Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, kuratórium szabályozná elvi-morális alapon az SZFE-t, szóval el sem téveszthetnénk, ez Magyarország. Túl azon, hogy amit a kuratórium az elvekről tud, azt maximum hallomásból szedhette össze, a tegnapi levelük tartalma már bőven kimeríti a kabaré fogalmát. Ők is tudják ezt, legfeljebb nem nagyon érdekli őket.

Szarka Gábor - mindig maszk nélkül

Készültek különben erre a méltatlan támadásra, alaposan, konkrétan arról beszélek, hogy – szó szerint idézném a forrást, az Origóból, mert utánozhatatlan a stílusa, illetve lehetne utánozni, nem volna nagy kunszt, csak semmi kedvem hozzá – miszerint:

„Rátóti Zoltán a Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriumi elnöke nevében az egyetem diákjait és dolgozóit a következő döntésről tájékoztatta: felfüggesztik az oktatást, mert az egyetemen sem a higiéniás, sem a tűz- és balesetvédelmi szabályok nem érvényesülnek.”

Részletezze, uram, ha kérhetném.

„Tisztelt Egyetemi Polgárok!

A Színház- és Filmművészeti Egyetem létesítményeit megbénító hallgatói blokád miatt az Egyetem új vezetői 2020. október 1. óta nem tudják elfoglalni hivatalukat, melynek okán immár egy hónapja egyetlen érdemi döntéshozó sincs az egyetemi létesítményekben. Az Egyetem új vezetése így nem lát rá belülről az oktatás tényleges folyamatára, ez pedig ellehetetleníti a valós oktatási tevékenység nyomon követését és a felelős vezetői döntések meghozatalát.

Szintén jelentős problémát okoz, hogy az általunk megismert adatok alapján az Egyetem elfoglalt létesítményeiben a tűz- és balesetvédelmi szabályok nem, vagy csak részben érvényesülnek, a higiéniás viszonyok aggasztóak, az épületekben rendszeres az alkoholfogyasztás és a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályok megszegése. Ilyen körülmények között az oktatás feltételei az SZFE létesítményeiben felelősséggel nem biztosíthatóak.

A fenti körülményekről az Egyetem tájékoztatta az Oktatási Hivatalt, amely kiadott végzésében az Egyetemen kialakult vis maior helyzet soron kívüli megszüntetésére szólította fel a fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriumát. Ennek alapján a Kuratórium úgy döntött, hogy az őszi szünetet követően az oktatási tevékenység a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a helyzet tisztázásáig felfüggesztésre kerül, a hivatali munkavégzés pedig 2020. november 1. után visszavonásig továbbra is az Egyetem kancellárja által elrendelt otthoni munkavégzés szabályai szerint folytatódik.

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriuma egyben felkéri az Upor László által vezetett max. 3 fős tanári, és a Csarnai Mihály által vezetett max. 3 fős hallgatói delegációkat, hogy jelenjenek meg 2020. november 2-án 11:00 órakor a Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16) tárgyalótermében a tanév további sorsát, illetve az Egyetemünk jövőjét érintő egyeztetésre, melyen részünkről a Kuratórium képviselői és az Egyetem új vezetői lesznek jelen. Bármelyik tárgyalófél hiányában az egyeztetést eredménytelennek tekintjük. Az esemény nem lesz nyilvános, az ott elhangzottakról ugyanakkor jegyzőkönyv készül. Egyben felhívjuk a figyelmet a járványügyi szabályok betartására, különösen a maszkviselési kötelezettségre.”

Mármost Vidnyánszky Attila már az Európai Parlament Kulturális és Oktatási bizottsága kedd délelőtti meghallgatásán mutogatott három fotót, amelyen állítása szerint „az épületen belüli állapotok” voltak láthatóak, és egy asztalon – óh, Irgalom Atyja, ne hagyj el – valóban állt néhány üres italos üveg, sörösdoboz és egy cigarettáscsomag is hevert mellettük. Hogy ezzel szemben az asztal hol áll, az SZFE-n vagy a kutyabürgözdi önkéntes tűzoltózenekar laktanyájának udvarán, azzal kapcsolatban be kell érnünk az ő állításával, miszerint igenis az SZFE épületében. Még aznap délután 21 fotóból álló albumot közölt az Origo – ezt átvette a teljes kormánysajtó – ami valószínűleg tényleg az SZFE valamelyik épületén belül készült, és tartalmazza a Vidnyánszky által mutatott képeket is. Ügyes fotós munkája, meg kell hagyni, ugyanis jó része úgy készült, hogy belefotóztak a szemeteszsákokba. Az egyik fotóra még rá is csúszott a „vegyes kommunális” cetli a zsák fölött, ami azt mutatja, hogy az állítólag mocsokban és fertőben élő diákok nem csak gyűjtik a hulladékot, de szelektíven gyűjtik: ha szemétben úszna az épület, ahogy kuratóriumék állítják, akkor minek foglalkoznának a szétválogatásával?

Mutassanak nekem egy embert nem Magyarországon, hanem a világ kerekén, akinek elvágólagos rendben van a szemetese.

De megindult a frontális támadás, az Origo albuma végigvonult a kormánysajtón, a Minden Szó feljelentette a diákokat, Szakács Árpádot meg félreinformálhatták megint, mert nem a higiénia okából támadta meg a tanköztársaságot a Pesti Srácoknak adott interjújában, hanem kultúrforradalmár alapon és a világösszeesküvés elleni harc jegyében. Valaki ezért felelni fog, ez már majdnem szabotázs, elvtársak.

Ami az italos üvegeket és a cigarettacsomagot mint érvet illeti, tudnék képeket mutogatni egy győri polgármester adriai nyaralásáról, tudnék, de nem teszem: majd azt is elmagyarázom, miért nem. Egyelőre kövessük az eseményeket.

Miután alaposan megsulykolták azt a szavazótábort, aki színházat és egyetemet belülről csak a filmművészetnek köszönhetően látott, legalábbis a kormánymédia mindent megtett ennek érdekében, tegnap reggel nyilatkozott Szarka Gábor kancellár is, éspedig nem a higiéniáról:

„Én azt hallom, hogy eléggé komoly feszültségek vannak odabent. Tudom, hogy vannak olyan diákok, akik „már meggondolták magukat, vagy csak álszolidaritásból tartanak ki.”

– állította, amit azzal támasztott alá, hogy a sztrájkolók megosztottságát bizonyítja a „kompromittáló” fotók kijutása. De a tegnap reggeli órákban még azt mondta, hétfőtől újra akarja indítani az oktatást. Azt az oktatást, ami egyébként nem is szünetelt, csak nem a megszokott helyszíneken zajlott. Azonban, mint a 444 írja:

„Ezzel szemben a diákok szerint hallgatói kísérettel mind a karbantartási munkálatok, mind a járványügyi fertőtlenítés megtörtént október 22-28. között, vagyis a tanulmányi félév eredeti rendje szerint megtartott őszi szünetben, október 29-től pedig a tanórák zavartalanul zajlanak tovább az épületekben.”

Ez után következett a fentiekben idézett levél.

Akkor hántsuk le a rágalmakat, a propagandahazugságokat és az önellentmondásokat erről a történetről és lássuk, mi marad utána?

A kuratórium részéről – semmi. Ez egy alaposan megtervezett, bár kissé nehézkes, lassan forduló propagandahadjárat, de hát a kormánymédia mindig is olyan manőverezhető volt, mint egy komphajó. Azt látjuk, hogy a „higiéniai viszonyokat” emlegető propagandakampány a levelet volt hivatott előkészíteni, meg még talán azt, hogy Szarka kancellár mégis olvashatta Szun Ce-t, mert megpróbálkozott az ellenfél megosztásával. Hogy a fotók hogyan kerültek ki, az mellékes, öreg róka vagyok én a magyar sajtóban, pontosan tudom, hogy amit ki akarnak valahonnan szivárogtatni, az kiszivárog és kész. Az is mellékes, hogy hol készültek, hogy mindegyik az SZFE épületeiből származik-e (egyesek bizonyosan, mások nem annyira bizonyosan).

Az a kérdés, mi volt ezeknek a képeknek a célja.

Az volt, hogy ha az SZFE valami fegyelmezett, szervezett „hadsereg” volna, amint azt kormányoldalon mindenki feltételezi, most induljon meg az árulók lázas keresése, akár vannak, akár nincsenek. És az ilyen inkvizíció jobban szétzilál minden szervezettséget, mint maga az árulás. Csak hát itt nem ilyesmiről van szó.

Üvegek? Cigarettásdoboz? Rendetlenség?

Tegnap este, mikor ezen az íráson gondolkodtam, felmerült bennem, hogy összehasonlításként illusztrálom pár fotóval, Borkai asztalkájáról a jachton, azzal, ami a honatyák és honanyák után marad a Parlamentben takarítás előtt és más hasonló terményekkel, olyan bőséggel lelhető fel ilyesmi a világhálón, hogy abból már albumot lehetne összerakni – de nem tettem.

Pont azért nem tettem, mert szemete mindenkinek van.

Azért sem, mert álszentség azon forgatni a szemünket, ha valakinek a hulladékában üres üveg, sörösdoboz akad, és legvégső soron azért nem, mert

a kormánymédia most pont ezt a válaszlépést várja.

Semmi értelme egymás szemétdombján kapirgálni, egymás kukájában kotorászni, előre nem visz, mellékvágányra annál inkább. Ezt meg se próbáljuk.

A tárgyalásokon majd megint azt fogják tapasztalni, hogy a tanköztársaság delegációi minden szabályt betartanak, ellenben álláspontjuk mellett kitartanak. Viszont – ne feledjük a levél utolsó mondatát:

„Egyben felhívjuk a figyelmet a járványügyi szabályok betartására, különösen a maszkviselési kötelezettségre.”

Legyen ez általánosan érvényes szabály. Azért van fontossága, mert pont Szarka Gábor az egyetlen az SZFE környékén, akit még soha, senki nem látott maszkban, sőt, amikor megkísérelte a behatolást a Vas utcai épületbe, élénken kifogásolta a diákok maszkviseletét

„– Hát senki sem vállalja az arcát?”

– kérdezte.

Ez az apró, de távolról sem lényegtelen momentum mutatja, miféle emberrel, emberekkel van dolguk az SZFE diákjainak.

Ez leírja az egész ügyet, ez a cseppben a tenger.

Tényleg ügyeljenek majd a delegációk arra, hogy legyen Szarkán maszk, és ha nem lesz, arra is ügyeljenek, mielőtt felállnak a tárgyalóasztaltól, hogy ez a tény kerüljön jegyzőkönyvbe.

A kuratórium – egy kabaré lenne, ha nem dilettánsok adnák elő.

Így még csak nem is kabaré.

Így gyerekes kötekedés, huzakodás, vádaskodás.

Mondom én: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Szele Tamás