Forgókínpad

Forgókínpad

A fordított ménkű esete

2022. május 10. - Szele Tamás

Kérem, az ember azt sem tudja, hol áll a feje. Tegnap délben még nagyjából helyükön voltak a párhuzamos világegyetemek, ezekből Magyarországon olyan tízmillió van, ahány lakos: mindenkinek ugyanis maradéktalanul igaza van a maga kis világában, más véleménye meg senkit sem érdekel. De valami elcsúszott, megbillent...

pesti_tv_uj.jpg

Szóval, mikor délután sorba álltam a vacsorámért – kicsi a bolt – és ránéztem a telefonomon unalmamban a Pesti Srácokra, még minden a megszokott mederben folyt. A cím azt mondta:

Századvég: Még népszerűbb a Pesti TV, tartja jó pozícióját a PestiSrácok.hu – Köszönjük nézőink-olvasóink bizalmát!”

Az írás tartalma is a szokásos volt, merő öntömjén, hatalmas sikerekről számoltak be – nézzük csak?

Egy év alatt a felnőtt lakosság körében 17-ről 19 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen, de legalább hetente egyszer megnyitják a PestiSrácok.hu oldalát, vagy a közösségi oldalainkat. Ugyanez az arány a másfél évvel ezelőtt indult Pesti TV-nél még látványosabb: itt 15-ről 19 százalékra nőtt a rendszeres követők száma az összes platformon.

Érdekesség, hogy bár lassan, de folyamatosan visszaszorul a televíziózás népszerűsége, a Pesti TV-t még mindig a hagyományos tévén nézik a legtöbben: bő egymillió ember (a felnőttek 13,2 százaléka) itt követ bennünket. Nézőink 65,7 százaléka kábelszolgáltatónál, 16,9 százaléka Facebookon, Youtube-on, 11,6 százaléka a szabad földi sugárzás révén, 4,3 százaléka pedig a weboldalunkon éri el adásainkat. A felmérés alapján az elsősorban közéleti tartalmakat készítő televíziók rangsorában nincs meglepetés: a politizáló, tévénéző felnőttek 26,7 százaléka nézi naponta és 52,1 százaléka nézi hetente legalább egyszer az M1 műsorát, naponta 21,2 (hetente 50,8) az ATV adását, naponta 19 (hetente 45,8) a Hír TV-t és (egy év alatt jelentős előrelépést könyvelve el) naponta 8,1, hetente 22,8 százaléknyi politizáló tévénéző a Pesti TV műsorát.”

Ennek mondjuk annyi a valóságtartalma, mint az összesített orosz és ukrán vezérkari napijelentéseknek, ha ugyanis azokat összeolvassuk, az jön ki, hogy már se Oroszország, se Ukrajna nem létezik, akkorákat győztek egymás ellen. Persze, mindenféle statisztikát lehet írni, nem is kell hozzá okvetlenül hazudni, elég a módszertant célszerűen elcseszni, és az jön ki, amit csak szeretnénk. Megvettem a vacsorát és átmentem a trafikba dohányért.

Ott is sor volt, belenéztem a Média1-be.

Eldőlt: megszűnik a Pesti TV!

Tovább folytatódik a hetek óta folyó költségracionalizálás a kormányközeli sajtóban, ennek részeként két hónap múlva megszűnik a Pesti TV – értesült a Media1.hu. A Media1 úgy tudja, már ki is mentek az első ezzel kapcsolatos hivatalos értesítő dokumentumok a Progress Média Hungary Kft.-től a műsorterjesztő vállalatokhoz.”

Na, ne bolondozzon az úr, az előbb kiáltották világgá, mennyire népszerűek! Lám, mit ír a Pesti Srácok – mit is? Addigra már megváltozott a szalagcím náluk...

Frissítve: megszűnik a Pesti TV – Századvég: Még népszerűbb a Pesti TV, tartja jó pozícióját a PestiSrácok.hu – Köszönjük nézőink-olvasóink bizalmát!”

Ez gyors volt és kíméletlen. Mondatnak pedig példátlan. Ha már ők is beismerik, igaz kell legyen. De akkor mi a csodát mért a Századvég? Ja, kérem, az úgy van, hogy vannak ilyen, politikai mérések és vannak valódi, gazdasági mérések, amilyeneket például a Nielsen végez: náluk nincs trükközés, ők ugyanis nem habókra mérnek, kérdezősködnek, hanem műszerrel vizsgálják a dolgokat, azt nem lehet sem meg- sem kidumálni. A tévés szakmában, ahol sok pénzről kell dönteni, felelősen, a Nielsen méréseit fogadják el, az az irányadó, a többi nem számít.

No, ha megszűnik, hát megszűnik, kevesen fogják siratni. De az ügy tovább gyűrűzött: a Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely búnak eresztette a fejét, és megnyilatkozott a Facebookon. Azt tette közzé:

Régi mondásom volt, hogy »a magyarok nem értenek a sörfőzéshez és a sajtkékszítéshez, a Fidesz pedig nem ért a médiához«.

Azóta annyi történt, hogy mi magyarok egész jól megtanultunk sört és sajtot készíteni...”

Most hagyjuk is azt a plusz „k” betűt, elütés, nem több, előfordul, főleg ilyen lelkiállapotban. De jaj, mit tetszett mondani a Fideszről, ejnye-bejnye... tegnap délben még úgy értett hozzá, hogy a Pulitzer sírva kérte, járhasson gyakornokoskodni, inaskodni a Pesti Srácokhoz, legalábbis úgy viselkedtek, mintha így lenne. Most meg másként van. De a beszélgetés folytatódott:

A Pesti TV tulajdonosai, azaz Vaszily Úr és Mészáros Úr cégei az alacsony reklámbevétel miatt nem kívánják tovább finanszírozni a Pesti TV működését. Mint üzletembereknek, ehhez minden joguk megvan. Mivel integrált szerkesztőséget működtettünk, jelen formában a PestiSrácok.hu fenntartása is megoldandó problémává vált. Reméljük, kapunk megfelelő ajánlatot a folytatáshoz, a tárgyalások sikeréhez nézőink és olvasóink most is özönlő, jóleső kiállása sokat hozzá tehet.”

Ejha. Veszélyben a Pesti Srácok, a bölcsesség, mértéktartás és szépség etalonja a magyar sajtóban? Hirtelen azt sem tudnám, hogy a lapigazgatójuk, Stefka István melyik erényt képviseli leginkább, szerintem egyszerre mindhármat, ahogy a 26 munkatársuk is. Nagy kár, hogy mintha emlékeznék én egy hasonló helyzetre, mikor is volt, mikor is...? Igen, pont egy éve. Még írtam is róla.

Akkor az történt, hogy a fölényeskedő, hőzöngő, mindenkit lesajnáló, kocsmai hangvételű kötekedéseiről ismert lap ahol a megszorult laptársakat csak a gúny és megvetés illette, egyszer csak pénzt kért. Tarhált. Éspedig a következő szavakkal:

Kérjük, támogassa adója 1 százalékával az Oikosz Alapítványt és a PestiSrácok.hu fennmaradását! A jobboldali médiatér örvendetes bővülésének egyetlen kellemetlen velejárója, hogy a PestiSrácok.hu kiadója ötödik éve nem tudja növelni reklámbevételeit, miközben a kiadások – a szellemi munkára vonatkozó idei adóváltozásokkal megfejelve – jelentősen nőttek.

Aztán ez a közlemény magyarázat nélkül eltűnt, gondolom, valami nagy hatalmú sündisznócska rossz néven vehette. Akkor is azt gondoltam, amit most: hogy egyrészt 26 munkatárs nagyon sok egy kizárólag magyar belpolitikával foglalkozó online portálnak (azt most hagyjuk is, mennyire „oknyomozó”, ahogy magukat hívják, nehezen tudnám oknyomozásnak tekinteni, mikor például azt írták, hogy a németországi árvizek Isten büntetései amiatt, hogy Németországban élnek melegek is), másrészt pedig televíziót csinálni nagyon drága mulatság. Piaci alapon működő televíziók még a hideg levest is megfújják kóstolás előtt, egy-egy rossz döntés jó, ha csak tízmilliókat és nem százmilliókat hajít ki az ablakon.

És ez nem csak a méregdrága műszaki háttér miatt van így, bár anélkül nem is létezik a tévéadás. Drága a tévézés azért is, mert nagyon magasan kvalifikált, gyakran művészi szintű szakmunkával készül: alkalomadtán egy barátommal készítünk kisdokumentum-filmeket, olyan fél órás terjedelemben, most és egyelőre baráti alapon. Annak dacára, hogy a kolléga úr a kamera avatott mestere és művésze. Szükség és igény esetén hetente készíthetnénk egy-egy ilyent: azonban ha csak az önköltségi árat számoljuk, és a legminimálisabb honoráriummal kalkulálunk, akkor tudnánk egy-egy ilyent 120 ezer forintért adni a potenciális megrendelőnek. Nem azért, mert lopjuk a pénzt, hanem azért, mert már ez is az esküvői videók díjszabása volna, ennél olcsóbb nincs. Ez leköti az ember minden idejét, igénybe veszi kapcsolatrendszerét, a profi műszaki háttér méregdrága és károsodhat is… azt már nem mondom, hogy folyamatosan korszerűsíteni is kell. Szóval, drága ez a műfaj, bár gyönyörű eredménye szokott lenni.

És hát nézettséget stúdióműsorokkal, amik a legolcsóbbak, terepmunka nélkül nem lehet elérni. Dolgoztam én régebben egy médiavállalkozásnál, a nevét fedje jótékony homály, ott szó volt ilyen jellegű interjúk készítéséről is, mert korábban voltak. Az ember leül az alannyal a kamera elé, kettejük között egy fikusz, hogy legyen mit egymáshoz vágni a veszekedés hevében (más értelme nincs), bevilágítják, bemikrofonozzák és tessék kérdezni. Mondtam, hogy ezt én nem szívesen csinálnám, furán mozgok, beszédhibás is vagyok, nem lenne ez siker.

- Dehogynem, régebben is csináltuk, higgy magadban!

- És régebben nézték?

- Régebben? Nem nézte a kutya sem.

- Akkor most se fogja, felejtsük el.

Elfelejtettük, de a lidérces emlék zord téli éjszakákon még visszajár. Szóval, a „beszélő fejek” típusú műsor, a talk-show nem az üzleti- és közönségsiker titka manapság, hogy ellenben mi az, kérdezzék mástól, ha én tudnám, már rég csinálnám. De valami irtózatos pénzt vihetett el a Pesti TV, az online lap se lehetett olcsó, úgy tudom, ott sem üveggyöngyökkel fizették a munkatársakat. Érett már ez a csőd, egy éve érett, csak – volt közben egy választási kampány. Az alatt kormánymédiát nem szüntetnek meg, inkább fizetik, ha csikorgó fogakkal is. No, most jött el az elég: egy éve mennydörgött, de az istennyila csak most ütött be.

Fordított egy ménkű ez.

De akkor most mi lesz? Mi lenne, megszűnik egy tévécsatorna, amit különben se sokan néztek. Aztán megszűnik esetleg – mondom, esetleg! – egy portál is, amit szintén nem túl sokan olvastak: nem állnak a rendelkezésemre a Nielsen adatai, a Gemius.com szerint az olvasottsági listán a százharmadik Magyarországon. Ettől még elhiszem, hogy olvassák, csak azt nem hiszem, hogy a felnőtt lakosság 19 százaléka, ahogy a Századvég írta.

Tulajdonképpen úgy járt ez a médiavállalkozás, mint Putyin Ukrajna megszállásával.

Az orosz elnök is, ők is vizsgálatokat végeztettek, de csak a nekik tetsző eredményeket fogadták el. Putyinnak Beszeda tábornok szállította a szépen hangzó, de hazug jelentéseket az ukrajnai közhangulatról, Huth Gergelynek a Századvég. Mindkét beszállító pontosan tudta, mit várnak el tőle, és azt is, hogy egyebet, mondjuk valós tényeket nem is fogad el a megrendelő. Bár olyan ritkán volt, hogy a Századvég spontán igazat mérjen...

Aztán mindkét megrendelő elhitte, amit hazudtatott magának, míg be nem ütött a krach. Bár Putyinnak valószínűleg több ideje van hátra, mint a Pesti TV-nek.

Most már csak egyet nem tudok, viszont kíváncsi lennék rá.

A kiáltóan hamis mérési eredmények után lesz még megrendelője a Századvégnek?

De hiszen tudom: lesz.

Az összes kormányintézmény.

És nekik is ugyanígy mérnek!

Szele Tamás

süti beállítások módosítása