Néhány nappal ezelőtt már foglalkoztam ugyan a közelgő moldovai választásokkal, de azóta csak „fokozódott a nemzetközi helyzet”, márpedig ha az erősen billegő európai hatalmi egyensúlyról van szó, és tudjuk, hogy ez a tétje ennek a voksolásnak, akkor bizony érdemes odafigyelni a fejleményekre. Főleg, ha olyan groteszk formát öltenek, mint a nemzetközi megfigyelők esete.

(Képünk illusztráció)

Ezt a The Insider járta körül, de mielőtt belevágnánk, lássuk, hogy egyáltalán ki lehet külföldi választási megfigyelő. Nagyjából az, akit vagy meghívnak erre a pozícióra, vagy önként jelentkezik a fogadó államnál, és az illetékesek, konkrétan a helyi országos választási bizottság vezetői hajlandóak megfigyelőnek elfogadni. Az Európai Uniós országok példaszerűen szabályozzák az uniós megfigyelők tevékenységét, a hivatalos meghatározás szerint:

„A választási megfigyelés központi uniós eszköz a nem uniós országok demokratikus fejlődésének támogatására, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítására, valamint a békeépítéshez és a konfliktusmegelőzéshez való hozzájárulásra. Az EU hosszú távú választási megfigyelő missziói értékelik a választási folyamat eseményeit. A fogadó országnak meghívást kell küldenie ahhoz, hogy uniós megfigyelő missziót lehessen indítani. A hosszú távú megfigyelők általában a választások napja előtt két hónappal már megkezdik munkájukat, és az egész választási folyamatot figyelemmel kísérik a hivatalos eredményhirdetésig és fellebbezési eljárásig. A rövid távra kirendelt megfigyelők a szavazás napját, illetve a szavazatszámlálást követik nyomon. A főmegfigyelő rendszerint európai parlamenti képviselő. A missziót követően a választási megfigyelő misszió végleges jelentést tesz közzé, amely következtetéseket és ajánlásokat tartalmaz, és iránymutatást ad a választási reformhoz és az esetleges jövőbeli uniós segítségnyújtáshoz. A választási megfigyelés mellett az EU technikai és anyagi segítséget is nyújthat a partnerországoknak, javítva a demokratikus választások feltételeit, növelve az állami és nem állami szereplők kapacitásait, valamint támogatva a szükséges reformokat, a teljes választási ciklust figyelembe véve.”

Ez tehát tiszta és világos, ahogy az ENSZ megfigyelési szabályozása is, de semmi sem tiltja, hogy „magánemberek” is megfigyelők lehessenek, csak ha így történik, nem hivatkozhatnak az államszövetségre, illetve a nemzetközi szervezetre. Például így volt nemzetközi választási megfigyelő (jó pár, erősen szélsőjobboldali honfitárunkkal együtt) a magyar KGBéla 2014-ben, a krími népszavazáson, melynek következtében ki is tiltották Ukrajnából. De lássuk most már, mi a helyzet jelenleg Moldovában.

A szeptember 28-ra tervezett moldovai parlamenti választások előestéjén a Kreml nagyszabású befolyásolási kampányt folytat – minden eszközt bevet a külföldön élő moldovaiak megvesztegetésétől a külföldi szavazóhelyeken történő szavazások meghackelésén át a dezinformáció terjesztéséig és tüntetések szervezéséig. Úgy tűnik, hogy ennek a stratégiának a „zsebre vágott” megfigyelők is részét képezik. Mindenesetre a választási bizottsághoz már több tucat jelentkezés érkezett különböző országokból „külföldi megfigyelőktől”, akik korábban soha nem érdeklődtek Moldova iránt, de már feltűntek a krími és a donbásszi népszavazásokon, beutazták Oroszországot, és részt vettek orosz dezinformációt terjesztő projektekben.

A parlamenti választásokat Moldovában szeptember 28-án tartják, és ezeket Oroszország példátlan politikai nyomása kíséri. Az ilyen beavatkozás egyik eszköze a „külföldi megfigyelők” áradata lett, akik korábban egyálatalán nem fordítottak figyelmet Moldovára – viszont szinte mindannyian valamilyen módon kapcsolódnak Oroszországhoz. Íme néhány a legszembetűnőbb példák közül.

A neonáci barátnője és a Geostratégiai Kutatóközpont (Szerbia)

A közelgő választásokra akkreditációt kért a szerb Geostratégiai Kutatóközpont (CGS) vezérigazgatója, Dragana Trifkovic. Az aláírásával ellátott levelet még augusztus 6-án elküldte a moldovai Központi Választási Bizottságnak.

Levelében a központ vezetője azt állítja, hogy a CGS a demokrácia és a jogállamiság ügyének elkötelezett híve. A szervezet többször is foglalkozott Moldovával, többek között kijelentve, hogy az ország polgárainak többsége „szkeptikusan áll az európai integráció gondolatához”, amit a népszavazás eredményei cáfoltak.

Trifkovicnek már korábban is volt tapasztalata nemzetközi megfigyelőként – csak éppen olyan választásokon, amelyeket a nemzetközi szakértők nehezen tudnak demokratikusnak nevezni: például 2015-ben a Luhanszki Népköztársaságban figyelte meg a voksolást. Személyes archívumában sok fotó található, mely őt oroszbarát szeparatisták társaságában ábrázolja, köztük a szadista neonáci Alekszandr Milcsakovval, a „Ruszics” csoport alapítójával, aki arról híres, hogy fotókat tett közzé levágott fülű ukrán foglyokról és levágott fejű, megölt és megevett kiskutyákról.

Trifkovic megfigyelőként részt vett azon a népszavazáson is, amelyen 2022-ben döntöttek a Donbássz Oroszországhoz való csatlakozásáról, a 2018-as krími elnökválasztáson és a 2025-ös abháziai elnökválasztáson is – igaz, ezeken az oroszországi szavazókörzeteket figyelte meg.

A megszállt ukrán területeken tartott népszavazásokon megfigyelőként való részvétele miatt Trifkovicot felvették az ukrán „Mirotvorec” adatbázisba. Véleménye szerint a donbásszi, a herszoni és a zaporizzsjai régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló döntést a választásokon „a demokráciára vonatkozó szabályok betartásával” hozták meg.

A Moszkva iránti nyilvánvaló szimpátiája mellett, oknyomozó újságírók jelentései szerint Trifkovic közvetlenül kapcsolatban állt a NewsFront projekttel is – egy Kreml-barát hírügynökséggel, amelyet az RT vagy a Szputnyik mellé sorolnak. 2021 áprilisában a NewsFront amerikai szankciók alá került – Washington akkor összekapcsolta az FSZB-vel.

Az abház olasz és a Nemzetközi Diplomáciai Megfigyelőközpont (Olaszország)

Egy másik jelentkező levél, amelyet The Insider megismert, a Nemzetközi Diplomáciai Megfigyelőközpont (Osservatorio Diplomatico Internazionale) alapítójától, Vito Grittanitól származik. Olasz származása ellenére Grittani elsősorban az orosz állami ügynökségek közönségének tapasztalt megfigyelőjeként ismert.

Grittani abház állampolgárságú, 2016 augusztusában az Abház Köztársaság külügyminisztériumának különleges megbízott nagykövetévé nevezték ki Olaszországban, 2019-ben pedig meglátogatta Transznisztriát.

Megfigyelőként Grittani jelen volt az abháziai elnökválasztáson 2025-ben, a népszavazáson az „új területek” Oroszországhoz való csatlakozásáról 2022-ben, valamint a Luhanszki Népköztársaság választásain 2023 szeptemberében. A 2022-es népszavazást „magas színvonalúnak” értékelte, hangsúlyozva annak tisztességességét és átláthatóságát.

Afrikaiak kalandjai Oroszországban

A legtöbb megfigyelőt – 30 főt – a moldovai parlamenti választásokra az Afrikai Szolidaritási Intézet (Institut Africa Solidarité, IAS) szeretné küldeni. Az akkreditáció iránti kérelemben a szerzők hangsúlyozzák, hogy gazdag tapasztalatot szereztek megfigyelőként különböző országokban – a Közép-Afrikai Köztársaságban, Maliban, Szenegálban, Csádban és Abháziában.

Európai kollégáiktól eltérően az intézet képviselői nem igazán jelennek meg a médiában, de néhányuknak szintén vannak kapcsolataik Oroszországgal. Így például a Kazanyban tartott tavalyi BRICS-csúcstalálkozón részt vett az intézet elnöke, Umar Tomson Belem (Burkina Faso) és a guineai politikus Abdoulaye Kourouma.

Utóbbi például azt állította, hogy „a kazanyi csúcstalálkozót a sajtó és a nemzetközi közösség is inkább kísérte figyelemmel, mint az Egyesült Államok elnökválasztási kampányát”.

Különböző időpontokban a szervezet más képviselői is meglátogatták Oroszországot, például a kameruni diplomata, Jean François Nicolas Biboum. 2021-ben részt vett az orosz Állami Duma választásain „külföldi szakértőként, tapasztalatcsere céljából”.

Biboum az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetétől támogatta Oroszországot, és a közösségi médiában karikatúrát tett közzé az Egyesült Államokról. Orosz útjának hírét az uráli média is felkapta: a diplomata éppen Cseljabinszkba érkezett, hogy „tapasztalatot cseréljen” a Duma-választásokon. 2022 szeptemberében megfigyelőként vett részt a Luhanszki Népköztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazáson.

Egy másik potenciális megfigyelő, Abdoulaye Njaye, a gambiai parlament tagja is ismert orosz kapcsolatairól. Idén júliusban szakértőként vett részt egy orosz tanfolyamon, egyfajta „nyári iskolán”, amelyet külföldi állami tisztviselők számára tartottak.

Azonban a legtöbb potenciális megfigyelő Afrikából egyáltalán nem ismert a médiában, és néhányan távol állnak a politikától vagy a közéleti tevékenységektől. Köztük van például a Burkina Faso-i Labdarúgó-szövetség kincstárnoka vagy egy informatikus Szenegálból.

Hogyan reagál a moldovai Országos Választási Bizottság a hamis megfigyelőkre?

A moldovai OVB alelnöke, Pavel Postica ezeket a megfigyelőket tisztességtelennek nevezi:

„Ha abból indulunk ki, hogy ők megengedhetik maguknak a nemzetközi jog normáinak megsértését, akkor nem zárhatjuk ki, hogy megsértik a Moldovai Köztársaság jogszabályi normáit is.”

Szavai szerint a bizottsághoz nagyon sok ajánlás érkezett az ország Információs és Biztonsági Szolgálatától (SIB) a megfigyelőként való regisztrációk elutasítására vonatkozóan. Az OVB a minisztériummal közösen ellenőriz minden jelöltet: közöttük „sokan vannak, akik üzletet csináltak már eddig is az úgynevezett választási megfigyelősködésből – például a krími népszavazás, valamint az el nem ismert Abházia és Oszétia, mi több, Transznisztria esetében”, mondja Postica.

A parlamenti választások megfigyelésére különösen sok afrikai ország képviselője próbált akkreditációt szerezni, akik korábban nem érdeklődtek a moldovai belpolitika iránt. „Kevés diplomáciai kapcsolatunk van afrikai országokkal, ezért ez az érdeklődés számunkra meglehetősen furcsa. De ismétlem, ellenőrzéseket végzünk, és csak azokat a személyeket engedjük be, akik jó hírű, lelkiismeretes megfigyelők” – jegyezte meg az OVB alelnöke.

Az ilyen személyek megfigyelőként való akkreditálására benyújtott kérelmeket Lukas Kondracsuk, az Európai Platform a Demokratikus Választásokért (EPDE) választási tisztességért felelős osztályának vezetője is gyanúsnak tartja, amint azt a The Insidernek adott interjújában elmondta.

Az EPDE egyik projektje a hamis megfigyelők adatbázisának (Fake Election Observers) létrehozása. Legalább két ismert moldovai megfigyelőjelölt már szerepelt ebben az adatbázisban: Dragana Trifkovic Szerbiából és Vito Grittani Olaszországból.

A fiktív vagy hamis megfigyelők olyan külföldi államok küldöttei, akik elsősorban konkrét politikai erők érdekeit képviselik, és a választások hiteles megfigyelésének illúzióját keltik.

Így például a „új területek” Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazások esetében mind Grittani, mind Trifkovic dicsérte azok átláthatóságát, tisztességét és demokratikus mivoltát.

„Az ilyen megfigyelők meghívásának fő célcsoportja, ha a választások nem tisztességesek, a helyi lakosság, akinek azt mondják: Nézzék, idejöttek hozzánk ilyen-amolyan politikusok, és azt mondják, hogy nálunk minden rendben van. Ne hallgassatok Bidenre vagy Obamára, akik azt mondják, hogy itt hamis és tisztességtelen választásokat tartottak. Megfigyelők érkeznek hozzánk Franciaországból, Németországból, mit akarnak még tőlünk?”

– magyarázza Kondracsuk.

„Ez nagyon káros a választások intézményére nézve.”

Moldova esetében egy másik forgatókönyv is lehetséges, folytatja a szakértő. Ha megtagadják tőlük a megfigyelőként való regisztrációt, akkor elkezdhetnek ragaszkodni ahhoz, hogy a választási folyamat nem volt tisztességes:

„És akkor elindul az érvelés részükről: „Mi minden moldovai OVB-szabálynak megfelelően nyújtottuk be az akkreditációs kérelmeinket. Nem engedélyezték nekünk a részvételt. Miféle tisztességes választásokról lehet ezek után szó? Helyettünk valami amerikaiakat, meg mindenféle nyugati országok képviselőit fogadták”.

Aztán, ha most a PAS (Maia Sandu pártja) mondjuk 38%-ot kap, ők azt fogják mondani:

„Megfigyelők nélkül állítják, hogy ennyi az eredmény? Akkor mi úgy gondoljuk, hogy csak a 28%-ot értek el”.

Összegezve: a nemzetközi választási megfigyelés nem egyszerűen a politikai nyomásgyakorlás potenciális eszköze, de egy feltörekvőben lévő új szakma is. Mint látjuk, ha ezeket a megélhetési megfigyelőket beengedik, az a baj, ha nem engedik be, az. Meghívó szervezet helyben lesz elég, a Moldova Szívétől a Pobjeda Szövetségig, azzal nincs baj, de persze pont azt fogják „megfigyelni”, amit mondanak nekik, hiszen nem köti őket az EU, az ENSZ vagy a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata (ENEMO)szigorú szabályozása. Viszont a fogadó állam vagy az őket meghívó szervezet fizeti az útjukat, gondoskodik a szállásukról, ellátásukról, szóval arany életük van, nem is csoda, hogy főként a szegényebb afrikai országokból tolonganak a jelentkezők – még a Burkina Faso-i Labdarúgó-szövetség kincstárnoka is, pedig az ember azt hinné, egy kincstárnoknak van mit a kókusztejbe aprítania.

Egy vicc jut eszembe erről:

A tanító néni kérdezgeti a gyerekeket:

– Jancsika, mi leszel, ha nagy leszel?

– Tanító néni kérem, én szeretném bejárni a világot, de nem vagyunk gazdagok, ezért mozdonyvezető leszek.

– Nagyon jó, Jancsika. És te mi leszel, Józsika?

– Tanító néni kérem, én is szeretném bejárni a világot, de mi is szegények vagyunk, én ezért pilóta leszek.

– Még jobb, Józsika! És te, Pistike?

– Tanító néni kérem, én is világjáró akarok lenni. Szeretnék a legjobb szállodákban lakni, jókat enni-inni és sok pénzt keresni. Én külföldi választási megfigyelő leszek!

Szele Tamás