Jelen pillanatban ért véget az újabb, tömeges rakétatámadás Ukrajna teljes területe ellen, mely igen komoly károkat okozott a civil és az energetikai infrastruktúrában, ám szokás szerint majdnem teljesen megkímélte a katonai célpontokat. Mielőtt bármiféle következtetést levonnánk, nézzük át, mennyit tudunk eddig a történtekről.

Az orosz hadsereg ismét tömeges rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Október 31-én reggel légiriadót rendeltek el az összes ukrajnai régióban. Hamarosan robbanásokról érkeztek jelentések Kijev, Kirovohrad, Zaporizzsja, Csernyivci, Cserkaszi, Harkiv és Dnyipropetrovszk régiókból. Vinnyica és Hmelnyickij térségében rakéták csapódtak be civil objektumokba. Az előzetes jelentések szerint a Kijev környéki rakétacsapásokban két ember megsérült.

Csak hétfőn reggel 7 és 9 óra között az Ukrán Fegyveres Erők légierő-parancsnoksága közlése szerint 44 Oroszország által indított rakétát lőtt le az ukrán hadsereg. Az orosz repülőgépek összesen 50 H–101-es és H–555-ös cirkálórakétát lőttek ki a Kaszpi-tenger északi partjáról és a Rosztovi Területről. (A számot jegyezzük meg, később fontos lesz).

Jelentések szerint robbanások történtek az ukrán vízierőművekben. Kijevben problémák támadtak a mobilkommunikációval, és a város részben áram nélkül maradt. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko közölte, hogy a találatok megrongáltak egy olyan létesítményt, amely 350 ezer lakást lát el árammal. Harkivban leállt a tömegközlekedés, beleértve a metrót, a trolibuszokat és a villamosokat. Az Ukrzaliznyicja (az ukrán államvasutak) közölte, hogy az országban néhány vasútvonalat áramtalanítottak a lövések miatt. A dízelmozdonyokat kivonták a szolgálatból. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko elmondta, hogy a város fogyasztóinak 80 százaléka vízellátás nélkül maradt.

Az orosz állami média (például a RIA Novosztyi) és a Telegram-csatornák szintén robbanásokról számoltak be a zaporizzsjai Dnyeper vízerőmű gátja közelében és a Kirovohrad régióban lévő Kremencsuk vízerőműnél. Az odesszai médiumokban látható egy videó egy robbanás utóhatásáról, amelyet állítólag a Novodnyisztrovszka vízierőmű közelében forgattak.

A rakétacsapások után Ukrajna úgy döntött, hogy ebben a vészhelyzetben kikapcsolja az áramellátást. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirilo Timosenko elmondta, hogy Ukrajnában a kritikus infrastruktúrát ért tömeges bombázások miatt vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be. Különösen a kijevi regionális közigazgatás vezetője, Olekszij Kuleba kérte a régió lakóit, hogy készüljenek fel a hosszan tartó áramkimaradásokra.

A károk, területi bontásban:

• Kijev helyzetét már a fentiekből ismerjük.
• Reggel 8 óra körül a harkivi területi katonai adminisztráció vezetője, Oleg Szinegubov közzétette: „Harkiv és a régió lakói, fedezékbe! A megszállók támadnak.” A város polgármestere, Igor Terekhov ezt követően két találatról számolt be Harkivban. „Az ellenség egy kritikus infrastrukturális létesítményt támadott meg” – tájékoztatott Terekhov. Szinegubov 8:31-kor jelentette, hogy a robbanások reggel 8 óra körül történtek. Az ellenség Harkivra és a régió Csugujev körzetére mért csapást, Belgorodból indított Sz–300-as rakétákkal. „Kritikus infrastrukturális létesítmények sérültek meg. Ezért előfordulhatnak áramkimaradások. Jelenleg nincsenek áldozatok, minden szolgálat a helyszínen dolgozik. Az információk tisztázása folyamatban van” – tette hozzá. A harkivi városi tanács hozzátette, hogy a villamosok és trolibuszok az orosz rakétacsapások után ideiglenesen nem közlekednek a városban, a buszok viszont igen.
• Szerhij Borzov, a területi katonai adminisztráció vezetője 7:57-kor közölte, hogy a Vinnyica régiót támadás érte. „A régió rakétatűz alatt áll. A légvédelem működik. Maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légitámadás véget nem ér. Vigyázzanak magukra!” – írta. Ezt követően jelentette, hogy egy ellenséges rakéta polgári célpontokat talált el a térségben.
• A cserkaszi területi katonai adminisztráció vezetője, Igor Taburec 8:32-kor közölte, hogy az ellenség megtámadta a régió egyik kritikus infrastrukturális létesítményét. „Emiatt a régió egy része áramtalanítva van. A sürgősségi szolgálatok dolgoznak” – tette hozzá Taburec.
• Anatolij Kurtev, Zaporizzsja város megbízott polgármestere és a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára 8:30 körül elmondta, hogy az ellenség reggel megtámadott egy kritikus infrastrukturális létesítményt. „A támadás áramkimaradásokat okozott a városban. Az áldozatokról és a károk mértékéről szóló információk tisztázása folyamatban van” – áll a közleményben.
• Andrej Rajkovics, a kirovográdi katonai adminisztráció vezetője 9 óra után közölte, hogy ellenséges rakéták találták el az egyik energetikai létesítményt Szvetlovodszk közelében. „Előzetes – nincsenek áldozatok. A tűz következményeinek felszámolása folyamatban van. Legyenek éberek! Ne hagyjanak el semmilyen menedéket” – hangsúlyozta.
• A lvivi katonai administráció vezetője, Maxim Kozickij 9:20 körül arról tájékoztatott, hogy Lviv régió felett ellenséges rakétákat lőttek le. „Részletek később. Maradjanak az óvóhelyeken” – közölte.
• Egy orosz rakétatalálatot Csernovci térségében is rögzítettek. Ruszlan Zaparanyuk, a csernovici katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy a rakétatűz következtében az infrastruktúrában károk keletkeztek.
• Hmaelnyickij régióban Szerhij Gamalij a körzet területére hullott rakétákról nyilatkozott. „Rakétatörmelék hullott a térségben. Polgári létesítményeket pusztítanak el. Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok” – mondta.
• Reggel 8 óra körül a poltavai katonai adminisztráció vezetője, Dmytro Lunin beszámolt a térségben folyó légvédelmi munkáról. 1,5 órával később vált ismertté, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer létesítményeit ért tömeges csapás következtében Poltava régióban vészhelyzeti áramkimaradások léptek életbe. „Felhívjuk a figyelmet, hogy ezek vészleállások. Ezek nem óránkénti ütemezésű áramszünetek. A légitámadás folyamatban van. Maradjanak az óvóhelyeken, vigyázzanak a biztonságukra és a hozzátartozóik biztonságára” – hangsúlyozta Lunin.
• A Suspilne Dnyipro jelentése szerint Pavlogradban és Dnyiproban 10 óra körül robbanásokat hallottak.
• Az odesszai katonai adminisztráció vezetője, Maxim Marcsenko elmondta, hogy a légvédelmi egységek két rakétát lőttek le Odessza felett.
• Több mint 20 települést ért támadás Mikolajivban, Herszonban, Harkivban és Ukrajna más régióiban.

A támadás eredményét Denis Shmygal ukrán miniszterelnök összegezte Telegram-csatornáján:

„Rakéták és drónok csapást mértek 10 régióra, ahol 18 létesítmény sérült meg, többségükben energetikai létesítmények. Ukrajna hét régiójában több száz települést áramtalanítottak. A következmények sokkal rosszabbak is lehettek volna. A légvédelem hősies és professzionális munkájának köszönhetően azonban a területünkre kilőtt több mint 50 rakéta közül 44-et lelőttek. Köszönjük a harcosoknak, akik védik az égboltot. Köszönet az energetikai dolgozóknak is, akik az orosz támadások utóhatásaival küzdenek. A javítóbrigádok teljes kapacitással dolgoznak.”

Annyiban pontosítanék a kormányfő szavain, hogy az az ötven rakéta csak a reggel hét és kilenc között mért mennyiség, ennél a teljes számuk valószínűleg jóval nagyobb lesz. Tizenhárom sebesültről szólnak a legfrissebb jelentések, de halálos áldozatokat nem említenek. És – hadd ismételjem meg – katonai célpontok sem pusztultak el ebben a gyilkos rakétazáporban, még véletlenül sem. Nyilvánvaló, hogy az akció célja az ukrán civil és energetikai infrastruktúra elpusztítása volt.

A kiváltó okáról – mármint azon kívül, hogy háború van – megoszlanak a vélemények, egyes moszkvai források felvetik, miszerint nem lehet véletlen, hogy ez a tömeges támadás a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli egységei elleni dróntámadás után nem sokkal zajlott. Oroszország terrortámadásnak nevezte a csapást, Ukrajnát hibáztatta és bizonyos „brit szakembereket” okolt miatta. A szevasztopoli kikötő elleni támadást követően Oroszország felfüggesztette részvételét az ukrán kikötőkből történő gabona- és műtrágyakivitelről szóló, az ENSZ és Törökország által júliusban közvetített megállapodásban.

Azonban gondolkodjunk. Az első ilyen tömeges rakétacsapás október tizedikén hivatalosan a krími híd elleni robbantásos merénylet elleni megtorlás volt, ha aránytalanul nagy is, de nem kellene okvetlenül egy megelőző ukrán sikerhez kötni a mostanit, hiszen akkor majdnem minden nap meg kéne ismételni mostanság. Arról nem is szólva, hogy a híd elleni merénylet minimum gyanús: Ukrajna nem vállalta, nem is dicsekedett vele, és nem kizárható, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a hátterében.

Mindenesetre október tizedikén 84 rakétát indítottak el Ukrajna ellen, ma csak reggel hét és kilenc között ötvenet, és ez az ötven a jelentések szerint mind vagy H–101-es vagy H–555-ös, légi indítású eszköz volt. Márpedig az október 14-i adatok szerint ilyen cirkálórakétákból akkor összesen 213 volt az Oroszországi Föderációnak, a háború kezdetén, február 24-én pedig 444. Ami azt jelenti, hogy ha az elmúlt két hétben egyet sem használtak fel közülük, jelenleg 163 kell legyen a teljes raktári készlet belőlük, de a valós számot inkább 150 körülire becsülném.

Ami még három ilyen mértékű, vagy két nagyobb, esetleg egyetlen óriási támadásra elég, utána nem lesz több. Kalibr cirkálórakétából október 14-én volt 272, Iszkanderből 124, ez azóta több nem lett, csak kevesebb: és ezzel a „precíziós fegyverek” végére is értünk. Oroszország kezd kifogyni belőlük.

A mai támadás ugyan nagyon komoly károkat okozott, amint az október 10-i is, de egyik sem kényszerítette térdre Ukrajnát, és talán nem túlzunk, ha azt mondjuk: Moszkvának egész egyszerűen már túl kevés a precíziós fegyvere egy rakétákkal, drónokkal és cirkáló rakétákkal kivívott győzelemhez. Ez vagy azt jelenti, hogy rövidesen más módszerekhez fog folyamodni, vagy azt, hogy a rakétatámadások nemsokára abbamaradnak, a frontvonalak be fognak fagyni a Herszoni Területet kivéve és a telet Moszkva egy tavaszi, brutálisabb hadjárat előkészítésével, a mozgósított újoncok kiképzésével és (poszt)szovjet szabványú precíziós fegyverek összevásárlásával fogja tölteni. Hogy hol talál még ilyeneket, az igen jó kérdés, ugyanis maximum azokban a fejlődő országokban és diktatúrákban bukkanhat rájuk, amelyeket korábban a Szovjetunió fegyverzett fel, de onnan meg csak aranyárban vásárolhatják vissza a saját hadianyagukat.

Mindenesetre katonai értelemben véve a mai támadás nem jelenti a háború fordulópontját, ám közelebb hozza a végét.

Emberi szempontból pedig aljas és gyáva terrorcselekmény, fegyvertelen civilek tömege ellen.

Amennyiben változik a helyzet, híreinket frissítjük.

Szele Tamás