Ahogy a kormánymédiát elnézem, példaképünk a Nagy Szovjetunió, bocsánat, Oroszországi Föderáció, legjobb barátunk a hatalmas Kína. Azt, hogy Oroszországot (egyre kevésbé szívesen és távolról sem ingyen) Kína tartja el, csak a dekadens és globális Nyugat terjeszti, mely az eddigi hagyományok dacára a legújabb térképeken Déllel szemben helyezkedik el a térképen, holott Oroszhon a globális Északon fekszik, tehát Észak az új Dél és Keleten fekszik. Ebből is látható, mennyire logikus és szabad a szuverenista világkép.

(Képünk illusztráció)

Viszont mivel ilyen példaképünk és barátunk van, érdemes odafigyelni a tőlük érkező hírekre, mert ha Peking tüsszent, Moszkva lázasodik be és Budapest is köhécselni kezd. Most újabb példáját láthatjuk annak, hogy a bölcs és jóindulatú kínai állam mennyire gondot visel polgárai hangulatára. Az orosz nemkülönben, csak ők kancsukával művelik azt a hangulat-karbantartást, amit Kínában néha bambuszbottal végeznek – néha, mondom, mert Kínában többnyire elég egy kormányrendelet, a fegyelmezett polgárok maguktól is betartják, ritkán kell őket fenyíteni. De lássuk, miről beszélek. A helyzetről – tekintetbe véve a tárgyilagos tudósítás szakmai elvét – részben a The NewYork Times, részint a Zhenmin Zhibao alapján számolok be. Pikírt megjegyzéseim pedig csillag alatt, a bekezdések végén lesznek olvashatóak.

Kína cenzorai nem csak az online politikai ellenzéket próbálják felszámolni. Most már a közhangulatot is célkeresztbe vették. Büntetik azokat a bloggereket és influencereket, akiknek panaszos bejegyzései széles körben visszhangot keltenek egy olyan országban, ahol az optimizmus egyre fogyatkozik.*

*Az ám, semmi szükség fanyalgókra, ahogy Magyarországon sincs. Lesz ott (és itt) olyan össznépi elégedettség, optimizmus, hogy mindenki arról koldul, a kutyaúristenit neki!

A hatóságok megbüntettek két bloggert, akik a kevesebb munkával és kevesebb feszültséggel járó életmódot hirdették; egy influencert, aki szerint pénzügyi szempontból ésszerűbb nem házasodni és nem gyermeket vállalni; valamint egy kommentátort, aki arról volt ismert, hogy nyíltan megállapította, hogy Kína még mindig elmarad a nyugati országoktól az életminőség tekintetében.*

*És valóban, micsoda sértés! Kína, ahogyan azt a magyar kormánymédiából is tudhatjuk, maga a földi paradicsom. Jó, hát ne legyen az ember ujgur, tibeti, mongol, ne tartozzon egyéb kisebbséghez sem, és hogyha hannak születik, igyekezzen a felsőbb osztályokban világra jönni, legyen hűséges a Párthoz, dolgozzon sokat, érje be kevéssel, és akkor majd dúskálhat minden földi jóban, bár mivel szerény életet él, erre semmi szüksége. Most éppen legyen sok gyereke, pár éve a kevés gyerek volt a fontos, tehát láthatjuk: könnyű Kínában boldogulni, csak épp lehetetlen.

Ezeknek az úgynevezett cinikusoknak és szkeptikusoknak, akik közül kettőnek több tízmillió követője volt, az elmúlt hetekben felfüggesztették vagy letiltották a fiókjait, mivel Kína internetes szabályozó hatósága újabb tisztogatást hajt végre a kínai közösségi médiában. A Kínai Kiberbiztonsági Hivatal által szeptember végén indított két hónapos kampány célja a „túlzottan pesszimista hangulatot” és pánikot keltő, illetve olyan defetista gondolatokat terjesztő tartalmak eltávolítása, mint például az, hogy „a kemény munka haszontalan” – áll a hivatal közleményében. Mint a kínai köztelevízió, a CCTV elmagyarázta:

„A gyakorlatban mindannyian tapasztalunk fáradtságot és szorongást a munka és a mindennapi élet következtében, de ezeket a valós érzelmeket tisztelni kell, és nem szabad szándékosan felnagyítani a látogatottság növelése érdekében. Az internet nem a negatív érzelmek szemétdombja.”

A hatóságok világszerte arról vitáznak, miként lehet megakadályozni, hogy a közösségi média olyan felháborodást és polarizációt szítson, amely a valós világban erőszakhoz vagy károkozáshoz vezethet. A kínai internetes szabályozó hatóság is hasonlóképpen értelmezi kampányát, aggodalmát fejezve ki a nemek vagy más csoportidentitások alapján megosztottságot szító üzenetek, valamint az önkárosítást és az erőszakot dicsőítő élő közvetítések miatt.

Kína fellépése azonban egyértelműen politikai jellegű. Ez jól mutatja a vezetés aggodalmát a rossz közérzet terjedése miatt, miközben az ország gazdasági bizonytalansággal, az Egyesült Államokkal való heves rivalizálással és a fiatalok növekvő kiábrándultságával küzd.

Az elmúlt években néhány fiatal úgy döntött, hogy kilép a versenyfutásból, és a „lappangó” minimalista életmódot választja, vagy teljesen feladja céljait, és „hagyja, hogy elevenen elrohadjon” (a kínai kifejezés arra utal, hogy valaki teljes passzivitásba vonul). Két, a minimalista „lappangó” életmód népszerűsítéséről ismert blogger fiókját a hónap végén letiltották, így nem tudnak új követőket sem szerezni.

Peking attól tart, hogy ez a pesszimizmus nem csak arra ösztönzi a polgárokat, hogy ne legyenek produktív tagjai a társadalomnak. Átcsaphat a kormányzó kommunista párt kritikájába is.

„A probléma gyökere a sok kínai számára romló gazdasági és társadalmi kilátásokban rejlik, ami minden országban természetes társadalmi reakciót vált ki: aggodalmat és bizalmatlanságot.”

– mondta David Bandurski, a China Media Project kutatócsoport igazgatója. „A vezetés attól tart, hogy ez a hangulat fertőző lehet”.A helyi önkormányzatok és a közösségi médiaplatformok azonnal cselekedtek, hogy végrehajtsák a szabályozó hatóság utasításait.

Közép-Kínában, Zhengzhou városában a hatóságok szerint két közösségi média fiók tulajdonosa ellen indult nyomozás, mert állítólag „kedvezőtlen képet festettek a városról”. Xi'anban a helyi internetes szabályozó hatóság közölte, hogy büntetést szabott ki öt közösségi média fiók tulajdonosára, mert „hamis információkat terjesztettek” a lakásárakról és az ingatlanpiaci szabályozásról.*

*Ezt már átvettük Magyarországon: jaj annak, aki kételkedni mer a kormány lakáshitel-programjának sikerében. Nálunk olcsó a lakás és bárki megveheti, ha talál hozzá két dolgot. Az egyik egy olcsó ingatlan. A másik egy aranybánya.

A népszerű mikroblog, a Weibo a múlt héten közölte, hogy több mint 1200 fiókot felfüggesztett, amelyek „pletykákat terjesztettek” a gazdaságról és a kormány szociális programjairól.

Az internetes szabályozó hatóság elrendelte a platformok számára, hogy töröljék azokat a bejegyzéseket, amelyek egyedi híreket felhasználva utalnak szélesebb körű társadalmi problémákra. A hatóság ezt a fajta kommentelési stílust „rosszindulatú félreértelmezésnek” minősítette, amely cinizmust szít a társadalom iránt.*

*Igen, ha Csang apó éhen halt, Mei Ling anyó meg nyomorog, azt nem szabad megírni, mert ezek egyedi esetek. Ha ugyanez a helyzet pár teljes tartománnyal, mert a torrenciális esők okozta áradás elvitte a termést, azt sem: ezek is mind egyedi esetek, még ha sokan is vannak.

Kínában az emberek gyakran osztanak meg ilyen bejegyzéseket, hogy kiadják magukból a frusztrációt, vagy megosszák félelmeiket és kétségeiket. A közelmúltbeli események, mint például az iskolai élelmiszerbiztonsági botrányok, arra késztették a lakosságot, hogy megkérdőjelezzék a kormánytisztviselők átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Tavaly egy sor véletlenszerű támadás civilek ellen, amelyet „a társadalom elleni bosszú” iránti vágytól vezérelt, sérelmeket szenvedett lakosok követtek el, vitát váltott ki a mai Kínában mélyen gyökerező egyenlőtlenségekről és a mentális egészségről.*

*Röviden: aki panaszkodni mer, annak a körmére nézünk. Nem csak nézünk: vágunk is.

Legutóbb egy kínai színész, Yu Menglong halála foglalkoztatta az internethasználókat, akinek holttestét a múlt hónapban egy többemeletes épület előtt találták meg Pekingben. A hatóságok szerint véletlenül zuhant le, és ezt az állítást anyja is megerősítette egy nyilatkozatában. Azonban a következő napokban a kínai platformok tele voltak bizonyítatlan elméletekkel, miszerint a hatóságok eltitkoltak egy bűncselekményt, vagy hogy öngyilkosság történt.

Halála felvetette a szórakoztatóiparban mindenütt jelen lévő hatalom és korrupció kérdését, valamint a rendőrség átláthatóságának problémáját. A Weibo korlátozta az elhunytról szóló vitát, és több mint 1500 fiókot felfüggesztett, mert ezzel foglalkoztak.*

*Öngyilkosság? Korrupció? Ezek ismeretlenek a szuverenista államokban.

A kínai állami média is igyekezett úgy beállítani az online tisztogatást, mint egy olyan erőfeszítést, amely azok ellen irányul, akik kattintásokért terjesztik a kétségbeesést.

Az állami televízió, a CCTV figyelmeztetett arra, milyenek a kínai életről borús képet festő bejegyzések. Példákat is bemutatott:

„A szülők gyermekei hűtlenek és tiszteletlenek. A férfiakat anyagias nők veszik körül. A nőket rosszindulatú, csaló férfiak csapják be. A munkahelyeken semmirekellő fiatalok dolgoznak.”

A CCTV szerint ezek a bejegyzések „érzelmi ragadozók” művei, akik a legkomorabb történetekkel próbálják magukra vonni a figyelmet.

De a kétségbeesésből profitáló tartalmak visszaszorítására irányuló hivatalos erőfeszítések elhallgattatják a valódi frusztrációk kifejezését is.*

*Nyilván: a legjobb az, ha egyáltalán nem beszélünk a kellemetlen dolgokról, akkor nincsenek is. Kína hatalmas az ilyen megoldásokban. Pár éve például a pártkongresszuson bejelentették, hogy bizonyos tartományokban felszámolják a falusi szegénységet. Erre ugyan a Sárga Császár óta senki sem volt képes, de a Párt megoldotta. Beköltöztették a lakosságot az adott területeken a nagyvárosokba, így már nincs falusi szegénység, ugyanis városi szegénység van. Felszámolták? Felszámolták.

„A hivatalos pozitív üzenetekkel ellentétben a gazdasági realitások az elmúlt évtizedekhez képest teljesen eltérőek” – mondta Katja Drinhausen, a Mercator Kínai Tanulmányok Intézetének kínai politika és társadalom részlegének vezetője. „Nem lesz elég a negatív érzelmek online visszaszorítása.”

Sokan panaszkodnak a stagnáló bérek miatt, vagy – az utóbbi időben – amiatt, hogy Kína bevezetett egy új típusú munkavállalási (és tehetségápolási) vízumot a természettudományi és műszaki egyetemek hallgatói számára, ami végső soorn kevesebb munkahelyet jelenthet a kínai állampolgárok számára. (Rekordszámú,12,2 millió friss diplomás lép be idén a kínai munkaerőpiacra, miközben a fiatalok munkanélküliségi rátája továbbra is magas.) A kormány bizalomépítő erőfeszítései – a vékonyka szociális biztonsági háló kibővítése, a gyermekes családok támogatása és egy fogyasztói csereprogram bevezetése – csak korlátozott hatást értek el.

Több platformról eltávolították Hu Chenfeng, egy autószerelőből influencerré vált személy közösségi média-fiókjait, akinek videói rávilágítottak a kínai szegénységre és egyenlőtlenségre. A Zhejiang tartomány propagandaügyi tisztviselői azzal vádolták, hogy „nyugatimádó”.

Arról híres, hogy megalkotta a kínai osztálykülönbségek jelképes megfogalmazását – Apple-felhasználók kontra Android-felhasználók –, amely szerinte jól rávilágít a gazdagok és a szegények közötti szakadékra.

„Az »Android« ma már egy melléknév” – mondta egy videóban. „Például egy »Android számítógép« azt jelenti, hogy a számítógéped nagyon alacsony kategóriájú. Egy »Android ház« azt jelenti, hogy a ház hangszigetelése gyenge, elrendezése rossz és a világítása pocsék.”

Elhallgattattak egy másik influencert, Zhang Zibiaot is, aki online Zhang Xuefeng néven szerepel. Ő egy volt magántanár, és arról volt ismert, hogy azt állította: a szegény családokból származó diákoknak kevés esélyük van arra, hogy megfelelő társadalmi vagy politikai kapcsolatok nélkül bejussanak a társadalmi elitbe, mint például a pénzügyi vagy az orvosi szakemberek köre. Egyáltalán, még a képzésig sem juthatnak el.

A szigorítások egyben arra is irányulnak, hogy korlátozzák Kína legnagyobb közösségi médiaplatformjainak befolyását. Szeptemberben a szabályozó hatóság több népszerű platform képviselőit idézte be tartalmi szabálysértések miatt.

A Kínai Kommunista Párt hivatalos szócsöve, a Zhenmin Zhibao egy vezércikkben úgy fogalmazott, hogy a kampány egyértelművé tette, hogy a platformok többé nem hagyhatják, hogy a pesszimizmus ellenőrizetlenül terjedjen. „A harci riadó megszólalt, és minden félnek fel kell rá figyelnie” – írta a lap. De nézzük meg eredetiben is a cikket, mert jóval több van benne, mint amennyit gondolnánk. Azt mondja ugyanis:

„Az online ökoszisztéma állapota nemcsak Kína hálózati kultúrájának fejlődése szempontjából fontos, hanem az internethasználók mindennapi elégedettségének és boldogságának szempontjából is. Azonban egy ideje a negatív érzelmek – különösen a rosszindulatú és provokatív viselkedés – elterjedtek a kibertérben. Egyes elkövetők rendszeresen kihasználják a társadalmi feszültségeket, gondosan kidolgozzák a témákat, hogy csoportok közötti ellentéteket szítsanak és rosszindulatú támadásokba bocsátkozzanak. Mások politikai, gazdasági és megélhetési problémákkal kapcsolatos pletykákat terjesztenek, szenzációhajhász összeesküvés-elméleteket terjesztenek, vagy abszolutista és pesszimista narratívákat propagálnak. Sőt, vannak, akik előre megírt forgatókönyvek és megrendezett események segítségével hirdetik, hogy „az erőszak erőszakot szül”, tehát élőben közvetített támadásokkal és „verekedésekkel” vonzzák magukhoz követőiket, ezzel tovább szítva az online agressziót... Az ilyen rosszindulatú cselekmények sértik a polgárok érdekeit és zavarják az online rendet.”

Magyarul: mivel minden tökéletes, aki elégedetlen, az egyben tökéletlen is. Csak ne tessék olyan ferdén bazsalyogni, mosolyogjanak szívből, szélesen, mert mindjárt odacsapunk! De hogyan csapunk oda és főleg: kiknek?

„Emiatt a jelenlegi különleges kampány két hónapig tart, és a közösségi média, a rövid videók és az élő közvetítési platformok kritikus elemeire összpontosít, beleértve a divatos témákat, az ajánlásokat, a kommenteket és az élő közvetítésekre adott interakciókat. Ez a megközelítés jelzi az online környezet megtisztítására és a civilizált diskurzus előmozdítására irányuló elkötelezettséget, miközben a negatív hangulat terjedésének megfékezése érdekében a kiváltó okokat is célozza.”

Szóval bárkiknek, aki csak netközelben megmozdult. Igen, a kommentelőknek is. A lájkolóknak is. A megosztóknak is. Mindenkinek. Az okos ember, ha kínai, elhagyja a netet, és a következő két hónapra haramiának áll a liangsani mocsarakban. Aztán ott is marad, mert bolond, aki elhiszi, hogy ez két hónap múlva véget fog érni.

Azt tetszik mondani, ez lehetetlen, vége van a Nagy Proletár Kulturális Forradalomnak, azok az idők már elmúltak?

Épp most kezdik újra azt a kulturális forradalmat, ráadásul világméretekben. Kínában, Oroszországban Amerikában, de még a kis Magyarországon is. Különben minek volna nekünk Szuverenitásvédelmi Hivatalunk, ami kizárólag az online sajtóval foglalkozik?

Épp csak a kínai demokrácia jelképe, a bambuszbot hiányzik a kezükből, de az pótolható, terem annyi bambusz a baráti Kínában, hogy több se kell. Olcsó is.

Ilyenek hát a szuverenista kormányzatok, melyek nimbusza – a bambuszból származik.

Ahogy a nagy Mao hatalma a puska csövéből.

Szele Tamás