Kevés dolog van, amihez az orosz propaganda jobban ért, mint a kútmérgezés, ezt valószínűleg még a mongoloktól tanulták el annak idején: és most mindennél veszélyesebb dezinformációs hadműveletbe kezdtek. Egészen pontosan arról van szó, hogy, amint eddig is, az emberi butaságot használják ki, most éppen a technológiai tévhitek és babonaságok terén.

(Képünk illusztráció)

A felhasználók jelentős része ugyanis azt hiszi, hogy 1. az MI-chatbot maga a mesterséges intelligencia, és az MI ennyiből áll, nem többől (mondjuk Magyarországon ehhez hasonló, bár koraibb, de máig élő babonaság, hogy „a Facebook az internet”, ugyanis sokan tényleg semmi mást nem használnak a világhálóról), és 2. az MI-chatbot „mindent tud és képtelen hazudni”. Ebből a második tévhitből egy szó sem igaz. Nem, a chatbot nincs birtokában az emberiség teljes tudásának, és nem csak képes, de szeret is hazudozni, vagy úgynevezett „hallucináció” útján, mikor ő találja ki a válaszokat egy-egy bonyolultabb kérdésre, részint a forráskritika teljes hiánya miatt.

Úgy vagyunk mi ezekkel a chatbotokkal, mint a régi görögök voltak a delphoi jósdával. A görögök általában véve okos emberek voltak, eligazodtak az életükben, de nagy vagy nehéz kérdésekben a jósdához, a Pythiához, Apllón jós-papnőjéhez fordultak, aki aztán adott nekik valami könnyebben vagy inkább nehezebben érthető választ. Például a perzsa háborúk idején azt mondta az athéniaknak, hogy:

„Tritogeneiának majd ád Zeusz gyönge fabástyát;
Gyermekeiddel együtt téged csak ez szabadit meg.
Ellenség lovas és gyalogos csapatát te ne várd be
Békében, se szilárd talajon. Vond félre a néped,
Fusson a lábad! Lesz még ő majd szembe tevéled.”

Az athéniak nem értették, mit akar a Pythia, vitatkoztak egy darabig, aztán gondoskodtak a közös védelemről és a saját fejük szerint harcoltak – a jóslat később nyert értelmet, amikor Themisztoklész Szalamisznál gyakorlatilag rommá verte a teljes perzsa hajóhadat. Tehát a „gyönge fabástya” hajót jelentett.

És most képzeljük el, hogy Xerxész kicsit ravaszabb annál, amilyen volt, túszul ejti a Pythiát, és rákényszeríti, hogy neki kedvező jóslatokat mondjon a görögöknek. Ezzel próbálkoznak most az oroszok, és ebben a történetben a világ többi országának lakossága játssza a görögöket, a chatbotok pedig Pythiát. Az ezt leleplező kutatást a WIRED magazin mutatta be. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdés alján teszem meg.

Az OpenAI ChatGPT, a Google Gemini, a DeepSeek és az xAI Grok egy új jelentés szerint orosz állami propagandát terjesztenek a szankciókkal sújtott szervezetek forrásaiból – beleértve az orosz állami média idézeteit, az orosz hírszerzéshez kötődő oldalakat vagy Kreml-barát narratívákat –, mármint amikor az Ukrajna elleni háborúról kérdezik őket.*

*Ez tehát az informatikai ősbűn: mivel a legtöbb felhasználó orákulumnak hiszi a chatbotokat, valósággal az adatok forrását mérgezik meg!

A Stratégiai Párbeszéd Intézetének (ISD) kutatói azt állítják, hogy az orosz propaganda célzottan és az adatok hiányosságait kihasználva – mivel a valós idejű adatok keresése kevés találatot ad legitim forrásokból – hamis és félrevezető információkat népszerűsít. Az ISD kutatása szerint az általuk tesztelt négy chatbot az Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok közel egyötöde esetében orosz állami forrásokra hivatkozott.

„Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a chatbotoknak hogyan kellene eljárniuk, amikor ezekre a forrásokra hivatkoznak, tekintve, hogy sokukra az EU szankciókat szabott ki” – mondta Pablo Maristany de las Casas, az ISD elemzője, aki a kutatást vezette. Az eredmények komoly kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM) képesek-e korlátozni az EU-ban szankcionált médiumokat, ami egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mivel egyre több ember használja az MI-chatbotokat a keresőmotorok alternatívájaként a valós idejű információgyűjtésre – állítja az ISD. Az OpenAI adatai szerint a 2025. szeptember 30-ával végződő hat hónapos időszakban a ChatGPT keresésnek körülbelül havi 120,4 millió átlagos aktív felhasználója volt az Európai Unióban.*

*Azért nem kéne mindenre chatbotot használni. Keresőnek legalább olyan pocsék, mint mondjuk sörnyitónak.

A kutatók 300 semleges, elfogult és „rosszindulatú” kérdést tettek fel a chatbotoknak a NATO megítélésével, a béketárgyalásokkal, Ukrajna katonai toborzásával, ukrán menekültekkel és az ukrajnai orosz invázió során elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban. A kutatók egy júliusi kísérlet során minden egyes kérdéshez külön fiókot használtak angol, spanyol, francia, német és olasz nyelven. Ugyanezeket a propagandakérdéseket októberben is vizsgálták – mondja Maristany de las Casas.

Az Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában kezdődött teljes körű inváziója óta bevezetett széles körű szankciók kiszabása során az európai tisztviselők legalább 27 orosz médiaforrást szankcionáltak dezinformáció terjesztése és a tények elferdítése miatt, amely része az európaiak és más országok ellen irányuló moszkvai „destabilizáló stratégiának”.

Az ISD kutatása szerint a chatbotok idézték a Sputnik Globe, a Sputnik China , az RT (korábban Russia Today), az EADaily, a Stratégiai Kultúra Alapítvány és az R-FBI orgánumokat. Sőt, a chatbotok egy része orosz dezinformációs hálózatokat és orosz újságírókat vagy influencereket is idézett, akik a Kreml narratíváit erősítették – áll a kutatásban. Hasonló korábbi kutatások szerint a legnépszerűbb chatbotok közül 10 szintén orosz narratívákat terjesztett.

Kate Waters, az OpenAI szóvivője a WIRED-nek adott nyilatkozatában elmondta, miszerint a vállalat lépéseket tesz annak érdekében, hogy „megakadályozza, hogy az emberek hamis vagy félrevezető információk terjesztésére használják a ChatGPT-et, beleértve az ilyen, államilag támogatott szereplőkhöz kapcsolódó tartalmakat”, hozzátéve: ezek régóta fennálló problémák, amelyeket a vállalat a modell és a platformok fejlesztésével próbál kezelni.

„Az ebben a jelentésben szereplő kutatás a jelek szerint az internetről származó keresési eredményekre hivatkozik, amelyeket konkrét lekérdezések eredményeként hívtak le, és amelyek egyértelműen beazonosíthatók. Nem szabad ezt úgy bemutatni, mintha pusztán az OpenAI modelljei által generált válaszokra hivatkoznának a keresési funkciókon kívül” – mondja Waters. „Fontosnak tartjuk ezt a pontosítást, mivel itt nem a modellmanipulációról van szó”.*

*Fontos a mundér, fontos annak a becsülete is, de ebben az esetben talán nem a cég védelme lenne a legfontosabb.

Sem a Google, sem a DeepSeek nem válaszolt a WIRED megkeresésére ez ügyben. Elon Musk xAI-jának e-mailje szerint: „Ezek a hagyományos média hazugságai.” Az Európai Bizottság szintén nem válaszolt a WIRED kérdéseire.

A londoni orosz nagykövetség szóvivője írásos nyilatkozatában azt mondta, hogy „nincs tudomása” a jelentésben részletezett konkrét esetekről, de ellenez minden olyan kísérletet, amely politikai alapon cenzúrázza vagy korlátozza a tartalmakat. Mint írta:

„Az orosz médiumok és az alternatív nézőpontok elnyomása megfosztja ettől a lehetőségtől azokat, akik független véleményt akarnak formálni, és aláaknázza a szabad véleménynyilvánítás és a pluralizmus azon elveit, amelyeket a nyugati kormányok állítólag védelmeznek.”*

*Leírta ezt és kibírta röhögés nélkül... hiába, ezek az orosz diplomaták alaposan ki vannak képezve, önfegyelemből jeles.

„Az érintett szolgáltatók feladata, hogy blokkolják a szankciók hatálya alá tartozó kiadványok weboldalaihoz való hozzáférést, beleértve az aldomaineket vagy újonnan létrehozott domaineket is, és az érintett nemzeti hatóságok feladata, hogy meghozzák a szükséges szabályozást kísérő intézkedéseket” – mondta az Európai Bizottság szóvivője. Majd hozzátette: „Az ügyben kapcsolatban állunk a nemzeti hatóságokkal”.

Lukasz Olejnik, független tanácsadó és a londoni King's College hadtudományi tanszékének vendégkutatója szerint az eredmények „szemléltetik” az alkalmazott orosz módszert és segítenek megvilágítani, hogy Oroszország miként veszi célba a nyugati információs ökoszisztémát.

„Mivel az LLM-ek (nagy nyelvi modellek, voltaképpen a chatbotok is ilyenek) az információkereséstől a koncepciók igazolásáig általánosan referenciaeszközzé kezdenek válni, az információs infrastruktúra ezen elemének megcélzása és támadása ravasz lépés” – mondja Olejnik. „Az EU és az USA szempontjából ez egyértelműen rávilágít a veszélyre”.

Mióta Oroszország megszállta Ukrajnát, a Kreml arra törekedett, hogy ellenőrizze és korlátozza az információ szabad áramlását Oroszországon belül: betiltotta a független médiát, növelte a cenzúrát, korlátozta a civil társadalmi csoportokat, és több államilag ellenőrzött technológiai eszközt épített ki. Ezzel egyidejűleg az ország egyes dezinformációs hálózatai fokozták tevékenységüket, és mesterséges intelligencia-eszközöket alkalmaztak a hamis képek, videók és weboldalak létrehozására.

Az ISD megállapításai szerint az összes találat mintegy 18 százaléka az államilag finanszírozott orosz médiához, az orosz hírszerző ügynökségekhez „kapcsolódó” oldalakhoz vagy dezinformációs hálózatokhoz kapcsolódó eredményeket eredményezett – áll a kutatásban. Az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokról szóló kérdésekre adott válaszok például több „államilag támogatott forrásra” hivatkoztak, mint az ukrán menekültekről szóló kérdésekre adottak.

Az ISD kutatása azt állítja, hogy a chatbotok a megerősítési torzítás jelenségét mutatták: minél elfogultabb vagy rosszindulatúbb volt a lekérdezés, annál gyakrabban szolgáltattak a chatbotok orosz állam által befolyásolt információkat. A rosszindulatú lekérdezések az esetek negyedében szolgáltattak orosz állami forrásból származó tartalmat, az elfogult lekérdezések az esetek 18 százalékában oroszbarát tartalmat, míg a semleges lekérdezések esetében a válaszok alig több mint 10 százaléka volt Kreml-barát. (A kutatásban a chatbotokhoz intézett rosszindulatú kérdések „alákérdeztek” a válaszoknak, hogy alátámasszanak egy meglévő véleményt, míg az „elfogult” kérdések irányadóak, de nyitottabbak voltak).*

*Itt láthatjuk, hogy a chatbot egyrészt statisztikai alapon gyűjti a válaszaihoz szükséges információt, másrészt beállításai miatt igyekszik a felhasználó kedvében járni. Egyáltalán nem elfogulatlan és tárgyilagos forrás.

Az Európában népszerű, valós időben adatokat gyűjtő négy chatbot közül a ChatGPT idézte a legtöbb orosz forrást, és a kutatás szerint rá hatottak leginkább az elfogult lekérdezések. A Grok gyakran olyan közösségi médiafiókokhoz kapcsolódott, amelyek a Kreml narratíváit népszerűsítették és erősítették, míg a DeepSeek néha nagy mennyiségű, az orosz államtól származó tartalmat produkált. A kutatók szerint a Google Gemini „gyakran” biztonsági figyelmeztetéseket jelenített meg a találatok mellett, és az általuk tesztelt chatbotok közül összességében a legjobb eredményeket érte el.

Idén több jelentés is azt állította, hogy a „Pravda” nevű orosz dezinformációs hálózat több millió cikkel árasztotta el a webet és a közösségi médiát az LLM-ek „megmérgezésére” és kimeneteik befolyásolására irányuló erőfeszítés részeként.* „Azzal, hogy az orosz dezinformációt egy nyugati mesterséges intelligenciamodell dolgozza fel és »igazolja«, ez a hamis narratíva sokkal nagyobb nyilvánosságot és tekintélyt kap, ami még inkább lehetővé teszi, hogy ezek a rosszindulatú figurák elérjék céljaikat” – mondja McKenzie Sadeghi, a NewsGuard médiafigyelő cég kutatója és szerkesztője, aki tanulmányozta a Pravda hálózatot és az orosz propaganda chatbotokra gyakorolt hatását.

*És íme, láthatjuk a módszert: a Pravda-hálózat (mellyel régebben én is foglalkoztam volt) szó szerint naponta elönti a netet az aktuális orosz propaganda narratívájával, 180 nyelven, sok tízezer publikációval. Ezeket eredetiben eleven ember szinte alig olvassa, a minőségük is borzalmas, de mit lát a chatbot? Több ezer vagy tízezer egybehangzó véleményt az éppen aktuális kérdésben, és ezzel szemben csak párat, ami ennek ellentmond. Morális skrupulusai nincsenek, az igazság fogalmát nem is ismeri (ahogyan a hazugságét sem), egyszerűen a többségi véleményt fogja magáévá tenni. Így lehet ellopni az orákulumot. Csak tömegtermelés kérdése. Persze a Pravda „híreit” is MI írja, ahogy MI is olvassa, tehát felvetődik az „üres internet” kérdése, amiben az emberi felhasználó nem több mellékszereplőnél.

Sadeghi azt állítja, hogy a Pravda hálózat különösen gyorsan indít új domaineket, ahol propagandát tesznek közzé, és azt mondja, hogy különösen sikeres lehet, amikor kevés megbízható információ áll rendelkezésre egy témáról – ezt hívjuk úgynevezett „adathiányos helynek”. „Különösen az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan választanak ki egy-egy olyan hírt, aminél nincs létező megbízható információ az adott témáról vagy személyről a weben, és elárasztják magát a témát hamis információkkal” – mondja Sadeghi. „Folyamatos védőkorlátok bevezetésére lenne szükség ahhoz, hogy valóban a hálózat urai maradjunk.”

A chatbotok a felhasználói bázisuk növekedésével egyre nagyobb nyomás alá kerülhetnek az uniós szabályozó hatóságok részéről. Valójában a ChatGPT már elérte azt a küszöbértéket, amelyet az EU nagyon nagy online platformnak (VLOP) minősíthet, hiszen túl jár a 45 millió átlagos havi felhasználót. Ez a státusz különleges szabályokat von maga után, amelyek az illegális tartalmak kockázatával és az alapvető jogokra, a közbiztonságra és a jólétre gyakorolt hatásokkal foglalkoznak ezeken az oldalaknak az esetében.

Az ISD munkatársa, Maristany de las Casas szerint még a különleges szabályozás nélkül is konszenzusra lenne szükség a vállalatok között arról, hogy milyen forrásokra nem szabad hivatkozni, illetve melyeknek nem szabad megjelennie ezeken a platformokon, ha azok a dezinformációs tevékenységükről ismert külföldi államokhoz kapcsolódnak. „Lehetne a felhasználók számára további kontextust, hátteret biztosítani, gondoskodni arról, hogy a felhasználók megértsék, hogy ezek a domainek milyen esetekben állnak konfliktusban a valósággal, és még azt is meg lehetne értetni velük, hogy miért szankcionálják őket az EU-ban” – mondja. „Ez nem csupán az online térből való eltávolításuk kérdése, hanem a további kontextusba helyezésé, hogy a felhasználó jobban megértse az általa igénybe vett forrásokat, különösen akkor, ha ezek a források megbízható, ellenőrzött oldalak között jelennek meg.”

A chatbotok megmérgezésének veszélyét egyetlen módon lehetne elhárítani: úgy, hogy megtanítjuk őket a forráskritikára.

Ezt a művészetet nem ártana egyébként az emberi felhasználóknak is elsajátítani.

Szele Tamás