Előre kell bocsátanom, hogy nem tudom, mi történt Bajnán, még azt is csak a Kern Andrástól tudom, mi történt Lellén, de azt mondja el ő. Bajnával kapcsolatban ezzel szemben semmiképp sem állíthatom, hogy tudnám, mi történt, tehát nem is kívánom olvasóimmal megosztani erre vonatkozó ismereteimet. Bajnáról csak azt tudom, mi nem esett meg ott.

(Képünk illusztráció, a Bölcsek Kövét ábrázolja)

Akkor lássuk tehát, mi nem történt Bajnán, mi ez a bajnai nem-hír ami semmiképpen sem történt meg és ezért aztán nem is részletezhetem, mivel meg nem történt lévén, fogalmam sincs róla és nem is lehet? Tegyük még hozzá, miszerint a hír, illetve nem-hír bajnai, ám nincs kapcsolatban a volt miniszterelnökkel, sőt, mivel önmagában véve nincs, azaz nem történt meg, voltaképpen semmivel nincs kapcsolatban, valóságos kanti magánvaló, Ding an Sich, vagy inkább magánvalótlanság, mint azt majd látni fogjuk. De vegyük a... mit vegyünk, basszus, mi ez? Nem hír, hanem antihír, a hír ellentéte, szóval – vegyük ezt a valamit, de szó szerint vegyük, mert mélyebb, mint az Upanisádok és a Szív Szutra összes magyarázata. Tekintsük hát, Bajna község honlapjáról. 

„Tisztelt Bajnaiak!

A bajnai háziorvosi rendelőmben sürgősségi ellátásra szoruló beteghez ma délelőtt mentőt hívtam. A közelben tartózkodott egy mentőhelikopter, amelyet ide irányítottak és a Hősök terén szállt le.

A mentőhelikopter a beteget stabil állapotban további kezelés céljából elszállította.

A rendőrség forgalomirányítás céljából jelent meg.

A betegség nincs összefüggésben a koronavírussal!

Az ellátottnak gyors felépülést és további hosszú, boldog életet kívánunk.

Tisztelettel kérem, hogy az esetről ne osszanak meg közösségi oldalakon se fotót, se videót a személyiségi jogok védelme érdekében!

Ha megtették, azonnal vegyék le!

A rémhírek terjesztése büntetőjogi szankciókat von maga után.

Bajna, 2020. április 2.

Dr. Mühlhammer Ferenc

háziorvos

Pallagi Tibor

polgármester, O.B. elnöke”

Hát ez most akkor micsoda? Nem hír de hír. Leszállt Bajnán a mentőhelikopter? Leszállt, verum, sine mendatio, certum et verissimum, ahogy Hermész Smaragd Táblája mondaná, való, nincs benne kétség, bizonyos, hiszen a legmegbízhatóbb forrásból tudjuk: a háziorvostól és a polgármestertől.

De ha leszállt, akkor ez egy hír, mivel információt tartalmaz, mely bizonyos embercsoport, például a bajnaiak számára értékes lehet. Azonban mégsem hír, ugyanis pont ezek a legilletékesebbek közlik, hogy aki beszélni mer róla, az megsérti 1. a beteg személyiségi jogait, 2. rémhírt terjeszt, mely cselekménynek büntetőjogi következményei lehetnek.

Az első pont valójában felesleges, ugyanis semmiféle hírből vagy híresztelésből nem derül ki a beteg személyazonossága, tovább mennék, betegsége sem, sőt, hogy még tovább menjünk: nem is érdekes a közönség számára. A filozófiai mélységekbe a második pont vezet, mely szerint a helikopter leszállt ugyan, ez tagadhatatlan, ámde erről hírt adni már rémhírterjesztés.

Mármost történt már arrafelé közlekedési baleset nem egy és nem kettő, erősen valószínű, hogy most is ilyesmivel állhatunk szemben, habár mint mondtam, nem tudom, mi történt Bajnán, mert nem tudhatom. Ámde ha és amennyiben valaki pusztán arról a tényről számol be, miszerint Bajnán leszállt egy mentőhelikopter és elszállított egy kezelésre szoruló beteget, az mitől rémhír?

Rémhír akkor volna, ha vagy nem szállt volna le, tehát a híradás hazudna, vagy akkor, ha hozzátenné azt a vélelmet, miszerint a beteg koronavírus-fertőzésben szenvedett, mely nem volna igaz, hiszen tudjuk a jó doktortól, hogy ez nem így volt. Akkor valóban beszélhetnénk rémhírterjesztésről. De maga a híradás a puszta tényről nem rémhír.

Mondjuk érteni vélem, hogy a helyi vezetés látta, miszerint egy csomóan fotózzák, videózzák a helikoptert telefonnal, én is fotóztam, videóztam volna, mert nem mindennapi látvány és mert nekem a repülés a szívem egyik csücske. Elejét akarták venni a híresztelésnek, pletykának, hogy koronavírusos beteget vitt volna: csak azt nem így kell.

Azt úgy kell, hogy ugyanazon a helyen, honlapon kiadnak egy ehhez nagyon hasonló nyilatkozatot, melyben jelzik, hogy nyugalom, nem a járvány miatt járt a helikopter Bajnán, hanem más baja volt az illetőnek, és – ennyi. Nem tiltják meg, Btk.-val fenyegetőzve a fotók, videók közzétételét, az ugyanis önmagában nem büntetendő: hanem élét veszik a pletykának, és ezzel teljesítették is a rájuk rótt kötelezettséget.

Az intézkedést a szükséges mértékben érvényesítették, és nem eltúlzott mértékben.

Ámde ez Magyarország: itt mindenki azt hiszi, hogy megmondani az igazat kevés, mi a kétdimenziós magyar lovon ülünk, aminek nincs háta, esünk is egyik oldaláról a másikra, csak a lovaglás, az nem megy, de legalább kicsit sem, mi tiltunk és fenyegetünk, vagy ellenkezőleg, kötelezünk és jutalmazunk ha kell, ha nem. Mértéktelenség, túlzás: itt van a te országod.

Akkor most lássuk, hogyan nézne ki a hír a polgármester szája íze szerint.

„Április másodikán a bajnai Hősök terén nem landolt egy mentőhelikopter, mely egy nem koronavírusban szenvedő beteget szállított el további kezelésre sürgősségi ellátás céljából.

A rendőrség forgalomirányítás céljából nem jelent meg.

Egyáltalán, nem történt semmi és senki sem látott semmit, épp ezért nincs is miről beszélni, nem volt itt semmi látnivaló, a helikopter nem landolt így a róla készült fényképek és videók nem léteznek.”

Azonban ha nem léteznek, terjesztésüket nem is lehet büntetni.

Így se jó. Sehogy se jó. Elképzelem a nem landoló helikoptert, amint senki sem látja, hallja, így kanti alapon érzékszerveinkkel nem tapasztalható, tehát igenis vonatkozik rá a magánvaló fogalma, mely a megtapasztalhatón túl létező alap; a valóság lényege, amely az emberi tudattól, illetve megfigyeléstől függetlenül létezik. A magánvaló önmagában megismerhetetlennek vélt, az emberi érzékelésen túl létező dolog.

1781-ben jelent meg a Tiszta Ész Kritikája Kant Immánueltől, és azóta próbálunk teljesen értelmetlenül rájönni, hogy az általunk meghatározás szerint meg nem tapasztalható magánvaló miképpen nézhet ki.

Na, most kiderült.

A magánvalónak mentőhelikopter formája van, de ezt elárulni rémhírterjesztés. Ez a nyugati filozófiában ritka titkos tanítások, szanszkrit nyelven upanisádok egyike.

Most, hogy a bajnai polgármester akaratán kívül formát és kiterjedést adott a magánvalónak, már csak egyet nem tudok.

Mi módon kéne beszámolni ennek szellemében arról, hogy Keszthelyen Dr. Gábor Hajnalka a város jegyzője úgy határozott, miszerint:

„A város közigazgatási területén nem engedélyezi az esküvőket a házasulandók és a hivatal munkatársainak védelme érdekében. A KeszthelyTV-nek nyilatkozva a jegyző a döntést azzal indokolta, hogy a kormány korlátozó döntéseivel szinkronban hozta, illetve ezt tartotta helyesnek a kollégái védelmében. A tiltás egyelőre határozatlan idejű, visszavonásáig lesz érvényben.” (444)

Ugyanis ha hozzáteszem, hogy ideje volt már ennek, főként a házasulandók védelmében, akkor szembekerülök a népesedéspolitikai irányelvekkel, ha azonban nemtetszésemnek adok hangot, a korlátozó intézkedésekkel kerülök szembe, maradjunk annyiban, hogy közöljük a puszta hírt és mindenki azt kezd vele, amit akar.

Csak értelmezni ne kezdje, el ne gondolkodjon rajta, mert akkor ő esik abba a hibába, amit én épp most kerültem el.

Azt hiszem, át fogom küldeni az összes többi hírrel együtt a bajnai polgármesteri hivatalba, értelmezzék ők, úgyis náluk van a Bölcsek Köve, a Lapis Philosophorum, legfeljebb el lesznek foglalva egy kicsit, míg a napi hírtermés végére érnek. Nem nagyon, csak bele fognak feketedni a rengeteg munkába (tapasztalatból mondom), de ilyen időkben nem lehetnek önzőek: ha kizárólag ők tudnak különbséget tenni hír és rémhír között, meg kell tegyék ezt a szolgálatot az ezer sebből vérző nemzetnek, ezt kéri tőlük a Haza!

Addig is, míg belelendülnek a munkába, a helikopter formájú magánvalón merengek.

A formáját már ismerjük.

Vajon milyen lehet a hangja?

Szele Tamás