Érdekes és fontos elemzést mutat be a The New York Times a mexikói orosz hírszerzési jelenlétről. Érdekes az írás, de nem meglepő, amint az sem, hogy a helyi vezetés a világon semmit sem méltóztatik tenni az orosz kémek ellen. Lássuk tehát, mi folyik Mexikóvárosban és vidékén, pikírt megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt teszem meg, a bekezdések végén.
(Képünk illusztráció)
Amikor nemrég egy amerikai tábornok nyilvánosan kijelentette, hogy Mexikó valóságos támaszpontja az orosz kémeknek, Mexikó akkori elnöke ezt egyértelműen elutasította.
„Nincs erről semmiféle információnk” – mondta Andrés Manuel López Obrador elnök a következő napon, még 2022 márciusában a sajtónak.
Ez azonban nem volt igaz.
Kilenc jelenlegi és volt amerikai és mexikói illetékes szerint az elnök legfőbb tanácsadói Washingtonból többször is kaptak információt arról, hogy Oroszország fedett hírszerző tevékenysége Mexikóban fokozódik. Valójában López Obrador közvetlenül is hallott a problémáról – állította három, a megbeszélésekről informált amerikai tisztviselő.
A CIA még egy listát is összeállított több mint két tucat diplomáciai fedésben tevékenykedő orosz kémről, de a mexikói tisztviselők nem voltak hajlandóak kiutasítani őket az országból.
Az Egyesült Államok 2023-ban több forrás szerint is komoly ígéretet kapott Mexikótól: a diplomáciai nyomás hatására az ország beleegyezett abba, hogy az amerikai tisztviselők beleszólhassanak az oroszok diplomáciai akkreditációjának elbírálásába, és néhányukat el is utasították.
De hat jelenlegi és nemrég távozott tisztviselő szerint még azután sem utasították ki az országból a már ott tartózkodó orosz kémeket, hogy tavaly ősszel új elnök lépett hivatalba Mexikóban.
„A mexikói kormány segített, de sokkal többet is tehetett volna” – mondta Juan González, aki a Biden-kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanács nyugati féltekéért felelős igazgatója volt. „Megadtuk nekik azoknak az orosz kémeknek a nevét, akik diplomáciai fedésben dolgoztak a mexikóvárosi nagykövetségen. Ezek tapasztalt ügynökök voltak, akik kifinomult műveleteket hajtottak végre Európa-szerte.”*
*Elképzelek egy kihallgatást:
- Mondja, kérem, valójában mivel foglalkozik ön, señor Ivanov?
- Én, kérem, ősi zapoték kerámiadíszítő motívumokat gyűjtök a Nemzetközi Kerékpáros Postásszövetség Szépészeti Albizottsága számára.
- Mihez kezdenek velük?
- Fogalmam sincs, én csak gyűjtöm őket.
- Mondja, señor Ivanov, egészen véletlenül nem orosz hírszerző maga?
- Ősi usankámra esküszöm, hogy nem!
- Akkor semmi baj, nekünk az ön szava elegendő bizonyíték. Tudja, a gringók vádolták meg ezzel.
- Azok mindenre képesek. Fő azonban a barátságunk. Erről írtam is egy dalt, elbalalajkázhatom, caballeros?
- Játssza inkább tangóharmonikán, úgy is nagyon szép...
Mexikó közelsége az Egyesült Államokhoz és a turizmus által a kémek számára biztosított álca lehetővé tette Moszkvának, hogy az elmúlt években jelentősen fokozza hírszerző tevékenységét az országban – állítják amerikai illetékesek. Moszkva kémeket és informátorokat küldhet az Egyesült Államokból olyan tengerparti desztinációkba, mint Cancún, amelyet évente több millió amerikai látogat meg – ez meggyőző álcát biztosít, amely kevés gyanút kelt.*
*Csak mondanám, hogy kétmillió amerikai turista – Puerto Vallartával együtt majdnem kétszer annyi – az nem csak kiváló álcázást biztosító tömeg, de rengeteg ellopható irat, útlevél, személyazonosság is. Semmi szükség arra, hogy az orosz kémek a menekülőkkel együtt lépjék át az amerikai határt, illegálisan, mikor ott van nekik a turisztikai kincsesbánya. Sőt, hogy pikírt legyek: Eldorado.
A kémek és feletteseik a turisták, napozók és szörfösök között találkoznak, és így Mexikót használják arra, hogy elkerüljék Washington kifinomult megfigyelő rendszereit - mondták a tisztviselők, és átadták Mexikóvárosnak az Egyesült Államokban gyűjtött információkat, .
Oroszország emellett fokozza a dezinformációs tevékenységét, különösen az interneten, hogy a mexikóiakat Amerika és Európa ellen fordítsa, ami miatt brit és francia tisztviselők is aggodalmukat fejezték ki a mexikói külügyminisztériumnak – állítják a tisztviselők.
Ezek a lépések arra késztették az Egyesült Államok mexikóvárosi nagykövetségét, hogy idén nyáron kinevezze első Oroszország-megfigyelőjét, a francia nagykövetséget pedig arra, hogy létrehozza a dezinformációs referens pozícióját.*
*Aki aztán majd jól referál a dezinformációról, mire fel nem történik majd semmi. De ez a semmi kiválóan lesz dokumentálva!
Az orosz nagykövetség egy e-mailben közölte, hogy az orosz diplomáciai képviseletek „gyakran alaptalan kémkedési vádak célpontjai”, és hogy Oroszország és Mexikó „széles körű kétoldalú kapcsolatokat” ápol.
Nem világos, hogy az Egyesült Államok továbbra is kitoloncolásokat szorgalmaz-e Trump elnök vezetése alatt, akinek Oroszországhoz fűződő politikája a Kreml udvarlása és fenyegetése között ingadozik.
De Trump lényegében újraélesztette a Monroe-doktrínát, állítják tisztviselők és elemzők, és igyekszik érvényesíteni Washington felsőbbrendűségét az amerikai kontinensen. Ez lehetne iránymutatás ahhoz, hogy megakadályozzák Oroszország és Kína pozíciószerzését a régióban.
Az elmúlt években Moszkva magas rangú tisztviselőket is küldött a térségbe, köztük Nyikolaj Patrusevet, az orosz Biztonsági Tanács vezetőjét és Vlagyimir V. Putyin elnök régi tanácsadóját.
„A régió jelentősége Oroszország számára gyorsan növekszik” – mondta Patrusev tavaly, amikor a térséget meglátogatta. „Ezek azok az országok, amelyek Latin-Amerika valódi szuverenitásáért folytatott küzdelem élvonalában állnak.”
„A latin-amerikai Bécs”
Oroszország régóta használja Mexikóvárost kémtevékenysége bázisaként, ami miatt a hidegháború idején meg is kapta a főváros a „latin-amerikai Bécs” becenevet. Az amerikai tisztviselők szerint azonban ez a tevékenység fokozódott, miután Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát.
Abban az évben az Egyesült Államok és európai szövetségesei több mint 100 orosz hírszerzőt utasítottak ki országaikból. Néhány évvel korábban, egy volt orosz kém megmérgezését követően már kiutasítottak több tucat orosz állampolgárt a nagykövetségekről és konzulátusokról.
Nyolc jelenlegi és volt nyugati tisztviselő szerint az amerikai és európai illetékesek ezután figyelemmel kísérték, ahogy Moszkva kémeket telepített át Mexikóvárosba. A The New York Times által megkérdezett tisztviselők közül többen névtelenséget kérték, mert nem voltak felhatalmazva nyilvános megszólalásra.
Szerintük az Egyesült Államok vezette, Ukrajnát támogató kezdeményezés arra késztette a Kremlt, hogy minél több információt szerezzen Washingtonról, és Oroszország legkiválóbb hírszerző ügynökei közül néhányan most Mexikó fővárosában dolgoznak.
A tisztviselők szerint az ügynökök alig találkoznak ellenállással, mert a mexikói kémelhárító ügynökségek inkább a belföldi ügyekre, például a kábítószer-kereskedőkre koncentrálnak, és kevésbé jártasak a külföldi kémtevékenységgel kapcsolatban.
„Ha kémeket akarsz kezelni és toborozni, a földrajzi közelség kulcsfontosságú, és ezt kínálja Mexikó” – mondta Duyane Norman, a CIA latin-amerikai műveleteinek vezetője, aki 2019-ben vonult nyugdíjba. „Oroszország Mexikóban nagyobb mozgásteret élvez – ott nem figyelnek rájuk annyira, mint az Egyesült Államokban vagy Kanadában.”*
*Természetes, hogy nem figyelnek, ugyanis az illetékes mexikói szerveknek van éppen elég bajuk a drogkartellekkel is, velük foglalkozni sem a hosszú és egészséges élet titka, semmi szükségük arra, hogy tengelyt akasszanak még a GRU profi gyilkosaival is.
A CIA aktái és az Egyesült Államok figyelmeztetései
Bár a legtöbb ügynök fedésben maradt, az orosz érdeklődés néhány jele nyilvánvaló.
Oroszország mexikóvárosi nagykövetsége az egyik legnagyobb orosz diplomáciai képviselet a világon, 85 diplomata állomásozik ott, annak ellenére, hogy Mexikó és Oroszország között kevés kulturális, katonai vagy gazdasági kapcsolat áll fenn. Ezzel szemben Mexikónak 16 diplomatája dolgozik moszkvai nagykövetségén az amerikai külügyminisztérium adatai szerint.
A CIA vastag aktákat állított össze az orosz nagykövetségen dolgozókról, részletes információkkal korábbi beosztásaikról és konkrét hírszerző tevékenységükről Európában és az Egyesült Államokban, legalábbis azon három amerikai tisztviselő szerint, akiket a hírszerző ügynökség külön-külön tájékoztatott.
2022 óta az amerikai tisztviselők többször felvetették az orosz kémekkel kapcsolatos aggályaikat Mexikó elnökének, külügyminiszterének és másoknak – mondta González, a Biden-kormány volt munkatársa. Egy másik amerikai illetékes szerint ugyanezeket az aggályokat jelezték a tavaly ősszel hivatalba lépett mexikói elnök, Claudia Sheinbaum kormányának is.
De az aggályokat Mexikóvárosban paranoiának minősítették, mondta egy másik tisztviselő.
A listát nyilvánosságra hozó más amerikai tisztviselők azt mondták, hogy amikor utánajártak a következményeknek, vagy azt mondták nekik, hogy a mexikói tisztviselők soha nem kapták meg a lajstromot, vagy azt, hogy a lista túl homályos volt ahhoz, hogy cselekedjenek, vagy pedig azt, hogy az alacsonyabb rangú tisztviselők nem tudták, mit kéne tenniük.*
*Legközelebb azzal fognak védekezni, hogy ők nem is tudnak olvasni. Van olyan jó érv, mint a többi, és legalább annyira hazug is.
Végül Glen VanHerck tábornok, az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának vezetője nyilvános tanúvallomásban fejezte ki aggodalmát a Szenátus előtt 2022 márciusában.
„A GRU tisztjeinek legnagyobb része jelenleg Mexikóban tartózkodik” – mondta VanHerck tábornok, utalva Oroszország fő katonai hírszerző ügynökségére. „Ők orosz hírszerzők, és nagyon figyelmesen követik a lehetőségeit annak, hogy befolyásolják az Egyesült Államok képességeit Mexikóban és hozzáférését az országhoz.”
López Obrador elnök ezután utasította el a tábornok megjegyzéseit.
2022 végére Washington annyira aggódni kezdett Oroszország kémtevékenysége miatt, hogy Wendy Sherman, az akkori külügyminiszter-helyettes, felvetette a kérdést Mexikó külügyminiszterének – állítja több, a találkozóról tudomással rendelkező személy. (Sherman asszony nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.)
Marcelo Ebrard, az akkori külügyminiszter, megpróbálta elhárítani az aggodalmakat, mondván, hogy a washingtoni listán szereplő oroszok nem jelentenek „problémát”.*
*Mexikóvárosnak nem is. Csak Washingtonnak. De ez miért fájna Ebrardnak?
Sherman asszony így válaszolt: „Problémát jelentenek. Tudjuk, mert közülük sokat kiutasítottuk Washingtonból, és most itt vannak maguknál.”
Ebrard úr megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet, állítják a találkozóról értesült források. De valahányszor az amerikai diplomaták utána próbáltak járni a dolognak, a külügyminisztérium tisztviselői azt állították, hogy soha nem kapták meg a listát.
Ebrard nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, López Obrador tanácsadói pedig azt mondták, hogy ő nem nyilatkozik a sajtónak.
A következő évben Washington aggodalma tovább nőtt, amikor több százezer migráns gyűlt össze az amerikai-mexikói határon – köztük oroszok is.*
*Ez szó szerint igaz, ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az ebben a tömegben felbukkanó oroszok nagyrészt a letartóztatás vagy a sorozás elől menekülő ellenzékiek voltak – őket most utasítják ki az Egyesült Államokból, tegnap este is megérkezett egy csoportjuk Domogyedovóba, őket még a repülőtéren őrizetbe vették. Hogy mi lesz a sorsuk? Az egyik korábban kitoloncolt személy, Leonyid Melehin történetéből láthatjuk: őt többször is őrizetbe vették Oroszországban tüntetéseken való részvétel miatt. 2024 augusztusában átlépte a mexikói-amerikai határt, és politikai menedékjogot kért. Több hónapot töltött az Egyesült Államok bevándorlási őrizetében, de végül megtagadták a menedékjog iránti kérelmét, és kitoloncolták. 2025 júliusában egy permi bíróság ítélete alapján tartóztatták le Melehint, abban a pillanatban, ahogy megérkezett Oroszországba. „Terrorizmus igazolásával” vádolják, ami legalább nyolc év kényszermunkát jelent, büntetőtelepen. Hogy úgy mondjam: a valódi kémek nem így néznek ki.
A Biden-kormány attól tartott, hogy Oroszország kémeket telepíthet az Egyesült Államokba, ezért Liz Sherwood Randallt, a belbiztonsági főtanácsadót küldte el, hogy több találkozón is felvesse a kérdést a mexikói tisztviselőknek, köztük a mexikói elnöknek is – állítja a tárgyalásokról tudó két forrás.
Sherwood-Randall nem volt hajlandó nyilatkozni erről a sajtónak. Mexikó azt nyilatkozta, hogy figyelni fogja az orosz menedékkérőket, és figyelmezteti az amerikai tisztviselőket, ha bármilyen gyanús jelet észlelnek.*
*De ha nincs kedvük, nem észlelnek semmit. És mostanság valahogy nincs kedvük.
„Moszkva egyik legfontosabb prioritása”
Miközben az amerikai tisztviselők nyomást gyakoroltak Mexikóra, hogy lépjen fel a kémek ellen, a világpolitika színpadán is küzdöttek az együttműködés biztosításáért, annak ellenére, hogy korábban az ország az USA fontos szövetségese volt a biztonság és a kereskedelem terén.
Mexikó kezdetben Oroszország invázióját elítélő határozatot szavazott meg az ENSZ-ben, de nem küldött segítséget Ukrajnának, és nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Miközben az Egyesült Államok megpróbálta elszigetelni Oroszországot, a mexikói törvényhozók létrehoztak egy mexikói-orosz „barátsági bizottságot”, amelynek elnöke védelmébe vette azt az orosz katonai egységet, amely részt vett egy 2023-as mexikói parádén.
Mexikó jelenlegi elnöke, Sheinbaum asszony, nagyrészt ragaszkodott az ország régóta követett semlegességi politikájához, amelynek keretében az Egyesült Államok nyomása ellenére is fenntartja kapcsolatait olyan országokkal, mint Oroszország és Venezuela.
A Sheinbaum asszony vezette Mexikó idén az ENSZ-ben Ukrajna szuverenitásának megerősítésére szavazott. De amikor a G7-ek később Kanadában találkoztak, ő nem találkozott Ukrajna elnökével, két, az ügyben jártas személy szerint, és Ukrajna külügyminisztere sem beszélt Mexikó külügyminiszterével az ENSZ őszi közgyűlésén.
Ezzel szemben Mexikó legfőbb diplomatája (vagyis külügyminisztere) nyáron Brazíliában találkozott Oroszország külügyminiszterével, és a tisztviselők meleg kapcsolatokról és kölcsönös érdekekről számoltak be.
Amerikai tisztviselők szerint Mexikó Oroszország iránti toleranciája tükrözi a Morena nevű kormánypárt politikáját, amely dominál a szövetségi kormányban. A párt sokféle politikust tömörít, de magját sok olyan lelkes (és naiv) baloldali politikus alkotja, akik mélyen gyanakodnak az Egyesült Államokra a latin-amerikai inváziók, puccsok és befolyásszerzési kampányok miatt.
Oroszország nyíltan körüludvarolta a régió többi országait is. Tavaly Patrusev körútja során ígéretet tett arra, hogy segít az országoknak visszaszorítani az Egyesült Államok befolyását, és kijelentette, hogy a latin-amerikai kormányokkal való jó kapcsolatok fenntartása „Moszkva egyik legfontosabb prioritása”.
A szakértők szerint azonban a titkosszolgálati tevékenységek kritikus fontosságúak, és nem korlátozódnak Mexikóra. A Kreml évekig Brazíliát használta kiindulópontként az elit hírszerző tisztek számára, és szövetségeseit, például Kubát és Venezuelát operatív központként.
Ha az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát, akkor Oroszországnak oka van arra, hogy „beleavatkozzon” az USA szomszédainak ügyeibe – mondta Norman, a CIA volt tisztviselője. „Mexikó Latin-Amerika kapuja, és az oroszok tudják ezt.”
Akkor pedig, kérem, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta?
Nem lesz ennek jó vége. Talán nem kellett volna Trump hagyja, sőt, támogassa, hogy leépítések útján megbénítsák a CIA-t.
Szele Tamás
