Forgókínpad

Forgókínpad

A GRU braziljai

2022. november 29. - Szele Tamás

Valami nagy baj van a GRU háza táján, valami komoly, kardinális probléma és nem is nehéz megmondani, miről lehet szó: most kezdenek csődöt mondani azok a hírszerzési-konspirációs módszerek, amiket évtizedekkel ezelőtt dolgoztak ki és amelyek kiválóan beváltak a hetvenes-nyolcvanas években, most viszont pár hónapon belül már az ötödik ügynök bukik meg miattuk.

brazil_kem_november_29.png

Az első esetről, Maria Adela Kuhfeldt Rivera vagyis Olga Vasziljevna Kolobova történetéről még augusztus végén írtam, a másodikról, a Norvégiában lebukott José Assis Giammariáról, vagyis Mihail Valerijevics Mikusinról október elsején, a harmadik és negyedik lebukott ügynökre Svédországban dekonspirálódott (házaspárról van szó, Szergej Szkvorcovról és Elena Kulkováról) még alig keríthettem volna sort, mikor már itt az ötödik bukás is: Szergej Cserkaszové, alias Victor Muller Fereiráé.

A Svédországban lebukott pár esete kicsit eltér a többiekétől, ők ugyanis 1999 óta éltek Stockholmban, nekik már a postás is előre köszönt, korábbi generációhoz tartoztak, de a másik három – fiatalabb – ügynök esetében a szemfüles olvasó mér felfigyelhetett a brazil nevekre. Valahogy a GRU egy idő után mintha minden ügynökének brazíliai fedőszemélyiséget szerzett volna, ami tiszta lebukás, bár semmiségnek tűnik ahhoz képest, hogy a Szkvorcov-Kulkina házaspár meg azért bukott le, mert a moszkvai címük egy olyan épületben volt, a Zorge ulicában (amit a legendás kémről, Richard Sorgéról neveztek el, még szobra is van az utca sarkán), amelyben kizárólag az orosz szolgálatok alkalmazottai laknak. Hogy valakinek miért van szüksége 23 év stockholmi tartózkodás és a svéd állampolgárság megszerzése után egy moszkvai címre, ráadásul egy kémfészekben, azt nehezen tudnám megmagyarázni, inkább csak Stirlitz-viccek jutnak az ember eszébe erről az óvatlanságról.

Mindegy, lássuk a legutóbbi bukás történetét, a The Insider és a Bellingcat nyomán.

2022. április 1-jén Victor Muller Ferreira brazil állampolgár Hollandiába érkezett, a Schiphol repülőtérre. Az Egyesült Államokból repült ide, hogy megkezdje szakmai gyakorlatát a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC). Ferreira a dublini Trinity College-ban, majd a Johns Hopkins Egyetem amerikai School of Advanced International Studies (SAIS) politológiát tanult. Most az NBB gyakornokként fogadta a 33 éves politológust, hogy első kézből tanulja meg, hogyan vizsgálják a háborús bűnöket például Ukrajnában és Szíriában. A diák önéletrajzában, amelyet később találtak meg nála, részletesen leírta, hogyan halt meg fiatalon tüdőgyulladásban brazil édesanyja, hogyan nevelte fel nagynénje, hogyan élt szegénynegyedben és lopott zoknikat egy boltból, hogyan szeretett bele egy földrajztanárnőbe, hogyan döntött úgy, hogy politikai tudósító lesz, és ezért tanult politikatudományokat. Victor Ferreirát nem engedték be Hollandiába, a határon feltartóztatták, és a legközelebbi járattal Brazíliába küldték, mivel a brazil hatóságok elmondták, hogy szerintük hamis a személyazonossága, és ő a GRU egyik tisztje, az 1985. szeptember 11-én született Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov.

Amikor a rendőrök a brazil repülőtéren találkoztak vele, a szemtanúk szerint megpróbálta feldühíteni és meggyőzni őket, hogy ő is ugyanolyan brazil, mint ők, ami nevetségesnek tűnt erős akcentusa miatt, amely bármely brazil anyanyelvű füle számára könnyen kivehető. Az is hamar kiderült, hogy néhai brazil édesanyjának soha nem volt gyermeke. Cserkaszovot azonban nem kémkedésért, hanem hamis dokumentumok használatáért ítélték el, ami a helyi törvények szerint (tekintve, hogy milyen hosszú ideig és milyen gyakran használta azokat) 15 év börtönbüntetést von maga után.

Az orosz hatóságok nehéz helyzetbe kerültek: ahhoz ugyanis, hogy ügynöküket visszaküldjék Oroszországba, be kellett volna ismerniük a kémkedés tényét. A Kreml leleményesen közelítette meg a helyzetet. 2022 júliusában az orosz nyomozóhatóságok a brazil hatóságokhoz fordultak, hogy adják ki a bebörtönzött oroszt, aki, mint elismerték, valóban Szergej Cserkaszov volt. Az orosz hatóságok azonban azt állították, hogy Cserkaszov nem titkos GRU-ügynök volt, hanem egy megrögzött bűnöző, aki bujkált az orosz igazságszolgáltatás elől, és a 2010-es évek elején egy Oroszországba heroint szállító csempészhálózatot vezetett. Ennek alátámasztására Oroszország több tucat oldalnyi vádiratot és írásos törvényszéki tanúvallomást bocsátott Brazília rendelkezésére. Ezek szerint Szergej Cserkaszov egy olyan bűnözői csoport tagja volt, amely 2011 és 2013 között Afganisztánból Tádzsikisztánon keresztül kábítószert csempészett, és azt oroszországi kábítószer-kereskedő csoportokon keresztül értékesítette. Szergej Cserkaszov állítólag beismerte ezeket a bűncselekményeket, és kérte továbbá az Oroszországba való kitoloncolását. Ez a beismerés és a kitoloncolás iránti kérelem szórakoztatta a brazil bűnüldöző hatóságokat, mivel Oroszországban egy ilyen bűncselekményért (büntető törvénykönyv 229.1. paragrafus 4. bekezdése) 15 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat. Valójában az indokolatlan hazafiság e hirtelen kitörése újabb megerősítésként szolgált a biztonsági szolgálatokban való szerepvállalására.

Nem ez az első eset, hogy a Kreml egy bűnügyi nyomozás ürügyén próbálja visszahozni „embereit”. Például Artem Uszt, a krasznojarszki régió volt kormányzójának fiát 2022 októberében Olaszországban letartóztatták azzal az amerikai váddal összefüggésben, amely szerint amerikai haditechnika és venezuelai olaj vásárlásával vádolják a szankciók kijátszása érdekében. Az Artem Usszal szembeni amerikai kiadatási kérelmekre válaszul az orosz hatóságok saját büntetőeljárást indítottak ellene, azt állítva, hogy különösen nagymértékű pénzmosásban volt bűnös Oroszországban. Akárcsak Cserkaszov esetében, az Usz ellen indított büntetőeljárás első bizonyítékai is az olaszországi letartóztatását követően kerültek elő.

Más esetekben is megpróbálkoztak ezzel a módszerrel, de most legalább sikerült bele is zavarodjanak az ügybe. Ugyanis Oroszország eredetileg 2022. június 27-én, egy hónappal a brazíliai elítélése után egy hónappal kérte a brazil igazságügyi minisztertől Cserkaszov kiadatását. A Gorodov orosz főügyészhelyettes által aláírt kérelem azt állítja, hogy a moszkvai kerületi bíróság 2022. június 24-én (három nappal a levél elküldése előtt) emelt vádat ellene szervezett bűnözői csoport tagjaként elkövetett kábítószer-kereskedelem vádjával. A levélben az ügyész biztosítja a brazil feelet arról, hogy a kiadatás után Cserkaszov ellen nem indul politikai alapon büntetőeljárás, az orosz jog teljes körű védelmét élvezni fogja, és ha elítélik, büntetését orosz büntetés-végrehajtási intézetben fogja letölteni.

A kiadatási kérelemhez egy 20 oldalas vádiratot csatoltak, amelyet az orosz belügyminisztérium kábítószer-ellenes nyomozóosztályának vezetője írt alá. A vádirat szerint Cserkaszov 2011 júniusában, amikor Moszkvában tartózkodott, elfogadta az ajánlatot, hogy csatlakozzon egy oroszországi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezethez. A dokumentum első bekezdése röviden leírja Cserkaszov szerepét, aki a heroin Moszkvából történő szállításáért felelt egy lipecki bűnözői csoport többi tagjának.

Ezt a bevezetőt követően a vádirat egy összetett kábítószercsempészési rendszert ír le, amely több szakaszból állt, és több határátlépést igényelt Afganisztánból Oroszországba. A vádiratban több más személyt is bemutatnak, akiknek a kábítószercsempészetben játszott szerepét nagyon részletesen leírják, feltüntetve a pontos tartózkodási helyüket bizonyos időpontokban, a telefonszámokat, amelyeken keresztül a bűncselekményeket végezték, sőt a rejtekhelyek és a rejtekhelyek címét is. A vádirat e részletes részében említett nevek valóban megegyeznek azokkal a gyanúsítottakkal, akik ellen 2015-ben emeltek vádat, és akiket 2017-ben bűnösnek találtak a vádiratban leírtakhoz hasonló kábítószer-csempészhálózat szervezésében. Csakhogy Cserkaszov neve nem szerepel egyetlen közzétett bírósági dokumentumban sem. A The Insider által megkérdezett három ügyvéd (Olga Mityusina, Nyina Bernatszkaja, Larisza Grubaja) egyike sem emlékszik arra, hogy ilyen nevű személy szerepelt volna az ügy aktájában.

A kiadatási dokumentumokban szereplő állítások azt a benyomást keltik, hogy az orosz hatóságok minden további nélkül belekeverték Szergej Cserkaszovot egy tíz évvel ezelőtti büntetőügybe, amelyben valódi kábítószer-kereskedők ellen indult büntetőeljárás. Nincs bizonyíték arra, hogy Cserkaszov egyáltalán gyanúsított lett volna a brazíliai letartóztatása előtt. Ráadásul az utazási adatok azt mutatják, hogy Cserkaszov nem is tartózkodott Oroszországban az állítólagos bűncselekmények idején. Kriminológusok egybehangzó véleménye szerint a heroint ezerféleképpen lehet csempészni, de úgy, hogy az ember ott sincs – képtelenség.

Az orosz ügyészség ugyanis azt állítja, hogy Cserkaszov „legkésőbb 2011 júliusában” kezdte meg a bűncselekményeket, és egészen 2013. augusztusi letartóztatásáig (vagy annak elmaradásáig) folytatta azokat. Mindazonáltal az orosz utazási adatok és a határátlépési bélyegzők Cserkaszov fedőszemélyisége, „Viktor Muller Ferreira” útlevelében – amelynek másolata az ügy aktájában van – azt mutatják, hogy Cserkaszov egyáltalán nem tartózkodott Oroszországban. Ezt megerősíti az oroszok mozgását nyomon követő Magistral rendőrségi adatbázisból származó kivonat is: Cserkaszov utolsó belföldi útja 2011-ben 2011. január 23-án volt, amikor szülővárosából, Kalinyingrádból Moszkvába repült. Ezután utazásai csak 2015. június 29-én jelennek meg, amikor újra megjelenik Oroszországban, és fordítva, Moszkvából Kalinyingrádba repül.

Ez a 2001 és 2015 közötti szünet összhangban van Cserkaszov alteregójának, „Victor Ferreirának” utazási és munkavállalási adataival. „Victor” online közzétett önéletrajzából kiderül, hogy 2011 márciusában kezdett el dolgozni egy brazíliai utazási irodánál, nem sokkal azután, hogy utoljára látták Oroszországban – írja a Magistral. Önéletrajza szerint 2014 januárjáig dolgozott ott. Ezt az adatot megerősíti a munkakönyvi kivonat, amely a kiadatási eljárás során nyilvánosságra hozott. Nem tudni, hogy ez valódi munka volt-e egy utazási irodánál, vagy csak egy fedőfoglalkozás, de úgy tűnik, hogy ebben az időszakban Cserkaszov valóban csinált valamit Brazíliában, nem pedig heroint szállított a lipecki dílereknek.

És végül a legkirívóbb ellentmondás: ha Cserkaszovot körözik Oroszországban, hogyan mehetett haza és utazgathatott biztonságban az elmúlt években az országban? A Magistral szerint Cserkaszov 2015-ben, 2017-ben, 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben repült Oroszországba, és minden alkalommal Kalinyingrád, Moszkva, Belgorod és Szamara között utazott az országban a saját neve alatt. A The Insider a Brazíliában történt őrizetbe vételét megelőző időszakban nem találta meg Cserkazovot a körözött bűnözőket tartalmazó adatbázisokban sem. Először csak 2022. június 22-én jelent meg az adatbázisokban a drogügy egyik szereplőjeként – mindössze egy nappal azelőtt, hogy az orosz főügyészhelyettes 25 oldalas vádiratot írt és küldött Brazíliának, amelyben Cserkaszov kiadatását követelte.

Meg kell hagyni, érdekes történet, aminek még messze nincs vége: egyelőre, míg el nem dől Cserkaszov sorsa, egy momentumon érdemes elgondolkodnunk: miért pont Brazília?

Több magyarázat is létezik, az első az lenne, hogy állítólag a brazil és az orosz akcentussal beszélt angol nyelv egy harmadik-negyedik országbeli ember számára nagyon hasonló lenne. Ennek csak az a hibája, hogy bármikor belefuthat az ügynök egy valódi brazilba, és kész a lebukás.

A másik kínálja magát: mivel Brazília a BRICS országok csoportjának alapító tagja, kifejezetten jó viszonyt kell ápoljon az Oroszországi Föderációval, és ennek lehet része némi félrenézés egyes személyazonossági adatok kiállítása során.

A harmadik lehetőség a legvalószínűbb: Brazíliában legalább akkora a korrupció, mint Oroszországban, semmi akadálya bármilyen irat beszerzésének, illetve – nem volt a közelmúltig. Sajnos azonban már a brazil közigazgatás is digitális, és a valamikori, követhetetlen népességnyilvántartásuk átláthatóvá, kezelhetővé vált – talán ezért is buknak le egymás után az álbrazil GRU-ügynökök.

Hát igen, a Big Data korában már nem lehet elboldogulni egy őserdei kisváros templomában hamisított keresztlevéllel.

Mindenesetre ha valaki brazil állampolgár és akcentus nélkül beszél oroszul, elképzelhető, hogy nem Rióban született.

Akármilyen jól is járja a szambát.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása