Nos, mivel a magyar sajtó alig foglalkozott a dologgal, megkísérlem elmondani, miért is fő most Orbán Viktor feje. Csak azért, hogy el ne maradjon a neki oly fontos, mások számára talán kevésbé vagy más szempontok miatt lényeges budapesti csúcstalálkozó. Ugyanis minden esély megvan arra, hogy Vlagyimir Putyin ne jöjjön el, már elő is készítette saját maga számára az aranyhidat, amin visszavonuljon.

(Képünk illusztráció)

Itt álljunk meg egy percre: nem állítom, hogy el fog maradni a budapesti csúcstalálkozó!

Én csak azt állítom, hogy – tekintve a beépített biztosítékokat – könnyen elmaradhat.

Mire alapozom ezt? A The Washington Post egy tegnap esti írására, melynek megjelenéséről ugyan hírt adott a 444 is, de elemezni már nem volt kedvük. Sebaj, megteszem én, pikírt megjegyzéseim szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén lezsnek olvashatóak. Mit ír a patinás amerikai lap?

Azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a legutóbbi, Donald Trump elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során azt követelte, hogy Kijev adja át a teljes ellenőrzést a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai Donyecki Terület felett, mint a háború befejezésének feltételét – közölte két, a beszélgetést ismerő magas rangú illetékes.

Putyin 11 éve próbálja meghódítani a területet, de eddig sikertelenül, mivel az ukrán erők, akik mélyen beágyazódtak a területen, amelyet a fővárosuk felé haladó orosz előrenyomulás elleni fő védőbástyának tekintenek, többször is visszaverték a támadásokat.*

*Igen, ez a régi nóta – augusztus óta nem változott. Sőt: voltaképpen 2022 óta sem.

Putyin Donyeck-mániája arra utal, hogy nem enged korábbi követeléseiből, amelyek patthelyzetbe sodorták a konfliktust, annak ellenére, hogy Trump optimista a megállapodás megkötését illetően – mondták az illetékesek, akik névtelenséget kértek, hogy érzékeny, zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokról beszélhessenek. Oroszország vagy az oroszok által támogatott szeparatisták 2014 óta ellenőrzésük alatt tartják a régió egyes részeit, de soha nem sikerült fegyverrel meghódítaniuk a teljes területét.

Trump nem véleményezte nyilvánosan Putyin követelését, amely eddig nem került nyilvánosságra. Nem támogatta az orosz követelést pénteki nyilvános nyilatkozatában sem, miután a Fehér Házban magas szintű találkozóra került sor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A következő hetekben Trump Magyarországon tervez találkozni Putyinnal, hogy folytassák a tárgyalásokat a háború befejezéséről.

„Ideje véget vetni a gyilkolásnak, és MEGÁLLAPODÁST kötni! Elég vér folyt már, a határokat a háború és a bátorság kijelölte. Ott kell megállniuk, ahol vannak. Hadd állítsák mindketten, hogy győzelmet arattak, hadd döntsön a történelem!”

– írta Trump pénteken a közösségi médiában Zelenszkijjel való találkozója után. Trump és Putyin telefonbeszélgetésében az orosz vezető azt javasolta, hogy hajlandó lenne átadni Ukrajna két másik, általa részben meghódított régióját, Zaporizzsját és Herszont, cserébe Doneck teljes ellenőrzéséért – közölték a tisztviselők. Ez valamivel kevésbé átfogó területi igény, mint amit augusztusban Trump és Putyin anchorage-i csúcstalálkozóján fogalmazott meg. A Fehér Ház néhány tisztviselője ezt előrelépésként értékelte, az egyik magas rangú illetékes szerint – aki tájékoztatást kapott Putyin telefonhívásáról.*

*Az illetékes téved: ez nem igény, hanem alibi.

Az ukránok valószínűleg nem így fogják értékelni a helyzetet – mondta a másik illetékes, egy magas rangú európai diplomata. Mint mondta:

„Ez olyan, mintha eladnák nekik a saját lábukat cserébe semmiért.”

Az orosz és ukrán erők közötti frontvonalak az elmúlt egy évben nagyrészt stagnáltak, egyik fél sem szerzett jelentős előnyt. Oroszország az ukrán terület mintegy 20 százalékát ellenőrzi.

Trump a gázai tűzszünet és a túszok és foglyok cseréjéről szóló megállapodás megkötése után ismét az ukrajnai háború befejezésére összpontosított. Az elnök hónapok óta ingadozik az orosz és az ukrán nézőpont között a konfliktusban.

Az ukránok azt remélték, hogy a pénteki találkozóról hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétákkal vonulhatnak el, de üres kézzel távoztak.

Az illetékesek szerint Trump küldötte, Steve Witkoff a pénteki találkozón nyomást próbált gyakorolni az ukrán delegációra, hogy adják át Donyecket, rámutatva, hogy a régió többségében oroszul beszélnek, ami a Kreml gyakori érve.*

*Witkoff be van oltva diplomácia ellen, ezen nem lehet segíteni, legfeljebb nem kéne ilyen feladatokkal megbízni.

Sok ukrán – köztük maga Zelenszkij is – úgy nőtt fel, hogy az orosz volt az anyanyelve, és az ukrán társadalomban az orosz nyelv használata történelmileg nem jelent Moszkva iránti szimpátiát. Mindenesetre az ukránok a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta egyre inkább az ukrán nyelv használata felé fordultak.

Witkoff volt a Fehér Ház fő tárgyalópartnere a Kreml-lel az anchorage-i találkozó előtt, amely európai tisztviselők szerint Oroszország követeléseinek félreértéséhez és a találkozón elérhető jelentős előrelépés elmaradásához vezetett.*

*Mondom, hogy be van oltva...

Marco Rubio külügyminiszter a legfőbb kormányzati tisztviselő, akinek feladata a közelgő budapesti csúcstalálkozó előkészítése Putyinnal, amelyet Kijev üdvözölt.

Ukrajna támogatta Trump felhívását a konfliktus jelenlegi frontvonalain alkalmazandó tűzszünetre, mielőtt tárgyalásokra kerülne sor a harcok fenntarthatóbb befejezéséről. A tisztviselők magánbeszélgetésekben elismerik, hogy Oroszország valószínűleg megtartja a tényleges ellenőrzést a meghódított területek felett, és hogy Washington és az európaiaktól szilárd biztonsági garanciákat kérnek, hogy Oroszországot visszatartsák a háború újrakezdésétől.

Ukrajna újabb nehéz tél előtt áll, mivel Oroszország az ország energia-infrastruktúráját veszi célba, bár ezt a taktikát Kijev is alkalmazza ellenségével szemben.

Trump a találkozó előtt fontolgatta, hogy nagy hatósugarú Tomahawk rakétákat küld Ukrajnának, de a csütörtöki telefonbeszélgetés után úgy tűnik, hogy visszalépett ettől. Pénteken Zelenszkij mellett nyilatkozva Trump elmondta, hogy reméli, hogy a rakéták elküldése nélkül is sikerül véget vetni a háborúnak.

Eddig a Washington Post, most lássuk, mit is akar Putyin. Ő a Donyecki Területet akarja, minden áron. De ha lehet: ingyen és bérmentve. Még Luhanszk, Herszon vagy Zaporrizsja sem kell neki annyira, mint Donyeck. Miért? Az erődöv miatt.

Mi ez az erődöv? Ukrjna függetlenségének a kulcsa. Ez a putyini ajánlat elhangzott már idén augusztusban is, akkor is elfogadhatatlan volt, ahogyan most is az, de akkor az ISW alaposan kielemezte, miről van szó.

Az erődítményövezet négy nagyvárosból és több kisvárosból és településből áll, amelyek észak-déli irányban húzódnak a H-20 Kosztyantyinyivka-Szlovjanszk autópálya mentén, és háború előtti össznépességük meghaladta a 380 537 főt. Az övezet hossza 50 kilométer.

• Ukrajna az elmúlt 11 évben időt, pénzt és erőfeszítéseket fektetett az erődöv megerősítésébe, valamint jelentős védelmi ipari és védelmi infrastruktúra kiépítésébe ezekben a városokban és azok környékén.

• Szlovjanszk és Kramatorszk alkotják az erődöv északi felét, és jelentős logisztikai központként szolgálnak a Donyecki Területen védekező ukrán erők számára. Druzskivka, Olekszijevo-Druzskivka és Kosztyantyinyivka képezik az erődítményöv déli felét.

• Az ukrán erők először 2014 áprilisában kezdték meg a védelmi állások kiépítését ezekben a városokban és környékükön, miután visszavették őket az oroszbarát erők kezéből, amelyek megtámadták és elfoglalták Szlovjanszkot, Kramatorszkot, Druzskivkát és Kosztyantyinyivkát.

• Oroszország 2022-es kudarca Szlovjanszk bevételében és az erődítményövezet bekerítésére irányuló folyamatos küzdelmei hangsúlyozzák Ukrajna hosszú távú erőfeszítéseinek sikerét az erődítményövezet városainak megerősítésében.

A Donyecki Terület ukránok által ellenőrzött részeinek átadása azt jelentené, hogy az orosz erők a Donyecki Terület határára kerülnének, ami jelentősen nehezebben védhető pozíció, mint a jelenlegi vonal.

• Ha az orosz erők pozíciókat foglalhatnának el a Donyecki Terület határán, az ukrán csapatoknak sürgősen hatalmas védműveket kellene építeniük a Harkivi és Dnyipropetrovszki Terület határvidékén, amelynek terepe nem alkalmas védelmi vonalként való használatra.

• Az ukrán erők lehetséges védelmi vonalai ezen a területen nyílt terepen haladnának, és a természetes akadályok, mint például az Oszkil és a Sziverszkij Donyec folyók, túl messze vannak keletre ahhoz, hogy védelmi pozícióként szolgáljanak a Donyecki Terület határát védő ukrán erők számára.

• A Donyecki Terület határán megvalósuló esetleges tűzszünethez nagy léptékű beruházásokra lenne szükség az infrastruktúrába, amely alkalmas lenne egy nagyszabású, hosszú távú tűzszüneti megfigyelő misszió lebonyolítására.

Az orosz állások a Donyeck-Harkiv és Donyeck-Dnyipropetrovszk területek határán sokkal kedvezőbb kiindulási pontot jelentenének egy jövőbeli orosz offenzíva számára a közeli Harkivi vagy Dnyipropetrovszki Területeken, mint a jelenlegi vonalak.

Ha Ukrajnát arra kényszerítik, hogy a Donyecki Terület nyugati részének fennmaradó részét átengedje Oroszországnak, az orosz erők 82 kilométerrel nyugatabbra kerülnének Ukrajnában.Egyetlen puskalövés nélkül.

• Limany ( Donyecki Terület) feladása a megszállásnak kedvező feltételeket teremtene az oroszoknak, hogy megújult harcokban támadják meg az ukrán állásokat a Harkivi Területen, az Oszkil folyó keleti partján. Az orosz erők ezután megkísérelhetnék megfordítani 2022-es erőfeszítéseiket, és Szlovjanszkot, valamint az E-40 Harkivi város– Novosaktyinszk autópálya mentén elért további előrenyomulást kihasználva délről támadhatnák meg Izjumot, a Harkivi Területen, így az orosz erők körülbelül 20 kilométerre kerülnének a kulcsfontosságú Izjum városától.

• Az orosz erők korlátozott pozíciókat tartanak fenn a Dnyipropetrovszki Területi határán Pokrovszk délnyugati részén is, de a Donyecki Terület fennmaradó részének átadása lehetővé tenné az orosz erők számára, hogy elkerüljék a Pokrovszk és Mirnohrad bekerítésére irányuló, jelenleg is folyó, nagy költségekkel járó erőfeszítéseik befejezését. Az orosz erők így elkerülhetnék azt is, hogy át kelljen verekedniük magukat Ukrajna legnyugatibb, Dobropillja-Bilozerszke-Novodonyecke-Olekszandrivka védelmi vonalán, amely észak-déli irányban húzódik, hasonlóan az erődövezethez. A Donyecki Terület fennmaradó részének átadása így az orosz erőknek is előnyösebb pozíciókat biztosítana, ahonnan támadást indíthatnak a Dnyipropetrovszki Terület ellen.

Láthatjuk tehát: képtelenség a Donyecki Terület egészét átadni egy fegyverszünet kedvéért, ugyanis az nem békét hozna, hanem minden korábbinál gyilkosabb háborút. Putyin szokás szerint hülyének nézi Trumpot (amiben lehet némi igaza) és a világ többi részét is (amiben nincs igaza).

De miért követel lehetetlent? Pont azért, hogy ne kapja meg. Az orosz diplomácia régi trükkje ez: tudjuk egyébként is, hogy nem Putyin és Trump fogják a záró közleményt pontról pontra megvitatni és megfogalmazni, arra való Lavrov és Rubio, meg az ezeregy eunuchjuk, bocsánat, államtitkáruk. Ők csak aláírni, kezet fogni, vigyorogni jönnének Budapestre.

De mi van, ha Putyin nem akar jönni? Mi van, ha csak az időt akarja húzni? Akkor az utolsó pillanatban közölni fogja, hogy „mivel csak egyetlen feltétele volt a tárgyalások megkezdéséhez, Donyeck teljes átadása, de azt sem kapta meg”, ezért aztán el sem indul otthonról. Az megint más kérdés, hogy Trump épp úgy nem adhatja át neki Donyecket, ahogyan Zelenszkijtől sem kaphatná meg, teszem, azt, Illinoist. Ha nem kapja meg, sír, széttépi a csipkés zsebkendőjét, toppant a lábacskájával – és nem jön.

Ez tehát Putyin aranyhídja, amin bármikor kimenekülhet a tárgyalási kényszerből. De mit fog szólni az elmaradt csúcstalálkozóhoz Orbán Viktor, aki erre a napra kívánja alapozni pártja választási kampányát?

Amit moszkvai mestere: sírni fog, hisztikézni, széttépi a zsebkendőjét és majd toppant a kis lábacskájával is. Tekintve fizikai adottságait, remélem, a Parlamenten kívül toppant, mert kár lenne az épületért. Azután elkezdi hibáztatni – no, nem Putyint, aki nem jött el, hanem Zelenszkijt, aki egy ilyen minimális, bagatell apróságra sem volt hajlandó. A kormánymédia még jobban feltekeri az Ukrajna-ellenes kampányt, beindul a gépezet, letartóztatnak mindenkit, akire rá lehet fogni, hogy ukrán ügynök, és azt is, akire nem. Hiszen elmaradt a Nagy Nap, oda a magyar dicsőség! Ami különben nem lenne túl nagy dicsőség, a találkozó enélkül is valószínűleg eredménytelen volna, legfeljebb az orbáni külpolitika ázsiója emelkedne három milliméterrel a képzeletbeli skálán, egyéb előnye ebből az országnak nem származna.

De Orbán ezért is Zelenszkijt és Ukrajnát hibáztatná, nem Putyint vagy saját magát. Ráadásul ha Putyin nem jön, nem jön Trump sem, így csak Szíjjártó vállán siránkozhatna. Olyant meg tán csak nem tesz.

Hogy esetleg Trump dühében mégis megpróbálja egy ilyen fordulat esetén leszállítani a Tomahawkokat Kijevnek? Azok se két nap alatt érnek oda, az állományt ki kell képezni a kezelésükre, szóval ha most Putyin nem jön el, akkor nyer vagy fél év időt potyán. Ha meg mégis eljön, akkor is körülbelül ugyanennyit nyer, csak az első megoldás neki kényelmesebb lenne.

Én, kérem, nem állítom, hogy a budapesti csúcs el fog maradni. De azt állítom, hogy elmaradhat. Van rá esély. Van rá lehetőség.

Szele Tamás