Mikor augusztus 25-én beszámoltam ezeken a hasábokon Markov orosz propagandista „külföldi ügynökké” nyilvánításáról, kétségtelen kárörömmel tettem: van annak némi fekete humora, amikor a hóhért akasztják. Azonban most már egy hónapon belül az orosz állami vezetés második oszlopa kaapja meg ezt a címet, egy második, feltétlenül hűséges, bár kissé enyveskezű propaganda-huszár, és én kezdek attól tartani, hogy ez már tendencia.

(Képünk illusztráció)

Régebben milbloggernek, voenkornak („haditudósítónak”), Z-bloggernek lenni orosz földön maga volt az életbiztosítás, ugyanis ez a műfaj a háború talán legfontosabb propagandaeszköze. Arról van szó, hogy a Kreml a hivatalos sajtóját természetesen rövid pórázon tartja, kézzel vezérli. Annak tehát csak nagyon kevesen hisznek. Aki Oroszországban kíváncsi a hírekre, az vagy az emigráns ellenzéki médiából szedi össze őket (bár erre az ultrapatrióták nem hajlandóak), vagy az úgynevezett „független” blogokból, melyek persze egyáltalán nem függetlenek a Kremltől, viszont a dezinformáció, a kiszivárogtatások és a nacionalista-militarista propaganda egyfajta szürke zónáját alkotják. A Z-bloggerek aranykora Prigozsin halálával és a háborús bűnös Girkin-Sztrelkov letartóztatásával ért véget: azóta már őket is jobban fegyelmezik, de azért még mindig jövedelmező arrafelé ilyesmit írni. De hogyan lesz egy Z-bloggerből vagy propagandistából „külföldi ügynök”? Markov esetében ez úgy történt, hogy egy talppal (vagy üleppel) odább nyalt, nem Putyinét nyalta, hanem Alijev azeri elnökét, mai ügyfelünk, Alehin pedig egészen egyszerűen lopott és sikkasztott... ezt járta körül a Meduza, melynek eredményét az alábbiakban fogom bemutatni.

Az utóbbi időben már másodszor kapta meg a „külföldi ügynök” címkét az ukrajnai orosz agresszió egy lelkes támogatója, pedig ezzel a hatóságok általában a „rezsim ellenségeit” bélyegzik meg. Szergej Markov politológus után szeptember 19-én bejelentették, hogy Roman Alehin Z-blogger és közéleti személyiség is „külföldi ügynök”. Míg Markovot Azerbajdzsán iránti nyilvánvaló szimpátiája miatt „tüntették ki” a diszkriminatív státusszal, Alehint kevesebb mint két héttel azután vették fel a „nemkívánatosok” listájára, hogy korrupciós botrányba keveredett, amely orosz katonáknak szánt gyógyszerek beszerzésével volt kapcsolatos. Lássuk, hogyan vált Alehin a háború nyilvános támogatói körében hangadóvá, miért ért véget gyorsan és dicstelenül a saját frontszolgálata és mivel vádolhatják a frissen kinevezett „külföldi ügynököt” a közeljövőben.

Rendőri szolgálat, csalási ügyek és népszerűség a háborúban: ki az a Roman Alekhin?

A teljes körű orosz–ukrán háború kitörése előtt Roman Alehin főként a Kurszki Területen volt ismert. 1980-ban született Kurszkban, diplomát szerzett Belügyminisztérium egyetemének tulai tanszékén, majd visszatért szülőföldjére, egy évet szolgált a gazdasági bűnözés elleni osztályon, utána pedig ortopédiai termékek értékesítésével foglalkozó vállalkozásba kezdett. 2014-ben az üzletembert bűnösnek találták csalás vádjában, és 430 ezer rubel bírsággal sújtották, mert nem biztosította az állami program keretében fizetett protézisellátási szolgáltatásokat. Ő maga úgy vélte, hogy az ügyet azért koholták ellene, mert nem volt hajlandó részt venni korrupciós ügyletekben, és úgy döntött, hogy nyilvánosan kiáll a jogaiért.

Alekhin elkezdett egy oldalt vezetni a VKontakte-on, 2018-ban megvette a helyi „Kursk TV” nevű médiumot, majd később a Telegramra összpontosította információs tevékenységét. Ezzel párhuzamosan társadalmi tevékenységet is folytatott, például a Kozák Párt Oroszország regionális szervezetének és a kurszki kozák harcművészeti szövetségnek is elnöke volt.

2022 februárjának végén, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette a „különleges katonai művelet” megkezdését, Alehin már több ortopédiai szalonból álló hálózatot irányított. Emellett több Telegram-csatornát is vezetett, amelyek főként belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak: a blogger-vállalkozó támogatta a szövetségi hatóságok politikáját, és bírálta a helyi hatóságokat. Sőt, nem is titkolta saját kormányzói ambícióit.

Támogatta az Ukrajna ellen indított agressziót is. Idővel a háború tájékoztatási támogatásán túl elkezdett önkéntes-tevékenységet folytatni, amelynek keretében a legkülönbözőbb termékeket szállította a frontra – az élelmiszerektől a drónokig és az álcahálókig. 2022 novemberében Alehin a „Mi mindannyian összetartozunk” önkéntes szervezet élére állt. Még a háború első évében bekerülhetett volna az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek soraiba: 2022 októberében kapott behívót. Azonban akkor a blogger nem került a frontra. Az ő verziója szerint ez egészségügyi problémák miatt történt, amelyeket az orvosszakértői bizottság állapított meg.

2024 májusában Alekszej Szmirnovot, a régió korábbi első vezetőhelyettesét nevezték ki ideiglenes kormányzónak a Kurszki Terület élére, miután Roman Sztarovojt közlekedési miniszterré lépett elő. Már júliusban felkérte Alekhint, hogy legyen tanácsadója társadalmi ügyekben. Addigra a blogger katonai önkéntesként és „szociális technológusként” határozta meg magát (202-ban hivatalosan visszavonult minden üzleti tevékenységétől, erre az „Agentsztvo” című online híroldal hívta fel a figyelmet).

Alig néhány héttel később Ukrajna Fegyveres Erői betörtek a Kurszki Területre – így kezdődött a régió nagy részének több hónapos megszállása. Az orosz fél erőfeszítéseit támogatva Alehin a Z-körökben prominens szereplővé vált, aki nap, mint nap tudósított a régió eseményeiről. Ez népszerűséget hozott neki: míg 2022 januárjában Telegram-csatornájának csak nyolcezer követője volt, addig 2024 végére már 200 ezer.

Barátság az „Ahmattal”, perpatvar Szolovjevvel, botrány a „visszatérítések” körül: hogyan lett Roman Alehin kegyvesztett?

Roman Alehin népszerűségének csúcsa egybeesett Alekszandr Szmirnov kegyvesztettségének kezdetével. 2024 decemberében, kevesebb mint négy hónappal a kormányzóválasztáson aratott győzelme után a kormányzó „magától” lemondott, majd 2025 áprilisában letartóztatták azzal a váddal, hogy „visszatérítéseket” (magyarul: kenőpénzeket) kapott a kurszki régióban épített erődítményekért.

Az új régióvezetőnek, Alekszandr Hinstejnnek nem volt szüksége egy kétes hírű tanácsadóra. A csalás ügyében hozott régi ítéleten kívül Alehint már médiaszereplése idején is pénzügyi visszaélésekkel gyanúsították – például a Z-kiadványokban elterjedt, hogy a blogger hatmillió rubelért vásárolt elektromos autót.

Ennek figyelembevételével 2025 februárjában Alehin második próbálkozásra mégis belépett az Oroszországi Föderáció fegyveres erőibe: szerződést írt alá az „Aida” osztaggal, amely a csecsen „Ahmat” különleges erőkhöz tartozik. A blogger korábban többször is dicsérte az „Ahmat” parancsnokát, Apti Alaudinovot a csatornáján „barátjának és bátyjának” nevezve őt, valamint az orosz védelmi minisztérium „legjobb politikai tisztjének”, és támogatta az egységet is önkéntesként.

Rövid szolgálati ideje alatt Alehin nagy botrányba keveredett: az amerikai videobloggernek, Patrick Lancasternek adott interjújában bejelentette, hogy személyesen részt vett a hírhedt „Potok” (vagy „Trub”) nevű, hírhedett hadművelet „behatolásának, ellátásának és logisztikájának” megszervezésében, melynek során 2025 márciusának elején egy orosz katonákból álló alakulat behatolt a kurszki régióban az Ukrán Hadsereg csoportjának hátországába az Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezetéken keresztül. Az, hogy a blogger kisajátította mások érdemeit, tiltakozást váltott ki a háború támogatói körében, és nyilvános konfliktushoz is vezetett Alaudinov és Vlagyimir Szolovjev, az egyik legbefolyásosabb propagandista és Alehin régi ellenfele között.

Végül, mindössze három héttel azután, hogy a volt kormányzói tanácsadó csatlakozott az Aida-hoz, a Védelmi Minisztérium felmondta Alekhinnal kötött szerződését, aki elismerte, hogy „hibát követett el”, és kijelentette, hogy „a polgári szektorban” végzett tevékenysége „nagyobb hasznot hoz az embereknek és a hazának”. Az orosz fegyveres erők hirtelen búcsúja a botrányos újonctól újabb felháborodási hullámot váltott ki a Z-csatornákon: a korlátozott időtartamú szerződések ellentmondanak az orosz hadseregben érvényes gyakorlatnak, amely szerint a katonák nem mondhatnak fel addig, amíg Vlagyimir Putyin mobilizációs rendelete hatályban van. Akárhogyan is legyen, Alehinnek 23 napos szolgálata alatt sikerült elnyernie az „Ahmat” legmagasabb kitüntetését, a „Specnaz-Ahmat” érdemrendet. A blogger egészen a közelmúltig élvezte Alaudinov védelmét, de úgy tűnik, végül mégis elvesztette azt.

Gyógyszerek és milliók

Ennek oka egy újabb, ezúttal még nagyobb botrány, amelybe Alehin is belekeveredett. Ez szeptember 9-én történt. Ezen a napon a biztonsági erőkhöz közeli „112” telegram-csatorna közzétett egy rejtett kamerával felvett videót, amelyen a blogger álcázott beszélgetőtársaival tárgyal, akik a frontnak segítséget nyújtani kívánó vállalat képviselőinek adják ki magukat. A felvételeken Alehin állítólag elmagyarázza, hogyan lehet „tisztára mosni” 200 millió rubelt a katonáknak szánt gyógyszereken keresztül: amikor ezt az összeget átutalják a blogger alapjába, a gyógyszerek tényleges beszerzése 150 millióért történik, a maradék 50 milliót pedig a bűnözői csoport tagjai között „visszaosztják”.

Alehin elmondta, hogy a videót májusban vették fel, és beszélgetőpartnerei „Galickij üzletember” (valószínűleg Szergej Galickij milliárdos) képviselőinek mondták magukat. Állítólag ők maguk javasolták azt a rendszert, amely szerint havonta 100 millió rubelt utalnak át a blogger alapjába, amelynek kétharmadát „Galickijhez” kapcsolódó cégeknél vásárolt orvosi berendezésekre fordítják, a maradék harmadot pedig „az alap céljaira” szánják. Később Alehin beszélgetőtársai pontosították, hogy ő 10%-kal kevesebb árut fog kapni, mint amennyi a szállítási dokumentumokban szerepel. A „hiányt” pedig magának a bloggernek kellett volna palástolni – erre válaszul hangoztatta ötleteit a lehetséges ügyletekről. Alehin állítólag tisztában volt azzal, hogy a feltételek „nem túl legálisak”. A botrány kirobbantásáért pedig a Vlagyimir Szolovjevhez kapcsolódó Telegram-csatornák hálózatát okolta.

Ugyanezen a napon kiderült, hogy a bűnüldöző szervek csalás gyanúja miatt vizsgálatot indítottak a blogger ellen. A TASZSZ a biztonsági szerveknél pontosította, hogy a vizsgálat eredményei alapján döntés születik-e a büntetőeljárás megindításáról vagy elutasításáról. A nyomozás során további nyomozati lépések egyelőre nem történtek.

Ehelyett Alehint „külföldi ügynöknek” nyilvánították. Mint az Igazságügyi Minisztérium szeptember 19-én kifejtette, a blogger más „külföldi ügynökök” anyagait terjesztette, valamint „hamis információkat terjesztett” az Oroszországi Föderáció politikájáról és olyan híreket osztott meg, amelyek „az orosz hadsereg negatív megítélésének kialakítására irányultak”. Ezúttal Alehin megnevezte a rá nehezedő nyomás kezdeményezőjeként a Kurszki Terület kormányzóját, Alekszandr Hinstejnet, és azt a verziót vetette fel, „hogy tőle indult a provokáció is azzal a videóval a gyógyszervásárlási korrupciós ügyről”.

A blogger még 2022 decemberében így írt az „idegen ügynökség” fogalmáról a Telegram-csatornáján:

„Ne legyél idegen ügynök, ne adj át adatokat és ne írj szövegeket külföldiek megbízásából: akkor minden rendben lesz”.

Ezt be is tartotta. Mégis ügynök lett belőle. Talán azért, mert arról megfeledkezett, hogy lopni sem szabad – és ha mégis lop az ember, legalább a megfelelő embereknek ossza vissza az elsikkasztott pénzt.

Oroszországban egy hónap alatt már másodszor akasztják a hóhért. Még a végén szokássá válik ez.

Szele Tamás