Ritkán van alkalmam mostanság jó hírekről beszámolni, de most megtehetem: a kicsiny Moldova újból kisiklott a cári kétfejű sas karmai közül. A tegnapi, aggodalmak közepette várt parlamenti választásokat Maia Sandu pártja, a PAS nyerte. Nincs abszolút többségük ugyan, de így is kormányképesek.
(Képünk illusztráció)
Először is lássuk az eredményeket a Moldpres hírügynökség adatai nyomán.
„A szeptember 28-án tartott parlamenti választások előzetes eredményei szerint öt politikai erő kerül be a következő moldovai parlamentbe – két választási blokk és három politikai párt, amelyek közül a Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) szerezte meg a többséget.
A Központi Választási Bizottság adatai szerint a szavazatok 99,78%-ának feldolgozása után a PAS 50,14%-ot, a Hazafias Blokk 24,20%-ot, az „Alternatív” Blokk 7,97%-ot, a Mi Pártunk 6,21%-ot, a PPDA pedig 5,62%-ot.
Az előzetes számítások szerint a PAS 55 képviselővel lesz jelen a jövőbeli parlamentben. Ugyanakkor a kommunisták, szocialisták, a Moldova Jövője és a Moldova Szíve pártokból álló Hazafias Blokk 26 mandátumot szerez. További nyolc képviselő fogja képviselni az Alternatív Blokkot. A Mi Pártunk hat mandátumot fog szerezni, a Demokrácia Otthon Párt pedig hat mandátummal jut be a parlamentbe.
A Fejlesztési Partnerség Központja (CPD) elemezte, hogy hány nő kerül be a következő parlamentbe. Az előzetes adatok szerint 37 nő kerül be a törvényhozásba, ami az összes képviselő 36,6%-át jelenti. A CPD szerint ez az arány alacsonyabb, mint 2021-ben, amikor a nők a törvényhozás 39,6%-át tették ki.
A CPD által szolgáltatott adatok szerint a pártok szerinti megoszlás elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb mandátummal rendelkező PAS 20 nőt és 35 férfit küld a parlamentbe, a Hazafias Blokknak kilenc nő és 17 férfi tagja van, az „Alternatív” Blokk három nőt és öt férfit küld, a Mi Pártunknak három nő és három férfi tagja van, A Demokrácia Otthon Párt két nőt és négy férfit küld.
A Moldovai Köztársaság alkotmánya szerint a parlament 101 képviselőből áll, akiket általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások útján kerülnek az országgyűlésbe négyéves időtartamra. Csak azok a választási jelöltek jogosultak a 101 hely elosztására, akik meghaladják a küszöbértéket – 5% a pártok, 7% a blokkok és 2% a függetlenek esetében. Ezeket a d'Hondt-módszer szerint osztják el, amelynek során a kapott szavazatokat természetes számok sorozatára osztják, és a helyeket a legmagasabb eredmények szerint osztják el.”
Az eredmény tisztának és világosnak tűnik. Amint az is, hogy a Kreml méregdrága és minden eszközt bevető befolyásolási kísérletei megint csődöt mondtak, nem is akármekkorát: míg a tavalyi elnökválasztás és európai uniós tagságról szóló népszavazás esetében nagyon kicsiny volt a különbség, most az oroszbarát „patrióták” épp csak a felét érték el az euroatlantista PAS eredményének. Ebben sokat segíthetett az, hogy helyi források és az Ugar.info szerint a megvesztegetésekre szánt moszkvai pénzek körül gondok támadtak:
„Az oknyomozók, bloggerek és osinterek és a moldovai hatóságok munkásságának köszönhetően azonban egyre tisztábban ki lehetett venni a hibrid háború mögött álló finanszírozási szektor kontúrjait. Így aztán a moldovai hatóságok bankokat szankcionáltak, a rendőrség pedig lefülelte a pénzcsempészeket – egy korábban gyilkosság miatt Oroszországba menekülő moldovai ex-rendőrt is sikerült kézre keríteni, erről ITT írtunk bővebben. Hogy a pénzeszközök likvidálása mekkora szerepet jtszott a gépezet megakasztásában, azt jól mutatják a beépült újságírók által rögzített felvételek is: augusztus folyamán a trollok hiányolni kezdték a fizetést, a lelkesedésük, és ezzel együtt a posztok, kommentek száma is érezhetően lecsökkent. A nyugatosok kezére játszott a szerencse is, ugyanis az orosz hálózat középvezetői lenyúlták a Moldovába szánt pénzek jelentős részét. Ahogy azt egy moldovai újságíró, az UGAR infó által is gyakran idézett Vitalie Cojocari megjegyezte: ez volt a történelemben az első olyan eset, amikor a jól ismert orosz korrupció Moldovát segítette.”
Az oroszbarát ellenzék, mely annyira patrióta, hogy még a jelképe is ötágú vörös csillag, sarlóval és kalapáccsal, természetesen nem nyugodott bele az eredménybe. A Ziarul de Garda és a G4Media szerint a Hazafias Blokk képviselői a szavazóhelyiségek bezárása után néhány tucat hívük kíséretében a Központi Választási Bizottság székhelyén demonstráltak, azt skandálva, hogy „Le a provokátorokkal!” és „a nép szavazatának védelmét” követelve. Igor Dodon és Vasile Tarlev vezette a tiltakozást.
Dodon kijelentette, hogy az ellenzéki erők szereztek többséget, és a PAS elvesztette a választásokat. Felhívta a Központi Választási Bizottságot, hogy pontosan számolja meg a szavazatokat, és ne vegyen részt a „cselszövésben”, mert Moldova többsége „a PAS ellen van”.
Felhívta az embereket, hogy csatlakozzanak a szeptember 29-én, hétfőn 12:00 órakor szervezett tüntetéshez, hogy megvédjék „a nép győzelmét a PAS ellen”. „Ha ma este csalás történik, holnap nem fogjuk elismerni a parlamenti választásokat és a választási csalást, és új választásokat fogunk követelni” – mondta Dodon.
Ez kísértetiesen emlékeztet George Simion idén májusi gesztusára: a román nacionalisták vezére az elnökválasztások estéjén, a szavazatok minimális feldolgozottsága mellett elmondta győzelmi beszédét (holott veszített), majd eltűnt, és csak két nap múlva került elő, állítólag Bécsben járt. Dodon tudomásom szerint nincs Moszkvában, hiszen ma délben vezetnie kell a tüntetést Chișinăuban, ami egész embert kívánó feladat, de a nyilvánvaló vereség tudomásul nem vétele bizony rokonítja őt Simionnal.
Moldova és Románia különben is hasonlóan kezelte az utóbbi időben az orosz befolyásolási kísérleteket, mindkét ország két alkalommal is kiszökött a moszkvai hurokból, csakhogy a Kreml sosem hajlandó tudomásul venni, ha veszített. Ők sosem buknak el, és olyan sincs, hogy elbaltáznak valamit. Ők így szállnak le a bicikliről, orrnyeregre érkezve, tessék tudomásul venni, elfogadni és utánozni is, majd meglátja mindenki, milyen célszerű!
A mostani helyzetet a TASZSZ például a ma reggeli órákban egyszerűen tudomásul sem vette, náluk az volt az utolsó hír (ez azért már megváltozott), hogy Dodonék vezetnek. A RIA Novosztyi már rugalmasabban alkalmazott a helyzethez, és burkolt fenyegetéseket fogalmazott meg. (Bocsánat, ehhez nem adhatok hivatkozást, a közösségi oldalak tiltják).
„Tiraszpol, szeptember 29. – RIA Novosztyi. A moldovai kormánypárt, az Akció és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke, Maia Sandu győzelme a parlamenti választásokon azzal a veszéllyel jár, hogy Chişinău háborúba keveredik Transznisztria és Oroszország ellen – osztotta meg véleményét a RIA Novosztyi hírügynökséggel Andrej Szafonov, a Transznisztriai Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselője.
Az elnökbarát „Cselekvés és Szolidaritás” párt több mint 50 mandátumot szerzett a 101 képviselői helyből. A rezsim politikája még kalandosabbá válik és még inkább bábja lesz a londoni, párizsi, brüsszeli és bukaresti euroglobalistáknak. A legnagyobb veszély az, hogy Moldovát háborúba próbálják sodorni Oroszországgal és Transznisztriával. De ez utóbbi esetben a Dnyeszteren túli régió, mint köztudott, nem lesz egyedül. Reméljük tehát, hogy a potenciális „Napóleonoknak” elég eszük lesz ahhoz, hogy ne kísértsék a sorsot”
– mondta Szafonov. Transznisztria képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti választások során több százezer moldovai állampolgárt kizártak a szavazásból Oroszországban. Szerinte több százezer moldovai állampolgárnak sem engedték meg a szavazást a Dnyeszteren túlról.
„Természetesen a szavazóhelyiségek és azok elérésének szabotálása, az urnák folyamatos áthelyezése egyre távolabb a moldovai-transznisztriai határtól – mind a választási csalás formái. A legfontosabb azonban az, hogy Maia Sandu csapata a többi választott erővel kötött koalíció nélkül fogja megalakítani a kormányt. Kivéve, ha valamilyen okból mégis így akarnak tenni”
– jegyezte meg Safonov. Szerinte a moldovai választások eredményei azt mutatták, hogy a Dnyeszter két partjának integrációs útjai egyre inkább eltávolodnak egymástól. A Dnyeszter-vidék a saját integrációs modelljét választotta, amely de facto eurázsiai integrációt jelent, és de jure is együttműködést az FÁK-kal.
„A szimpátiák szempontjából gyakorlatilag semmi sem változott a dnyeszter-vidéki lakosok körében. De a két ország közötti szakadék, amely a volt szovjet Moldávia romjain keletkezett, csak tovább nőtt.”
– zárta szavait Szafonov. Moldovában szeptember 28-án parlamenti választásokat tartottak, a képviselőket négy évre választották meg. (...) A kormánypárt győzelmét a külföldi szavazók biztosították. Ezenkívül Maia Sandu elnök rezsimje több éven át minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza az ellenzék hatalomra jutását – fenyegetések, zsarolás, házkutatások, ellenzéki aktivisták letartóztatása.
Moldova exelnöke, a Hazafias Blokk egyik vezetője, Igor Dodon, hamisításról számolt be a külföldi szavazóhelyiségekben, megjegyezve, hogy az ellenzék megnyerte a választásokat az országon belül. Ezt a győzelmet békés tüntetéssel szándékozik megvédeni, amelyet szeptember 29-én terveznek Chişinău központjában. Dodon felkérte az összes ellenzéki pártot, hogy támogassák ezt a kezdeményezést.
„A moldovai hatóságok hagyományosan a Dnyeszter jobb partján tartanak fenn szavazóhelyiségeket a Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaság (DMK) lakói számára. A parlamenti választások során 12 szavazóhelyiséget nyitottak a Dnyeszteren túli lakosok számára, ami háromszor kevesebb, mint korábban. Korábban a moldovai központi választási bizottság állítólag biztonsági okokból úgy döntött, hogy öt, a Dnyeszteren túli lakosok számára kijelölt szavazókörzetet áthelyez az ország belsejébe. A Donyecki Népköztársaság külügyminisztere, Vitalij Ignatyev kijelentette, hogy a moldovai hatóságok megpróbálják korlátozni a Dnyeszteren túli lakosok jogait a moldovai parlamenti választásokon. A Dnyeszteren túli Köztársaság külügyminisztériuma azzal vádolta Moldovát, hogy megakadályozza a Transznisztriai Köztársaság állampolgárainak részvételét a választásokon, tiltakozását fejezte ki Chişinăunak, és az EBESZ-hez fordult, hogy szüntesse meg az összes korlátozást. Szintén figyelembe kell venni, hogy szerinte a Dnyeszteren túli területen élő 270 ezer moldovai állampolgár közül alig több mint 12 ezer ember tudott eljutni a szavazóhelyiségekbe.”
Idáig a hír, bár az orosz RIA Novosztyi egyébként is kitesz magáért: egy másik írásukban pár perccel ezelőtt azt állították, hogy reggel óta a PAS tíz helyet vesztett volna Dodon javára. Hogyan, miképpen? Ne kérdezzük. Ilan Șort is megszólaltatták, aki óvást jelentett be az eredmények miatt, majd aktív tiltakozásra szólította fel Moldova népét. Egy vezércikkben pedig „véreskezű diktátornak” nevezik Maia Sandut. Szóval, ma az orosz kormánymédia moldovai napot tart, uszít, dezinformál, még ha eső után is veszi fel a köpönyeget.
Mindez arra mutat, hogy Moszkva semmibe sem hajlandó belenyugodni, nem adja fel a harcot. Ha nem ment könnyen, választások útján Moldova megszerzése, megy majd nehezen, harccal. Mondjuk mostanában nem vennék ingatlant a Dnyeszteren túl, mert van egy olyan érzésem, miszerint ahhoz, hogy meg lehessen védeni Transznisztriát és hadat lehessen üzenni Moldovának, előbb kelleni fog egy támadás a szegény, védelemre szoruló, Dnyeszteren túli oroszok ellen, de majd megoldják.
Vagy nem. Hiszen ez a helyzet még a Kreml számára is róka fogta csuka, csuka fogta róka. Ugyanis előbb Transznisztriára, majd utána egész Moldovára is azért lenne szüksége Oroszországnak, hogy bástyaként szolgáljanak Ukrajna és Románia ellen. Logisztikai támaszpontként, ahol fel lehet állítani a légihidakat, ahol ki lehet rakodni az orosz csapatokat, harcjárműveket, felszerelést egy nyugati front megnyitásához.
Azonban mivel Oroszországnak nincs közös határa ezekkel a területekkel, a hozzájuk vezető út az ukrán légtéren keresztül vezet, előáll az a helyzet, miszerint ahhoz, hogy egyáltalán bármiféle „testvéri segítségnyújtásra” sor kerüljön a repülőterek megszerzése érdekében, szükség lenne legalább egy megfelelően nagy és használható repülőtérre... Ha most Dodon megnyerte volna a választásokat, ez lehetne a chişinăui, csakhogy nem nyerte meg, a cobasnai orosz támaszpontnak nincs repülőtere... tehát a helyzet a gyakorlatban csak úgy megoldható Moszkva számára, ha a Kreml ügynökei puccsot hajtanak végre Chişinăuban, és az oroszbarát bábkormány képes legalább addig megtartani a hatalmát, amíg meg nem érkeznek az első szállítógépek a fegyveres támogatással. Mármint az ukrán légtéren keresztül, tehát kockázatos útjuk lenne.
Azt tehát látjuk, mire készül Moszkva a választási eredmény láttán. Most minden attól függ, hány Szerbiában kiképzett moldovai diverzáns van még szabadlábon és azok hogyan vannak felfegyverezve: ha ugyanis képesek győzni, úgy holnap a RIA Novosztyi „a moldovai nép dicsőséges forradalmáról” ír majd, melyet a „választási csalás ellen” vívtak meg, ha azonban elsöpri őket a karhatalom, akkor „euroatlanti intervenciót” emlegetnek majd.
Szóval, nem elég manapság megnyerni a kupát, meg is kell védeni azt a győzelem után. Elég sportszerűtlen hely lett a posztszovjet politika.
Mindenesetre le a kalappal Románia, Moldova és Lengyelország előtt. Az első két ország kétszer is ledobta a nyakába vetni próbált orosz jármot az utóbbi időben, Lengyelország csak egyszer, ott ugyan sikerült beszuszakolni egy oroszbarát elnököt, de mivel a szejm Európa-barát, sokra nem mentek vele. Hogy aztán mennyire sikerül megőrizni ezeket a nehezen kivívott függetlenségeket, az más kérdés, de ez a három ország az utóbbi egy évben példát mutatott ezen a téren.
Mi meg tizenöt év alatt sem voltunk képesek észrevenni a Kreml ránk vetülő hosszú, sötét árnyékát.
Érdemes ezen eltöprengeni a jövő évi választások előtt, mármint, ha lesznek egyáltalán ilyenek jövőre. Mert József Attilát idézve, a mi földünkön is az idő érik, zajtalanul és félelmesen.
Szele Tamás
