Sokat lehetne azon vitatkozni, ki lehet a világ legkevésbé népszerű politikusa. Azon is, melyik a legnépszerűbb, olyan ez, mint a szépségverseny: szubjektív, még ha léteznek is közvélemény-kutatások. Sőt: szépségversenyt még csak-csak lehet rendezni, ha nincs is egzakt eredménye, de rondaságversenyt nehéz volna. Mégis, elmondható egy politikusról, hogy minden eddigi népszerűtlenségi rekordot megdöntött.

(Képünk illusztráció)

Nyugalom: nem európai. Lehetne az is, de a hölgy, akiről szó van, Peru jelenlegi elnöke, Dina Boluarte, és oka van annak, nem is kevés, hogy mitől ennyire népszerűtlen. Sikkasztás, korrupció, hivalkodó pazarlás, gőg, a választók ostobának tekintése, hazugságok sora... esküszöm, tényleg a perui elnökről beszélek, nem magyar állami vezetőről. A részleteknek a The Insider járt utána, az ő elemzésüket ismertetem a továbbiakban, megszokott, pikírt megjegyzéseimmel csillag alatt, mindig a megfelelő bekezdés végén.

Idén szeptember 4-én a perui bíróság 13 év börtönbüntetésre ítélte Alejandro Toledót, az ország korábbi elnökét (elnöki ciklusa 2001-2006 közé esett) pénzmosás vádjával,* ami nem ment szenzációszámba az országban: a 2000 óta Perut irányító elnökök felét vagy elítélték, vagy különböző büntetőügyekben eljárásokat indítottak ellenük, melyek most is tartanak, tehát jó eséllyel el fogják őket ítélni. A jelenlegi államfő, Dina Boluarte – az ország első női elnöke – azért küzd, hogy elkerülje ezt a közös, mondhatni államfőknek kijáró sorsot, többek között úgy, hogy amnesztiát ad a biztonsági szolgálatok emberiség elleni bűnökkel vádolt tagjainak. De nem ettől vált híressé, hanem attól, hogy támogatottsága történelmi mélypontra, körülbelül 2%-ra süllyedt. A peruiak nyíltan utálják, a közösségi médiában róla készült mémek pedig gyakorlatilag világszerte nevetségessé tették.

*Láthatjuk: Toledo esete csak egy aktuális példa az általános tendenciára, mondjuk úgy: bűnelkövetési mintára.

Elnök – támogatás nélkül

Dina Boluarte még Latin-Amerika hagyományosan sokszínű politikai környezetéből is kiemelkedik. Kevés mai vezető van, akit a polgárok abszolút többsége ennyire nyíltan gyűlöl. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei szerint csak a lakosság 2%-a támogatja kormányzását. Az ország déli részén, ahonnan Boluarte származik, ez az arány még az 1%-ot sem éri el. A peruiak gúnydalokat énekelnek róla, a karneválokon kifigurázzák az elnököt, újévkor pedig elégetik az arcmásával ellátott papírfigurákat. A polgárok Boluarte iránti gyűlölete olyan méreteket öltött, hogy a „Dina-Rolexina” mémeken, melyek a közösségi médiában terjednek, Perun kívül is sokan nevetnek.

2021-ben az akkor még senki által nem ismert Boluarte alelnök lett a választásokon győztes szélsőbaloldali vidéki tanár, Pedro Castillo mellett. Miután Castillo lemondott és letartóztatták 2022 végén, Boluarte vette át az ország vezetését, és keményen leverte az ellene tiltakozó tüntetéseket.

A megkérdezettek több mint 70%-a úgy véli, hogy Boluartenak minél hamarabb le kell mondania tisztségéről anélkül, hogy kivárná az elnöki ciklus végét. Ő maga nem szándékozik lemondani. Júliusban kétszeresére emelte a saját fizetését: jelenleg az elnök havonta 35,5 ezer sol (körülbelül 10 ezer dollár) fizetést kap (azért ennek más a vásárlóértéke, mintha átszámítanánk forintra, ezt majd látni fogjuk). Augusztusban elérte, hogy az Alkotmánybíróság 2026 júliusáig (amikor új elnök veszi át az ország vezetését) felfüggessze az ellene indított büntetőeljárásokat. Melyekben többek között kenőpénzek és titkos plasztikai műtétek ügyét vizsgálták.

Az anyakönyvi hivataltól a kormányig

Az elmúlt tíz évben Peru súlyos politikai válságot él át. Hat elnök közül öt távozott posztjáról a mandátum lejárta előtt. A 2021-es elnöki kampány kezdetén Dina Boluarte a Személyi Iratok és Anyakönyvi Nyilvántartások Nemzeti Hivatalának alkalmazottja volt, amely a magyar anyakönyvi hivatalokhoz vagy inkább a népességnyilvántartáshoz hasonló intézmény. A gyorsan népszerűvé vált Pedro Castillo a baloldali Peru Libre párt jelöltjeként indult, alapítója, Vladimir Cerron pedig alelnökjelöltként.

A kampány során azonban Cerront egy korrupciós ügyben bűnösnek találták,* és eltiltották a választásokon való részvételtől. Cerront Boluarte váltotta fel. Castillo győzelme után egyszerre két posztot is betöltött a kormányban: alelnök és fejlesztési, valamint társadalmi integrációs miniszter lett.

*És lám: nem csak elnökök, alelnökök is elkapják ezt a korrupciós betegséget, még megválasztásuk előtt! Aztán csodálkozik a perui nép, hogy eluralkodik rajtuk később... oltás kéne ez ellen, kérem. Vakcina és karantén, ahoyg az első jeleit tapasztalják valakin. Bár végül is a karantént alkalmazzák, csak börtönnek hívják.

Castillo kormányzása kezdettől fogva kevés sikerrel járt: a parlamentben az ellenzéki jobboldali pártok mindent megtettek, hogy eltávolítsák őt. 500 napos kormányzása alatt ötször újította meg kabinetjét és 78 minisztert cserélt le. 2022 decemberében az elnök bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, kijárási tilalmat vezet be, és kinevez egy különleges hatáskörrel felruházott ideiglenes kormányt az előrehozott választások előkészítése és az új alkotmány elfogadása érdekében. A politikai elit nem támogatta Castillót. Az elnököt eltávolították a hatalomból és letartóztatták. Akár 34 év börtönbüntetés is várhat rá, mivel összeesküvéssel és lázadással vádolják. Az ügyet a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja.*

*Nos, például Dél-Koreában is hasonló önpuccs-kísérlet történt nemrégiben, és nem is volt kérdés, hogy a volt elnök a rács mögött vonul nyugalomba. De nem törvényszerű ez a végkifejlet: Erdogannak például sikerült levezetnie az önpuccsot annak idején, talán Castillónak is az ő példája adhatta az ötletet.

Castillót Boluarte váltotta fel, aki Peru történelmének első női elnöke lett. A nemzethez intézett beszédében megígérte, hogy felveszi a harcot a korrupció ellen, azonban első lépésként brutálisan leverte az ország egész területén kitört tüntetéseket, mivel a tüntetők az ő lemondását és előrehozott választásokat követeltek. Különösen heves összecsapások alakultak ki a szegény régiókban, Peru déli részén, ahol a megbuktatott Castillo a legnagyobb támogatottságot élvezte* 2022 decembere és 2023 februárja között 50 ember halt meg a rendőrséggel és a katonasággal folytatott összecsapásokban.

*Ebből az a tanulság, hogy magasról nagyot lehet esni, nagyon magasról még nagyobbat.

2023. január 9-e Peru történelmébe „a juliaque-i véres mészárlás” néven vonult be – a rendőrök megölték a város 18 lakosát, köztük három tinédzsert. Ugyanakkor a Human Rights Watch jelentése szerint 11 halott nem is vett részt a tüntetésekben, csak véletlenül került az összecsapások helyszínére.

A perui kormány és Boluarte eközben aktívan terjesztett egy másik verziót: állítólag a rendőrség egyáltalán nem nyitott tüzet, és az áldozatok házi készítésű lőfegyverek használata miatt haltak meg. Ugyanakkor a hatóságok állítása szerint a fegyverek és lőszerek illegálisan kerültek Peruba a bolíviai határon keresztül, ahonnan a zavargásokat irányították. Azonban a holttestekből a vizsgálat során kiemelt lőszerekről kiderült, hogy megegyeznek a perui biztonsági erők által használtakkal.*

*Összegezve: Bolívia házilag készített mordályokat szállított szerintük a tüntetőknek, melyek csak arra voltak alkalmasak, hogy azok egymást lőjék le velük, az őket megrohamozó karhatalomban semmi kárt nem tettek. Különös mordályok lehettek, annyi szent.

Így Boluarte alig lépett hivatalba, máris „gyilkos Dinává” vált. „Ez a demokrácia már nem demokrácia. Gyilkos Dina, a nép elutasít téged. Hány halott kell még, hogy távozz?” – ez a dal a tüntetések himnuszává és a közösségi médiában slágerré vált.

„Rolex-gate” és titkos orrplasztika

Gyors politikai karrierje kezdete előtt Boluarte egy átlagos, szerény fizetésű köztisztviselő volt – nem viselt drága kiegészítőket, és csak a leghétköznapibb ruhákat hordta. A hatalom birtokában gyorsan megváltozott, különösen miután az ország élére került. Az „átalakulás” mértéke azonban jelentősen meghaladta még az elnöki fizetés kereteit is.

2024 márciusában újságírók észrevették, hogy Boluarte Rolex órákat visel, köztük aranyat és drágakövekkel díszítetteket is. Összesen legalább 16 (!) félét számoltak össze. Emellett karkötők, gyűrűk és medálok is megjelentek rajta, amelyek szintén nem fértek volna bele az elnöki költségvetés kereteibe. Az államfő vagyonnyilatkozatában az órák és egyéb kiegészítők nem szerepeltek.

Az egész ország a „Rolex-gate” néven elnevezett botrányról beszélt. A perui főügyészség nyomozást indított az illegális gazdagodás és a vagyoni információk eltitkolása ügyében. A nyomozás keretében a rendőrség átkutatta Boluarte házát és dolgozószobáját. Végül 2024. április 5-én az elnök öt órán át vallomást tett az ügyészségen, majd beszédet intézett a nemzethez:

„Az órákkal kapcsolatban be kell vallanom, hogy hiba volt kölcsönkérni őket. Már vissza is adtam mindegyiket.”*

*És most képzeljük el, ahogy a választási kampány során minálunk kiderül, miszerint a birtokok, kastélyok, paloták és luxuskocsik mind csak kölcsönholmik voltak, már vissza is adták őket a burkus királynak, csak még használatban maradtak, mert szükség van rájuk...

Szavaiból az következett, hogy az összes drága Rolex órát csak kölcsönadta neki, hétköznapi viselet céljából egy „közeli barátja”, Ayacucho régió kormányzója, Wilfredo Oskarima. Arról, hogy Oskarima ugyanakkor 100 millió sol (2,8 millió dollár) sürgősségi segélyt kapott a kormánytól, Bolívar nem tett említést. Ehelyett úgy döntött, hogy megmutatja a peruiaknak néhány saját ékszerét. „Tudják, mi ez a márka? Unique!” mondata azonnal mémmé vált. A helyzet az, hogy az Unique egy perui kozmetikai- és ékszermárka, amelynek termékei legfeljebb 100 dollárba kerülhetnek. Miután az ékszereket dobozokba rendezte, az elnök azzal vádolta a sajtót, hogy kárt okoznak az országnak – felesleges botrányt kavartak, és ezzel elriasztották a külföldi befektetőket.*

*Akinek vaj van a fején, ne sétáljon a napon, és ha már sétál, ne panaszkodjon arra, hogy a megolvadt vaj eláztatta a kalapját. Közadakozást pedig, új kalapra, szerény vagyoni viszonyaira hivatkozva már végképp ne indítson, mert minden biztosíték kimegy az országban.

2025 elején az Andok nevű karnevál látogatói hatalmas, aranyfestékkel festett kartonórákat viseltek, és olyasmiket énekeltek, hogy: „Oskarima barátom, küldesz nekem egy Rolexet?” és „Dina Boluarte, a plasztikai műtéteiddel provokálod az embereket. Kigúnyolsz minket, amikor frissen, üdén jelensz meg, mint a salátalevél”. Ez egy újabb botrányról szól, amelybe az elnök szinte közvetlenül a „Rolex-gate” után keveredett.

2023. június 28-án a 61 éves Boluarte utoljára jelent meg a nyilvánosság előtt, mielőtt néhány napra eltűnt. Ez idő alatt hivatalos fiókjai politikai „konzerveket” – előre elkészített bejegyzéseket – tettek közzé. Július 10-én az elnök visszatért – ráncok és a szeme alatti táskák nélkül, új orral. 2024 májusában a sajtó kiderítette, hogy az elnök titokban legalább három plasztikai műtéten esett át Peru egyik leghíresebb sebészénél, Mario Cabaninál.

A titkos plasztikai műtétekkel kapcsolatos pletykákat cáfolva Boluarte kijelentette, hogy valóban orrplasztikát végeztetett, de kizárólag orvosi ajánlásra, légzési problémái miatt. Az ügyészség viszont nyomozást indított Boluarte ellen hivatali kötelességmulasztás és tisztsége elhagyása miatt. Peru alkotmánya szerint ugyanis az államfő köteles értesíteni az országot távollétéről, és átadni hatáskörét a parlament elnökének vagy az alelnöknek (Boluarte esetében nincs alelnök).*

*Erre mondjuk, hogy a szépségért meg kell szenvedni. Ami még érthető is valahol, de ezt a szépítkezést le is kell majd ülni, ha minden rendben megy.

Az elnök nem tette ezt meg, eltitkolta a műtétet és hazudott annak céljáról. A közösségi médiák felhasználói fotókat tettek közzé a politikusról a plasztikai műtét előtt és után, olyan kommentekkel, mint: „Ez az egyetlen javulás, amit észrevettem az országban, mióta egy olyan „elnök” kormányozza, akit senki sem választott meg”.

„Szegényes ebéd”

Míg Dina Boluarte megpróbálja eltitkolni a legújabb korrupciós botrányt, vagy éppen megpróbálja megmenteni testvérét, Nicanort, aki 50 napig bujkált a letartóztatás elől, mert állami tisztségeket bocsátott áruba (ügyvédei végül elérték, hogy visszavonják a letartóztatási parancsot), Peru katasztrofális szervezett bűnözéstől szenved. 2022 óta a gyilkosságok száma csaknem harmadával nőtt, és a jelenlegi év rekordot ígér az erőszak tekintetében: január és július között már több mint 1200 áldozatot regisztráltak.*

*Jé, és ez nem Svédország, pedig valami politikustól azt hallottam a minap, hogy ott magas a bűnözés... Bár szerintem Boluarte és az illető politikus egész jó barátok lennének. Vannak közös vonásaik.

A zsarolások száma is drámaian megsokszorozódott. A zsarolók és védelmi pénzt szedők áldozatai a boltok, gyógyszertárak, fodrászatok, minden kis- és középvállalkozás, de leginkább a tömegközlekedési járművek sofőrjei. A bűnözők pénzt követelnek a közlekedési vállalatok vezetőségétől, és ha nem fizetnek nekik, megtámadják a sofőröket.

Csak 2025 eleje óta 65 buszsofőrt öltek meg Peruban. A szakszervezetek tüntető meneteket szerveztek a parlamenthez, és már több országos sztrájkot is tartottak, de vezetőik elismerik, hogy eddig nem kaptak konstruktív választ a kormánytól. Sőt, voltaképpen semmilyent sem.

Az élet ára Peruban tovább drágul. Közel 9,5 millió perui (a lakosság 27,6%-a) továbbra is a szegénységi küszöb alatt él. Ennek ellenére Boluarte nem adja fel a kísérleteket, hogy elnyerje a lakosság rokoszenvét, megmutassa, hogy a nép oldalán áll, és tisztában van, miylen az egyszerű peruiak élete.

„Mi, nők, tudunk takarékoskodni. Néha mindössze 10 solért (2,84 dollár) tudunk levest, főételt és még desszertet is készíteni. Igaz? Mi, nők, ilyenek vagyunk”

– dicsekedett Boluarte 2024 őszén, de ahelyett, hogy elismerést kapott volna, kritikaáradat következett és elnyerte a „Dina–10-soles”, vagyis „Tíz solos Dina” gúnynevet is.

A tévés műsorvezetők és bloggerek rohantak elkészíteni a „10 solos menüt”. Mit lehetett venni ebből a pénzből 2024 végén Limában? Egy zacskós zöldséglevest, 250 gramm csirkemellet, fél kiló legolcsóbb rizset, egy banánt, egy hagymát és egy kis zselatint.* Bolívarnek azt tanácsolták, hogy próbálja ki a „vízlevest”, és a menüt „szegényes ebédnek” nevezték.

*Ezért sem érdemes átszámítgatni a solt forintra: tíz sol most 946 magyar forint lenne, de Budapesten még az említett szerény bevásárlás sem jönne ki kétezer forint alatti összegből. A mérés természetesen nem egzakt és az árváltozásoktól függ.

Miután kizárták a Peru Libre baloldali pártból, amely hatalomra juttatta, Dina Boluarte aktívan keresi a jobboldal és a biztonsági szolgálatok támogatását. Augusztusban aláírta a „történelmi” törvényt, amely amnesztiát biztosít az 1980 és 2000 között elkövetett emberiség elleni bűnökkel vádolt katonáknak és rendőröknek. Peruban ez az időszak véres, fegyveres konfliktusokkal, büntetőakciókkal és „halálosztagok” megjelenésével járt a szélsőbaloldali gerillaszervezetek* és a kormány közötti harcok miatt.

*Például a Fényes Ösvény volt ilyen, de a tupamarók is szerepet játszottak az akkori eseményekben. Meg az ország összes drogtermelője. Egy idő után viszont a Fényes Ösvény vált a legnagyobb drogkartellé, bár nem teljesen világforradalmi alapon.

A Nemzeti Igazságügyi és Megbékélési Bizottság adatai szerint ezekben az években körülbelül 70 ezer perui halt meg vagy tűnt el nyomtalanul. Az esetek 37%-ában ez a rendőrség, a katonaság és az „önvédelmi csapatok” hibájából történt. Mind a biztonsági erők, mind a gerillák tömeges kivégzéseket, mészárlásokat hajtottak végre. Az áldozatok és eltűnt személyek hozzátartozói éveken át küzdöttek az elkövetők megbüntetéséért, emberi jogi aktivisták sokaságának támogatásával. A Boluarte elnök által aláírt amnesztia mentesíti a felelősség alól az összes katonát és rendőrt, akinek ítéletét a Legfelsőbb Bíróság nem erősítette meg, a különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek szereplőit, valamint az összes 70 év feletti vádlottat.

Összesen 150 emberről van szó, akiket emberiség elleni bűnökért ítéltek el, és rajtuk kívül 600 vádlottról. Az amnesztia alkalmából tartott beszédében Boluarte a katonákat és a rendőröket „hősöknek” és „a haza valódi védelmezőinek” nevezte.

Boluarte törekvése arra, hogy megszerezze a biztonsági erők támogatását, nem meglepő. A 2000 óta Perut kormányzó 11 elnök közül ketten – Alejandro Toledo és Ollanta Humala – hosszú börtönbüntetésüket töltik korrupció miatt. A harmadik, Alan García, öngyilkos lett, amikor a rendőrség megpróbálta letartóztatni. Két másik – Pedro Kuczynski és Pedro Castillo – ügyét továbbra is tárgyalják a bíróságok. Az ügyészség 15-35 év börtönbüntetést kér rájuk. Boluarte mandátumának lejártáig kevesebb mint egy év van hátra, és hasonló sors várhat rá is.

Mindenesetre egészen szépen nézhet ki Peruban az elnöki életpályamodell, hogy ezt a kifejezést használjam. Dina Boluarte uralmának végén valószínűleg követi elődei példáját, ha csak nem utazik el időben és kér politikai menedékjogot, teszem azt Magyarországon.

De naiv ember az, aki azt hiszi, hogy Boluarte nem tudna még tovább rontani a népszerűségén hátralévő idejében.

Rolexei már vannak, plasztikai műtétei már vannak, tömeggyilkos barátai már vannak, ennek következményei is vannak.

Zebrái még nincsenek.

Be kéne szereznie egy zebraménest, aztán megvizsgálni a népszerűségi mutatóit.

Lehet, hogy képes lenne eljutni a negatív tartományba is.

Szele Tamás