunk eddig még senki sem halt bele. Épp pár hete szedte elő a démon-kártyát a nagykenetű Németh Sándor jóga-ügyben, aki szintén űz ördögöt, démont, ha olyanja van. De űzi az ördögöt még a katolikus egyház is, igaz, ők ellenőrzött körülmények között, űzi minden ezoszélhámos, jó pénzért, szóval azon csodálkozom, hogy maradt még ördög ebben a kerek világban, mert jóval többen foglalkoznak velük, mint az angyalokkal (bár utóbbi időben mindkét társulatnak van már ügyvédje is).

Ha azonban igaz, hogy ördögűzésbe halt bele a kisfiú, akkor a legújabb korban ő az első halálos áldozata Magyarországon ennek a praktikának.

Lássuk csak, mit ír az Origo?

„Emellett az is kiderült, hogy egy helyi férfi szerint az asszony nem a depressziója miatt gyilkolta meg a gyerekét, hanem azért, mert a férjével együtt egy ördögűző szektához tartoznak.

Mindenki tudja, de félnek beszélni. Júlia és a párja rendszeresen járt Miskolcra a szekta gyűléseire, ahol szó szerint átmosták az agyukat. Napok óta arról beszélnek a községben, hogy maga a férj mesélt a helyi barátainak arról, mit mondott a felesége, amikor számon kérte a gyilkosságért. Júlia állítólag azt mondta neki, „meg kellett önöm, mert benne volt az ördög!” A szekta, amihez már évek óta tartoznak, ismert, rengeteg tagjuk van. Az Árkádia fényei nevet viseli, aminek az egyik tanítása szerint a halál a megszabadulás művészete és titka”

Hát-hát... mi ennek a forrása? Írjuk be a keresőbe. Ki is adja szépen, szó szerint: a blikk.hu. Nem az első eset, hogy az Origo szó szerint vesz át valamit – az ám, csakhogy a Blikk se saját kútfőből dolgozott! Az ő forrásuk meg a Ripost! 

Itt kezd baj lenni. Az Origónak meg a Ripostnak azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek, a Blikknek esetleg a kérdéseit elhiheti az ember, de többet sem... ők hivatalosan nem állnak a KESMA tulajdonában, de azért a kiadójuk vezetője mégis onnan jött.

Aztán lássuk a szöveget. „Egy helyi férfi szerint...” Hogy hívják? Mikor mondott, mit és kinek? Ja, tudom, az informátor védelme... épp elégszer láttuk mostanság ezeket a kitalált informátorokat, akik sosem jelennek meg a bíróságon, mert ahhoz előbb meg kéne szülessenek. „Mindenki tudja, de félnek beszélni...” Ne marháskodjunk, így kezdődik minden előítéletes hazugság. Ezzel a felvezetéssel bármit el lehet adni, csak azért nem mondok példákat, mert nem akarok a kormánymédia éceszgébere lenni.

Akkor mondhatjuk, hogy hazugság az egész?

Nem mondhatjuk azt sem, de azt sem, hogy igaz.

Előbb nézzük meg ennek az Árkádia Fényeinek a honlapját meg az előéletét.

Hát – elég gyanúsak. A vezetőjük bizonyos Villás Béla, a tanításaik olyanok, mintha összehányták volna vasvillával a teljes ezotériát egy kupacba, lássuk a programjaikat!

„Villás Béla által oktatott Lelki gyakorlatok:

Tűzönjárás
Angyalkommunikáció
Kristályterápia
Meridiánterápia
Kozmikus lénnyé válás tudatosan irányítható folyamata
A siker útja
Szellemterápia
Pszi-operáció
Ima és meditáció
Kadaceus/Kudnalini
Papi képzés
Sámán
Végzett Sámánok összejövetele”

Űzik mindezt New Yorktól Hollandián keresztül Budapesten át Székelyudvarhelyig, mert ez egy kiterjedt és nagy létszámú közösség. Viszont nem egyszerű New Age, hiszen ősmagyar módon sámánkodnak is, elannyira, hogy 2007-ben még lovat is áldoztak volt! Az igaz, a programok között nem szerepel épp az ördögűzés, de ahol a lóáldozat belefér, ott már sok minden elképzelhető.

Aztán hamisítottak ők okiratot is. Igaz, 2012-ben, a dehir.hu szerint:

„Az eredeti aláírásgyűjtő ív megváltoztatása miatt az Országos Választási Bizottság (OVB) feljelenti az egyik egyesületi formában működő kisegyházat közokirat-hamisítás gyanújával. A szervezet az országos népi kezdeményezés keretében indított aláírásgyűjtésével azt akarta elérni, hogy az Országgyűlés egyházként ismerje el.

Az OVB szerdai ülésén vette napirendre az Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza országos népi kezdeményezését. A testületnek az összegyűjtött közel 1200 aláírás érvényességének az ellenőrzéséről kellett volna döntenie, de az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársai azt jelezték az OVB-nek, hogy több aláírásgyűjtő ív nem egyezik meg az eredeti, hitelesített ívvel.

Aláírásokat ugyanis csak az OVI által hitelesített dokumentumon, illetve annak másolatain lehet gyűjteni, a leadottak között azonban több is van, melyen az úgynevezett hitelesítési záradék (az OVI munkatársának kézírásos feljegyzése) jól láthatóan „elcsúszott” az eredetihez képest.

Az OVB szerint a történtek felvetik a közokirat-hamisítás gyanúját, ezért úgy határoztak, hogy (a kétnapos jogorvoslati idő lejárta után) feljelentést tesznek az ügyben. A testület arról is határozott, hogy nem rendeli el az aláírások ellenőrzését, ez pedig azt jelenti, hogy várhatóan nem kerül az Országgyűlés elé a kezdeményezés.”

No, szép egy vircsaft, nem mondom. Akkor mégis ők állnak az állítólagos ördögűzés mögött?

Ezt sem állíthatjuk.

Esetünkben ugyanis az a helyzet, hogy elképzelhető, sőt, talán valós dolgot állít – igaz, bizonyítékokat nem prezentálva – több hiteltelen forrás. Épp nem volna lehetetlen, amit mondanak, de hitelesnek nem fogadhatjuk el az állítást, részben korábbi hazugságaik, részben az informátor hiánya miatt. Azonban egyáltalán nem bizonyos, hogy most is hazudnak, csak ezek a pásztorfiúk már túl sokszor kiáltottak farkast ahhoz, hogy higgyünk nekik. Pedig nem elképzelhetetlen a dolog – viszont egyetlen hiteles forrás sincs róla.

A közösség jellegébe szó szerint bármi beleférne, akár egy ördögűzés elfajulása is, de míg bizonyosat nem tud az ember, az „in dubio pro reo” elve alapján a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni. Szóval: legjobb indulattal is csak annyi mondható, hogy tudja a fene.

Na, itt a baj. Mit látunk?

Azt hogy hazugok mondanak valamit más hazugokról.

Nekünk pedig ki kéne deríteni, mi ebből az igazság. Ami még akkor is nehéz feladat volna most már, ha nem lehetetlen, ha kimennék most azonnal Kunszentmártonba, és ott maradnék, míg mindenkivel nem beszéltem, aki csak ismeri a családot. Mert már most is felvetődik a kérdés: ki mond mit és miért?

Summa summarum: vagy volt ördögűzés vagy sem, de egy három éves kisfiú meghalt.

Nem irigylem az ügyben nyomozó rendőrtisztet, annyi biztos.

Nagy fa ez, a teteje sem látszik, és mégis ki kell vágni.

Szele Tamás