Forgókínpad

Forgókínpad

Irán és a világ

2023. február 02. - Szele Tamás

Komoly veszély fenyegeti a világot a legújabb, Iránból érkező hírek szerint: az iszlám köztársaság meglehetősen inkompetens diplomáciája fenyegető üzeneteket küld a szélrózsa minden irányába a hét végi dróntámadás miatt. Egyedül a Szerjózsa irányába nem üzen, mert vele jóban van, de ebből a mostani kardcsörtetésből lehet még nagy baj is.

harcos_ajatollah_februar_2.jpg

Kezdjük azzal, hogy bemutatom, mi történt a hét végén. Vasárnap este az iráni állami média arról számolt be, hogy robbanás történt egy lőszergyárban a közép-iráni Iszfahán városában. Az ország vezetése később azt állította, hogy három minidrónnal végrehajtott támadásról van szó: a hatóságok szerint az egyiket a légvédelem lőtte le, a másik kettőt pedig elfogták és felrobbantották. A lőszergyár az Oroszországi Föderációnak szállított Shahed kamikaze-drónok robbanófejeit készítette, állítólag csak az üzemcsarnok teteje sérült meg, bár ezt semmi sem bizonyítja.

Igen ám, de nagyjából ugyanebben az időben (az ország északnyugati részén bekövetkezett földrengésről szóló jelentések mellett) meg nem erősített jelentések jelentek meg más szabotázsakciókról is országszerte, egy teheráni lövöldözéstől kezdve egy kelet-azerbajdzsáni tartományban lévő motorolajüzemben keletkezett tűzesetig. És másnap izraeli légitámadás ért egy 25 iráni teherautóból álló konvojt a szíriai-iraki határon lévő Bu Kemal határátkelő közelében. Több arab médiajelentésben olvasható, hogy a járművek az iráni csapatoknak és a szövetséges erőknek szánt fegyvereket szállítottak Szíriában. Az ISW viszont úgy tudja, hogy a konvoj precíziós lőszert szállított. Sőt, egy nappal később még egy konvojt amortizált le az izraeli légierő nem messze az első támadás helyszínétől, melynek hasonló rakománya volt. Ezeket a támadásokat úgy kell elképzelni, hogy az első rácsapáskor a vezető gép még csak riasztó lövéseket ad le, hogy a sofőröknek legyen idejük kimenekülni a kamionokból, azok el is futnak ész nélkül (vagy ésszel), fedezéket keresnek, és a második rácsapáskor semmisítik meg a járműveket, tehát ezért nincsenek halálos áldozatok most.

Ennek már kialakult gyakorlata és módszere van, szóval annyira nem újak ezek a támadások, hogy senki meg sem lepődött rajtuk.

Azonban Teherán most úgy áll, hogy szinte nincs szomszédja (Türkmenisztánt és Törökországot kivéve), akivel ne lenne nagyon rossz viszonyban, sőt, Azerbajdzsánnal kifejezetten fenyeget egy háború kitörése is, amit majd később fogok részletezni. Khamenei rendszere azonban fő ellenségeinek Izraelt és az Egyesült Államokat tekinti, valamint tegnaptól már Ukrajnát is.

Ukrajnát? Bizony. Lássuk, mit ír erről az ellenzéki, Londonban megjelenő Iran International!

Az iráni külügyminisztérium beidézte Ukrajna ügyvivőjét egy kijevi tisztviselő kijelentései miatt, amelyeket Teherán Kijev szerepét látja a közelmúltban Esfahanban elkövetett dróntámadásban.

A minisztérium azért idézte be az ukrán követet, hogy magyarázatot kérjen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadójának, Mihajlo Podoljaknak a védelmi minisztérium iszfaháni létesítménye ellen szombat este elkövetett dróntámadásokkal kapcsolatos megjegyzéseire reagálva.

Egy tweetben, amelyben Podoljak az orosz invázió néhány távirati fejleményét említette, azt írta: „Robbanásveszélyes éjszaka Iránban - drón- és rakétagyártás, olajfinomítók”. Majd így folytatta: „Ukrajna figyelmeztetett”, utalva a Teheránhoz intézett többszöri felszólításokra, hogy hagyjon fel a Moszkvának történő fegyverszállításokkal.

Podoljak azt mondta: „A háborús logika kérlelhetetlen és gyilkos. Szigorúan elszámoltatja a szerzőket és a cinkosokat”, hozzátéve: „Pánik az Oroszországi Föderációban – végtelen mozgósítás, rakétavédelem Moszkvában, lövészárkok 1000 kilométerre, bombabunkerek előkészítése”.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácshoz (SNSC) kötődő Nour hírügynökség korábban azt közölte, hogy:

Ha Ukrajna kormánya nem tagadja meg hivatalosan Zelenszkij tanácsadójának tweetjét, amely Kijev bűnrészességére utalt az Irán elleni lépésben, annak súlyos következményei lesznek”.

Teherán feltételezi Kijev érintettségét a támadásban, annak ellenére, hogy a jelentések Izraelre mutogatnak. A The Wall Street Journal vasárnapi exkluzív jelentésében azt írta, hogy Izrael hajtotta végre a katonai kutatási és fejlesztési központ elleni dróntámadást.”

Nos, a magam részéről kárörömet fel tudok fedezni Podoljak reakciójában, nem is keveset, ami azt illeti, de az világos, hogy ezzel a tweettel nem vállalta a felelősséget az incidensért. Hogy valójában kié lehetett a drón, valószínűleg sosem fogjuk megtudni: szerintem Izrael légierővel támadott volna, de állhatott az események mögött Azerbajdzsán is, sőt, Afganisztán is, mely országgal az Iránt sújtó aszály és egy határfolyó elrekesztése miatt éleződött ki Teherán viszonya. A kurdok ellen szabályos népirtó hadjáratot vív az iráni hadsereg, az Artesh és a Forradalmi Gárda, ráadásul az iraki határon keresztül, azt megsértve, Pakisztánon épp nemrég kezdtek el követelni pár milliárd dollárt egy időben be nem fejezett gázvezeték miatt – nagy szó az a haldokló iráni gazdaságnak! – és az sem zárható ki, hogy valamelyik iráni tiltakozó csoport, valamelyik „szomszédsági ifjúság” (így nevezik magukat) kapott valahonnan pár tucat drónt és kipróbálták, használhatóak-e fegyvernek. Szóval, a valóság sokféle lehet, csak épp sem Teheránt, sem Moszkvát nem érdekli.

Őket az érdekli, mit lehet kihozni ebből a támadásból. Tegnap ott tartottak, hogy Ukrajna a hibás, hiszen nekik hajt hasznot a dróngyár leállása, ma előbb megnevezték Izraelt a támadás felelőseként, aztán később azt a verziót vették elő, hogy Izrael és Ukrajna szövetségben követte el a „merényletet”. Azért teszem idézőjelbe, mert sem halálos áldozata, sem sebesültje nem volt, a világnak meg nem árt, ha kicsit kevesebb Shahed drón röpköd benne. Ami pedig a többi robbanást, támadást illeti: kétfajta embernek nincs fogalma arról, kinek köszönhetőek: az iráni kormánynak és mindenki másnak. Az olajfinomítóban keletkezett tüzet okozhatta a valóban erős, 5,8-es földrengés is, a teheráni lövöldözést nem.

Akkor lássuk, mitől rossz az iráni-azerbajdzsáni viszony. Elsősorban attól, hogy nagyon régen volt már az jó vagy akár csak elfogadható is. Az iráni kormány állandóan azzal vádolja Bakut, hogy a területén amerikai és izraeli ügynökök dolgoznak, „onnan szítják a tüntetéseket” (nem kell azokat szítani, reális sérelmek miatt mennek az utcákra az irániak), de nem segített a viszonyon az azeri-örmány háború sem, az meg kifejezetten ártott, hogy Baku a múlt hónapban felvette a diplomáciai kapcsolatokat Ozraellel és nagykövetet küldött oda. A Forradalmi Gárda folyamatosan az azeri határ mentén gyakorlatozik, aminek az is az oka, hogy az Irán egyik legszegényebb és épp ezért leglázongóbb vidéke. A múlt héten pedig egy magányos támadó behatolt Baku teheráni követségére, megölte a biztonsági főnököt, két másik követségi alkalmazottat megsebesített, minek következtében Azerbajdzsán evakuálta a követségét. Ez már csak egy kis lépésre van a háborútól.

Márpedig Khameneinek jól jönne egy háború. A mostani, keményvonalas Raisi-kormány annyi rossz döntést hozott, hogy azok általános elégedetlenséget váltottak ki, lázad az összes iráni, még egyes ajatollahok is, lázadnak a nők (tehát minden második állampolgár), a fiatalok, a nyugdíjasok, akiknek semmit sem ér már a kis jövedelme, lázadnak az acél- és olajipari munkások, akiknek a bére értéktelenedett el, de lázad a bazár is, a kereskedő réteg, amire az 1979-es iszlám forradalom óta nem volt példa, mert ők is veszítik el mindenüket, ugyanis a keményvonalas kormány zseniális intézkedéseinek köszönhetően az iráni rial árfolyama úgy alakult, hogy ma 42 205 rialba kerül egy amerikai dollár (a múlt héten volt rosszabb is, akkor 45 ezerre csúszott le).

Nem csak a pénz értéktelenedik el, az élelem ettől függetlenül is drágul, ugyanis Raisi szakértői megvonták az élelmiszerek exporttámogatását, így mondjuk az étolaj nyolcszor annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor, de úgysem lehet kapni. Egyáltalán, alig van étel, ami mégis akad, méregdrága. A tél viszont kemény idén Perzsiában, és a világ második legnagyobb földgázkincsén üldögélő Irán elmulasztotta kiépíteni a kitermelő ipart, tehát nincs elég földgáz, intézményeket zárnak be takarékosságból, az erőművek is átálltak normál üzemanyag helyett pakurára, amitől a levegő vált majdnem belélegezhetetlenné, a nyersolajat eddig Kína vette meg, de most már ők sem veszik, Irán viszont nem tudja finomítani... az egész pokoli helyzetre az általános aszály teszi fel a koronát, ami miatt remény sincs az élelmiszer-árak csökkenésére.

Szóval messze nem csak a hidzsáb-viselés drákói szabályozása váltotta ki a sok százezres tüntetéseket. Az éhezést, nyomort és hideget mindenki érzi, bár mondjuk a női jogok megsértése önmagában is érne annyit, hogy Khameneit, Raisit és a többi társukat kikergessék miatta a világból.

A megoldás nem látszik, az valószínű, hogy a közeljövőben Irán politikai rendszere megbukik, ugyanis már az államformát is elviselhetetlennek találják a polgárok, ezt viszont el lehetne odázni egy háborúval. A háború módot adna még több halálos ítéletre, kivégzésre, drákóibb rendszabályok bevezetésére, és Khamenei reményei szerint valamiféle „nemzeti egységet” is kialakíthatna a kormány mögött – vagy nem, de ezt ő végig sem gondolja.

Az azeri határ menti állandó gyakorlatok is arra utalnak, hogy ott akart támadni (vagy az iraki Kurdisztánban), csak jelenleg, hogy úgy mondjam, a pillanat nem alkalmas. Ha most támad – bármilyen irányban is teszi – Iránon belül kirobbanhat a fegyveres forradalom, amit már nem tud leverni a hadsereg, a Forradalmi Gárda, a LEC (a belbiztonsági erők) vagy a baszidzs milícia, mert mindezek a fronton lesznek. Tavaly októberben még megoldás lett volna a háború, most már nem az. Ugyanakkor bárki is lesz a megtámadott fél, jelen helyzetben biztosan számíthat a NATO segítségére, miáltal szembekerül Moszkvával, és az ukrajnai háború hipp-hopp világméretűvé is szélesedhet, de hogy a Közel-Kelet lángba borul tőle, az egészen biztos.

Kinek lenne ez jó?

Moszkvának, ugyanis Ukrajnának egy ilyen helyzetben jóval kevesebb támogatás jutna. Nem is zárható ki, hogy a dróntámadás mögött az SZVR valamelyik ügynöke áll, akit megbíztak azzal, hogy teremtsen casus bellit Iránban.

Moszkva különben Teherán nyomoráról is tehet, hiszen lenyomta a nyersolaj árát a kínai piacon, tehát az ajatollahoknak nem barátkozniuk kéne vele hanem haragudni rá, de ők még fegyvert is szállítanak neki – elvileg más fegyverekért cserébe (vadászgépeket ígértek a drónkért). Nem a legokosabb emberek ezek a turbános klerikusok, annyi szent.

Egyszóval: a világbéke kulcsa most az, hogy Irán ne támadjon rá egyetlen szomszédjára sem és másképpen se vegyen részt fegyveres konfliktusokban. Csak sajnos olyan alkalmatlan emberekből áll a mostani vezetés, hogy például a külügyminiszter Amir-Abdollahian még angolul sem tud, szóval nem hiszem, hogy megértenék, mekkora felelősség nyomja a vállukat.

Elég rossz a helyzet, kérem.

Reméljük a legjobbakat.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása