Nagyon nem szívesen írom meg ezt a történetet, szakmai szempontból igen kényes, ráadásul rövid sem lesz – szóltam előre! – de elkerülni rosszabb lenne, mint kielemezni. Nem fogom sem kimagyarázni a BBC hibáit (messze nem tévedésekről van szó) és nem fogom mentegetni sem őket, mivel az lehetetlenség, inkább azt próbálom bemutatni, valójában miről is van szó, mi történhetett.

(Képünk illusztráció)

Röviden: évek hosszú során át elkövetett, rendszerszintű hibák sorozata kulminált a Trump-dokumentumfilm tendenciózus félrevágásában. Nem, Trumpot sem fogom mentegetni, de ezt majd részletezem, mikor odaérünk. Mindenesetre ez a nyugati világ egyik legmocskosabb sajtóbotránya, mármint, ha Magyarországot nem tekintjük a nyugati világhoz tartozónak, mert a mi közmédia- és kormánymédia-ügyeinkhez képest ez az eset sok szempontból enyhébb – bár a hitelesség világméretű elvesztésének szempontjából súlyosabb is. Egyelőre ismertetem a történteket a The New York Times összefoglalója alapján, szokásos, csillag alatti, bejegyzések végén megtett kommentárjaimmal, aztán megpróbálom összefoglalni, mit látunk.

A BBC két vezetője vasárnap hirtelen lemondott, miután egy jelentés szerint a közszolgálati műsorszolgáltató félrevezető módon vágta össze Donald Trump elnök beszédét, amely a január 6-i capitoliumi zavargások előtt hangzott el.

Tim Davie főigazgató és Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója váratlan lemondása néhány nappal azután történt, hogy a The Daily Telegraph közzétette egy kiszivárgott belső feljegyzés részleteit, amely szerint a BBC Panorama dokumentumfilmje úgy állította egymás mellé Trump mondatait, hogy az azt a látszatot keltette, mintha a későbbi elnök kifejezetten ösztönözte volna a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadást.*

*Itt szerkesztői és rendezői vétséggel van dolgunk. Trump a maga módján ösztönözte a zavargásokat, ám nem a beszédében tette ezt. Hanem a közösségi oldalakon írt bejegyzéseiben, ráadásul arra is ügyelt, hogy qanonista szlenget használjon, olyasmiket tett közzé, miszerint „közeledik a Vihar”, de nyíltan, bizonyíthatóan és utolérhetően nem tett uszító kijelentéseket. A rendező helyében én hozzá sem nyúltam volna a beszédhez, és inkább a közösségi médiára koncentrálok, magyarázó feliratok alkalmazásával, csak hát Trumpot épp ezek miatt a posztok miatt tiltották annak idején majdnem minden felületről, tehát kicsit keresni kellett volna az akkori médiában a képernyőmentéseket. A beszéd megvágása meg hatásosabbnak és egyszerűbbnek tűnhetett – csak bizony hazugság és hírhamisítás lett belőle. Lustaságból vagy politikai céllal alakultak így a dolgok? Azt majd az illetékesek eldöntik, de hazudni akkor sem szabad.

Davie nyilatkozata szerint:

„Mint általában a közszolgálati szervezetek, a BBC sem tökéletes, és mindig nyitottaknak, átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lennünk. Bár nem ez volt az egyetlen okom, a BBC News-t övező jelenlegi vita érthető módon hozzájárult a döntésemhez. Összességében a BBC jól teljesít, de voltak hibáink, és főigazgatóként nekem kell vállalnom a végső felelősséget.”

Turness asszony bejelentésében azt nyilatkozta, miszerint:

„A Trump elnökkel kapcsolatos Panorama-vitát övező folyamatos ellentmondások olyan szakaszba jutottak, hogy kárt okoznak a BBC-nek – egy intézménynek, amelyet nagyon szeretek.”

Azt mondta, hogy „én viselem a felelősséget”, és elismerte, hogy „hibák történtek”, de ragaszkodott ahhoz, hogy „a BBC News intézményi elfogultságára vonatkozó legutóbbi vádak tévesek”.*

*Mint látni fogjuk, néhány kérdésben egyáltalán nem tévesek azok a vádak. Viszont a BBC magyarországi tevékenysége mindig és mindenkor kifogástalan és kifogásolhatatlan volt, ezt ki kell jelentenem. Később majd azt is bemutatom, miért van ez így Európában és miért nincs így máshol.

Trump Truth Social fiókján közzétett bejegyzésében üdvözölte a lemondásokat.

A BBC, amelynek mintegy 21 000 alkalmazottja van, a világ vezető közszolgálati műsorszolgáltatójának tekinti magát, és finanszírozását elsősorban a tévét néző britek által fizetett műsorszolgáltatási díjból fedezi, amelyet kiegészítenek a kereskedelmi bevételek. Hatalmas mennyiségű anyagot állít elő, a hírektől a szórakoztató műsorokig, és nemzetközi műsorszolgáltatói tevékenysége révén Nagy-Britannián kívülre is eljut.

Daviere és a BBC vezetőségére egyre nagyobb nyomás nehezedett, miután a Fehér Ház sajtótitkára, Karoline Leavitt, reagálva a kiszivárgott feljegyzésre, azzal vádolta a műsorszolgáltatót, hogy „szándékosan tisztességtelen módon” ábrázolta a Capitol Hill-i zavargásokat.

A kiszivárgott feljegyzést Michael Prescott írta, egy volt újságíró, aki júniusig a műsorszolgáltató szerkesztői szabványbizottságának független külső tanácsadója volt. A „Trump: A Second Chance?” című dokumentumfilm tavaly került adásba, és egyik részében tendenciózusan vágták össze Trump körülbelül 50 perces eltéréssel elhangzott kijelentéseinek felvételeit.

Prescott kritikai megjegyzései között szerepelt az is, hogy a műsorszolgáltató nem foglalkozott olyan témákkal, amelyek nehéz kérdéseket vetettek fel a transzneműek jogait illetően, és hogy a BBC Arabic platformot biztosított egy antiszemita megjegyzéseket közzétevő újságírónak.*

*Ha csak ennyit hibáztak volna a Közel-Keleten, jó lenne...

Davie öt évig volt főigazgató, és számos egyéb válságot is túlélt a műsorszolgáltatónál, amiért is elnyerte a „Teflon Tim” becenevet.

Idén a műsorszolgáltatót azért is kritizálták, mert nem szakította meg a Glastonbury zenei fesztivál élő közvetítését, amikor Bob Vylan előadó a közönséget kifejezetten Izrael-ellenes jelszavak skandálására késztette.

Az Ofcom, a brit médiafelügyeleti hatóság idén egy másik esetben úgy döntött, hogy a BBC „súlyosan megsértette” a műsorszolgáltatási szabályokat, mert nem hozta nyilvánosságra, hogy egy Gázáról szóló dokumentumfilm narrátora egy Hamász-tisztviselő fia.* Emellett több, a társaságnál alkalmazott tévésztár viselkedése is vitákat váltott ki.

*És még ez sem az összes hiba és vétség a Közel-Kelettel kapcsolatban, amit elkövettek. A kérdést minden prekoncepció nélkül vizsgálva is feltűnt 2023. október 7. után, hogy a BBC mintha egy másik, talán még csak nem is párhuzamos valóságból tudósítana. Amikor egy hírcsatorna összes, adott területre vonatkozó híre ellentmond nem csak a legtöbb más csatornáénak, de a semleges és pontosságukról, pártatlanságukról híres elemző központok (például az ISW) adatainak is, a külpolitikai újságíró gyanakodni kezd. Ez egyébként más csatornákkal is előfordult, minden médiumnak és agytrösztnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei, az afganisztáni kivonulás idején például a CNN és főleg a Defense One képességei legjavát nyújtotta, az ukrajnai háború idején viszont a kezdetektől máig majdhogynem kritikán aluli a teljesítményük. Ennek nem politikai, hanem gyakorlati okai vannak: Afganisztánban „otthon voltak” az amerikai sajtósok, ismerték a terepet, Ukrajnát nem ismerik.

De mitől vált a BBC a Hamász szócsövévé?

A helyi erők alkalmazása miatt. A világ összes nagy hírcsatornája kénytelen helyi erőket is alkalmazni legalább szervezésre, ügyintézésre, tolmácsolásra a saját stábjaikon kívül, éspedig mindenhol a Föld kerekén. Csakhogy nem mindegy, kiket alkalmaznak és milyen munkakörben. Nekem német, belga és francia csatornákkal van tapasztalatom, Európában ez úgy működik, hogy a kisebb jelentőségű híreket (központi megrendelés esetén) leforgathatják a helyi külsős alkalmazottak is, például körkérdésekhez vagy kevésbé lényeges interjúkhoz nem küldenek külön forgatócsoportot (ilyen mondjuk az a hír, hogy ha egy német focicsapat Budapesten játszik, az érkező német szurkolók miféle szabályokat kell betartsanak) de a nagy, fontos anyagokhoz már saját stáb érkezik, és a helyiek csak a szervezésben, tolmácsolásban vesznek részt. Ezen kívül el kell számolni minden centtel, rossz esetben minden perccel is (ha csúszik a forgatás) és mondjuk három napi megfeszített munkából lehet egy három perces összeállítás is egy délutáni híradóban. A pénz erősen közepes, de ennyinek is örül az ember – bár idén még nem volt ilyen munkám. Ugyanis ez nem úgy működik, hogy leforgatok valamit vagy adok egy ötletet, és azt már el is fogadták, megy adásba. Még ha ad is ötletet az ember, a központ akár hetekig is kotlik rajta, míg – elutasítja...

A BBC-nél ez másként működött, és ezt a Hamász ki is használta. Gázában és a Közel-Kelet egyes más részein gyakorlatilag az összes „külső erőt”, külsős munkatársat ők adták, olcsón dolgoztak (hogyne, hiszen ezeket csak kis részben fizette a BBC, a pénzük nagyobbik felét a terrorszervezettől kapták), viszont sikerült tökéletesen dezinformálniuk a londoni központot, ahol szintén lehettek embereik. Sőt, mivel az Európában megszokottnál aránytalanul nagyobb autonómiát élveztek, nem is értem, hogyan, de így állt a helyzet, szó szerint saját hírgyártásba kezdtek a BBC égisze alatt, amit a lusta, félrenéző vagy velük szimpatizáló (ezt megint döntsék el az illetékesek) központ tudomásul vett és nagy mértékben hagyott, engedélyezett is. Ez vétek volt, és globális jelentőségét tekintve sokkal nagyobb, mint a Trump-beszéd félrevágása, ugyanis éveken keresztül, folytatólagosan zajlott. Ráadásul pont azt a BBC-t sikerült eltéríteniük, ami korábban évtizedeken keresztül a tisztességes sajtó valóságos etalonjának számított az egész világon. Az 1990-es években még a BBC etikai kódexét fogadtuk el Magyarországon is, sőt, ezt is tanították az újságíróképzésben – a jelenlegi állapotok ezt a bizonyos kódexet is durván és rengeteg helyen sértik.

A BBC vezetése várhatóan hétfőn bocsánatot fog kérni a parlamenti bizottság előtt a Trump elnökről szóló dokumentumfilm miatt, és úgy tűnik, hogy Davie rájött: pozíciója tarthatatlanná vált.

A BBC néhány vezető munkatársa úgy véli, hogy a műsorszolgáltatót politikai ellenfelei támadják.

„Nyilvánvaló, hogy valósak az aggodalmak a szerkesztői normákkal és hibákkal kapcsolatban” – írta Nick Robinson, a Today című népszerű reggeli rádióműsor műsorvezetője a közösségi médiában. „Emellett vannak olyan személyek is, akik politikai kampányt folytatnak a cég elpusztítása érdekében.”

Davie lemondását követően kiadott nyilatkozatában Lisa Nandy, a kultúra, média és sport minisztere megköszönte neki szolgálatait, és a BBC-t „az egyik legfontosabb brit nemzeti intézménynek” nevezte.

Vasárnap azonban Nandy asszony a BBC-nek adott interjúban kijelentette, hogy a műsorszolgáltató szerkesztői normáival és irányelveivel, valamint a riportokban használt nyelvezettel kapcsolatos döntések „nem minden esetben voltak átgondoltak”. Hozzátette: „Gyakran az egyes újságírókra vagy a hírolvasókra hagyták a döntéshozatalt.”*

*Ami azt jelenti, hogy vagy nem volt szerkesztés, vagy csak minimális mértékben működött.

Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője nyilatkozatban üdvözölte a lemondásokat, de hozzátette, hogy Prescott jelentése „feltárta az intézményi elfogultságot, amelyet két lemondással nem lehet eltüntetni – minden felmerült kérdésben határozott lépéseket kell tenni.”*

*Esetünkben sajnos pontos a kifejezés. Igen, ez az eleinte eltűrt majd később támogatott rendszer már nem intézményi hanyagság volt: ez már intézményi elfogultsággá fajult. És valóban nem elég a probléma kezeléséhez – megoldani már nem lehet, csak kezelni – a két vezető lemondása.

A közösségi médiában Leavitt asszony Davie lemondására úgy reagált, hogy két híranyag képernyőképeit tette közzé, az elsőben az állt: „Trump háborút indít a BBC »hamis hírei« ellen”, a másodikban pedig a műsorszolgáltató saját honlapján vasárnap megjelent hír: „Tim Davie lemond a BBC főigazgatói posztjáról a Trump-anyag szerkesztése miatt”.

Az első cikk fölé Leavitt asszony ezt írta: „Lelőtték”, a második fölé pedig: „Üldözik”.*

*Ha így látja, nem is nagy baj, hogy lemondott, menjen Isten hírével, oda, ahol szívesen látják.

Válaszul Ed Davey, a brit centrista Liberális Demokrata Párt vezetője szintén a közösségi médiában azt írta: „Mindannyiunkat aggaszt, hogy Trump Fehér Háza magának tulajdonítja a bukást, és támadja a BBC-t”.

Eddig az összefoglaló, most lássuk, mi várható, minek kéne történnie és mi fog valójában történni.

Várható, hogy az orránál tovább nem látó Trump és a még nála is vaksibb adminisztrációja a BBC megszüntetését fogja követelni. Ez jelen geopolitikai helyzetben sajnos elképzelhető és van is realitása, ugyanakkor nem kéne levágni a lábat, ha csak a boka tört el. De ez akkor is egy várható fejlemény.

Mi lenne a megoldás? Elsősorban egy minden részletre kiterjedő személyzeti átvilágítás, teljes átszervezéssel együtt. Sok elbocsátás, például a Közel-Keleti Szolgálattól mindenkit meneszteni kéne, ideértve még a takarító személyzetet is. Az eszközpark tejes átvizsgáltatása egy semleges és megbízható cyberbiztonsági céggel, mert ahol ilyesmik voltak, szó szerint bármi lehet. Vannak területek, ahol nem szükséges ez a kemény szigor, például az Orosz Szolgálat végig példaszerűen tette a dolgát, minden szakmai és etikai szabályt betartva – a legjobb kérdés az, hogy miért nem követelték meg ugyanezt a Közel-Keleti Szolgálattól? Erre azonban csak a lemondott és a még le nem mondott vezetők tudnának választ adni. Kérdés, hogy mennyire akarnak.

Mi fog történni? Valószínűleg a megszüntetést kivéve a lehető legrosszabb: lezajlik egy drága látszatvizsgálat, többeket elbocsátanak, nem is okvetlenül a főkolomposokat, és a BBC folytatja majd a tevékenységét, mintha mi sem történt volna – a legközelebbi botrányig, mert ha nem gyógyítják a betegséget, csak tüneti kezelést alkalmaznak, a kór nem múlik el, hanem kiújul. Még ha nem is lesz újabb botrány (bár lefogadom, hogy lesz), akkor is évtizedekbe telik, míg a cég szavahihetősége valamennyire helyreáll.

Végezetül hozzá kell tennem, hogy nekem volt szerencsém még a valódi BBC-hez is. Egyrészt az 1990-es években segítettem nekik összeállítani az érdekesebb hírek listáját esténként, talán egy éven keresztül, másrészt már 2014-ben volt egy közös kalandunk Thorpe úrral, a cég legendás budapesti tudósítójával. Budapestre szerveztek akkoriban egy nagy, nemzetközi szélsőjobboldali konferenciát, amiről sikerült tudomást szereznünk, és néhányan odamentünk „sajtótájékoztatóra”. Azért az idézőjel, mert akkorra már az elvileg nyilatkozni kívánó amerikai neonáci vezető, Richard B. Spencer a magyar rendőrság vendégszeretetét élvezte, és épp kitoloncolás előtt állt, de ezt velünk nem merték közölni, félve a blamázstól. Végül Jared Taylor azt mondta, hogy Spencer nyilatkozni fog, de csakis a BBC-nek. Thorpe mester azonban úriember volt:

- Amennyiben nem tehet fel minden jelenlévő kolléga egy-egy kérdést a szokás és a szakma szabályai szerint, úgy a BBC nem kéri ezt az interjút. Ilyen áron nincs szükségünk a maguk exkluzivitására.

Nem volt kalapom, de azt gondolatban megemeltem előtte. Ilyen a valódi brit gentleman. Épp ezért mondom: Thorpe úr, aki soha vétséget vagy hibát el nem követett, viszont példát mutatott, mintát adott kollegialitásból, sokkal, de sokkal jobbat, többet érdemelne mint azt, amivé a BBC züllött.

Mindenesetre mi maradjunk a deáki sajtótörvénynél, hátha eljut Londonba is az ötlet tőlünk. „Hazudni pedig nem szabad”.

Szele Tamás