Davoson a világ szeme, pontosabban a Világgazdasági Fórumon, ahol sokkal több minden dőlhet el, mint általában ezen a találkozón szokott – magam is hajlok arra, hogy a huszonegyedik század egyik fordulópontján állunk és mindannyiunk jövőjét meghatározó események tanúi lehetünk a mai és talán a holnapi nap folyamán. Annál viszont, hogy csendben drukkolunk és imádkozunk a dolgok jobbra fordulásáért, többet nem nagyon tehetünk.

(Képünk illusztráció)

Ez a mostani találkozó Donald Trump tevékenységének köszönhetően egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt tervezték: az amerikai elnök sikerült saját, egyszemélyes show-műsorává alakítsa a grönlandi kérdés roppant agresszív felvetésével a fórumot, amelynek alapvető célja a gazdasági kérdések szokásos megvitatásán kívül az ukrajnai rendezés részleteinek tisztázása lett volna. Az eddigi felszólalások – Emmanuel Macrontól Mark Carney kanadai miniszterelnökig vagy Kalifornia kormányzójáig, Gavin Newsomig – mély és őszinte aggodalomról tanúskodnak a világrend sorsát illetően. Donald Trump ezekben a percekben még nem kezdte meg nagy horderejűnek ígérkező beszédét, tehát míg nem tudjuk meg, mivel akar minket újból meglepni, tekintsük át a Vazsnoje Isztorii nyomán, mi az, amit eddig tudunk. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

A svájci Davosban megkezdődött és január 23-ig tart az éves Világgazdasági Fórum (WEF). Míg az elmúlt években a fórumot inkább „talk show”-nak tekintették, ahol a világ nagyágyúi elvont futurológiai beszélgetéseket folytatnak, mostanra az esemény visszanyeri státuszát, mint olyan fórumét, ahol a vezetők meghatározzák a világ jelenlegi helyzetét.

Trump az eddigi legnépesebb amerikai küldöttséggel utazik Davosba, sőt, Putyin különmegbízottja is jelen lesz fórumon

A fórumon mintegy 400 magas rangú vezető vesz részt, köztük közel 65 állam- és kormányfő, ami Davosban rekordot jelent. Több mint 130 országból mintegy 3000 üzleti, politikai, tudományos és civil társadalmi szereplőt várnak az eseményre.

A Davosba látogató amerikai delegáció a legnépesebb a fórum történetében. Idén személyesen Donald Trump vezeti, aki korábban csak videokapcsolaton keresztül vett részt a WEF-en. Az amerikai küldöttség tagja Marco Rubio külügyminiszter, Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter, Jamison Greer amerikai kereskedelmi képviselő, kongresszusi képviselők és Trump veje, Jared Kushner. Utóbbi nem tölt be tisztségeket, de valahogy minden alkalommal a globális folyamatok középpontjában találja magát – mind Izrael és a Hamász tárgyalásai, mind az Ukrajnáról szóló békemegállapodás vitája esetében.*

*A Washington-Davosi kegyencjárat némi késést szenvedett ugyan egy kisebb elektromos hiba miatt, de az affér miatt Scott Bessent pénzügyminiszter, aki már korábban Davosba érkezett, azt közölte a világ vezetőivel és a sajtóval, hogy „üljenek le és várjanak, míg Trump megérkezik”. Ebből is láthatjuk: Donald Trump nem király, mert azoknak az udvariassága a pontosság. Bessent pedig sosem lesz illemtanár. Talán még tánctanár sem.

Az orosz állami és üzleti élet képviselői 2022 óta nem kaptak hivatalos meghívást Davosba, de ezúttal Vlagyimir Putyin különleges képviselője, Kirill Dimitrijev elment a fórumra. Ő Whitkoffal és Kushnerrel találkozik, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének kérdését – jelentette a Reuters és az Axios munkatársa, Barak Ravid.

A Kreml azt is közölte, hogy Dimitrijev azt tervezi, miszerint „találkozik az amerikai delegáció néhány képviselőjével”. Peszkov szerint Dmitrijev „információkat továbbított oda-vissza, amelyek az ukrajnai békerendezési folyamatot érintik”. A Kreml nem erősítette meg azt az információt, hogy Dimitrijev esetleg személyesen találkozik Trumppal.

Dánia képviselői nem voltak hajlandóak elmenni a WEF-re a Grönland körüli konfliktus miatt.

Az amerikai elnök előző nap bejelentette, hogy 10 százalékos vámot vet ki Dániára, Norvégiára, Franciaországra, Németországra, Nagy-Britanniára, Hollandiára és Finnországra, amelyek katonai kontingenseiket a szigetre küldték. Bár, ha ezek méretéről beszélünk, azt még a „kontingens” szóval is alig lehet leírni – minden ország egy-egy, néhány tisztből álló csoportot delegált egy későbbi hadgyakorlat előkészítése céljából.*

*Katonai erőnek semmiképpen sem felelnének meg, ürügynek a konfliktusra annál inkább.

Trump szerint a vámok júniusban 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg az USA meg nem szerzi vagy nem foglalja el a szigetet.

Zelenszkij nem megy Davosba, de meggondolhatja magát, ha az USA kész aláírni az Ukrajnáról szóló dokumentumokat

Vlagyimir Zelenszkij lemondta davosi útját, mondván, hogy a folyamatban lévő orosz légicsapások és az energiaválság miatt Ukrajnában kell maradnia.

Az orosz fegyveres erők tegnap este újabb csapást mértek Ukrajnára. Ennek következtében több mint 5600 lakóház maradt fűtés nélkül Kijevben és mintegy száz ház Dnyipróban. Rivne régióban több mint 10 ezer lakosnak kellett áramkimaradással szembesülnie.

Zelenszkij hozzátette, hogy talán mégis ott lesz a fórumon. Erre akkor kerülhez sor, ha az USA véglegesíti Ukrajna „jóléti tervét” (800 milliárd dolláros megállapodásról van szó az ország háború utáni újraépítésére) és a Kijevnek nyújtott biztonsági garanciákat.

„Mind a „jóléti terv”, mind a biztonsági garanciák nagyon fontos dokumentumok. Már csak az utolsó kilométer van hátra a véglegesítésükig. Ha a dokumentumok készen állnak, akkor lesz egy találkozónk Trumppal. Ha lesznek támogató energiacsomagok vagy döntés a légvédelem további bővítéséről, akkor biztosan elmegyek.”

– mondta Zelenszkij. Erre a találkozóra Trumppal szerdán kerülhet sor – mondták bizonyos források a Financial Timesnak. A lap szerint Olaszország, Németország, Franciaország, Kanada és Nagy-Britannia képviselői is csatlakoztak volna hozzá, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője. A nyugati vezetők biztonsági garanciákat akartak kérni Trumptól Ukrajna számára.

Az ukrán és az amerikai elnök megbeszélése lett volna a fórum „geopolitikai központja”, de a találkozót hivatalosan soha nem ütemezték be – írja a Politico.*

*Talán nem véletlenül: maga a grönlandi válság is mintha azt a célt szolgálná, hogy Európa véletlenül se figyelhessen Ukrajna helyzetére, míg a saját krízisével van elfoglalva.

Trump elismerte, hogy Davosban találkozhat Zelenszkijjel, de az amerikai vezetőnek nem voltak konkrét tervei ezekre a megbeszélésekre. Trump ráadásul ismét azzal vádolta Zelenszkijt, hogy lassítja a békefolyamatot, holott Putyin állítólag már készen áll a megegyezésre.

Még ha Trump és Zelenszkij találkozójára a fórumon sor is kerülne, „nem várható áttörés” – mondta egy amerikai tisztviselő az Axiosnak. Szerinte a „jóléti tervet” még véglegesíteni kell, és nem volt, sőt, nincs is konkrét dátum az aláírására.

Ukrajna a háttérben, Grönland a középpontban

A fórum fő témája az ukrajnai béketárgyalások és a Kijevnek nyújtott amerikai biztonsági garanciák lettek volna, de a napirend megváltozott: Davosban leginkább Trump grönlandi követeléseiről lesz szó. Erről a Politico és a Financial Times számolt be európai tisztviselőkre hivatkozva.

Az uniós vezetők, akik Ukrajnáról akartak beszélni Trumppal, elcsomagolták a témával kapcsolatos előkészített dokumentációt, és áttérnek a Grönlanddal kapcsolatos fejleményekre, miután az amerikai elnök 10 százalékos vámok kivetésével fenyegetőzött – mondták az FT forrásai.

„Hogyan lehet ezzel az emberrel (Trumppal) egy asztalhoz ülni és megvitatni az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáit?” – mondta egy európai diplomata az FT-nek. – „Nem lehet benne megbízni, hacsak nem fordítunk hátat teljesen a valóságnak”.

Trump megerősítette, miszerint beleegyezett abba, hogy találkozzon az európai vezetőkkel a grönlandi kérdés megvitatása céljából, és hozzátette: az USA nem mond le arról, hogy megszerezze a szigetet. Mint mondta:

„Grönland kritikus fontosságú a nemzetbiztonság és a világ biztonsága szempontjából. Nincs visszaút – ebben mindenki egyetért. Mi, vagyis az USA vagyunk az egyetlen hatalom, amely képes biztosítani a világbékét, és ez nagyon egyszerűen – tehát: erővel – érhető el.”

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter Davosban felszólította az európai országokat, hogy ne reagáljanak a grönlandi válság kapcsán bejelentett amerikai kereskedelmi vámokra. Szerinte a washingtoni lépésekre adott reakció pánikra hasonlít, ezért a partnereknek „le kellene nyugodniuk” és „hagyniuk kellene a helyzetet kialakulni”.*

*Ez a Bessent állandóan tanácsokat ad, kéretlenül is. Sőt, főként kéretlenül. Nevezhetnénk fogadatlan prókátornak is, de még szebb lenne, ha fogatlan prókátor válna belőle valamelyik ilyen jóindulatú és jó modorú megnyilatkozása után.

Emmanuel Macron francia elnök a fórumon „őrültségnek” nevezte a Trump vámfenyegetéseire adott uniós válaszlépés ötletét. Ugyanakkor azzal vádolta Washingtont, hogy megpróbálja leigázni Európát, és „elfogadhatatlannak” tartotta, hogy az európai országokat nyomásgyakorló eszközként használják fel területek megszerzésére (Grönlandról van szó).

Trump visszaadja Davos politikai súlyát?

A korábban hivatalos vitafórumként felfogott davosi fórum idén különös figyelmet kapott, és olyan eseménnyé vált, amelyen sokan szeretnének részt venni.

Ez annak köszönhető, hogy Trump hat év után először személyesen szólal fel a WEF-en, és a viták középpontjában az amerikai kormányzat következő lépései állnak majd – a Grönlanddal szembeni kurzustól kezdve a kereskedelmi vámokon át az Egyesült Államok által elfogott Nicolas Maduro venezuelai elnök körül kialakult helyzetig – írja a WSJ.

A fórum vezetősége elismeri, hogy idén „a WEF alapítása óta a legösszetettebb geopolitikai környezetben rendezik meg” a találkozót. Børge Brende, a WEF elnöke szerint Trump és kormánya az alkukra összpontosít, ehhez pedig párbeszédre van szükség, és erre Davosban van lehetőség.

Az amerikai elnök Davosban fogja megalapítani az általa kitalált Béketanácsot is, az ENSZ Biztonsági Tanácsának alternatíváját, amely az állandó tagságért országonként 1 milliárd dolláros díjat követel.*

*Meglátásom szerint ez a davosi találkozón a legveszélyesebb lehetőség. A „Béketanács” megalapítása és elfogadása, hiszen ez alapvetően meghívásos és nem demokratikus alapon működne, ugyanakkor olyan nemzetközi fórumot biztosítana Trumpnak és holdudvarának, amelynek döntéseit – leginkább csak a tagjai fogadnák el, tehát nem elősegítené, hanem akadályozná a világbékét. Az sajnos nem kérdés, hogy az ENSZ és annak BT-je gyakorlatilag diszfunkcionális, méghozzá jó ideje, de egy ilyen, ad hoc, szimpátia és anyagiak alapján létrehozott szervezet sem volna az eddigi helyzetnél legitimebb. Különben orosz részről régebben hasonló szerepet szántak a szintén gazdasági fórumként indult BRICS-nek is (nem, kedves oroszbarátok, a BRICS sosem volt katonai vagy politikai szövetség), ez az utóbbi időben azért nincs előtérben, mert Szíria, Irán és Venezuela példája megmutatta, hogy a Kreml szervezetei mennyit érnek a bajban: semmit. De ha úgy vesszük, Trump Béketanácsából is lehet ugyanilyen sóhivatal, szóval szépen állunk majd, ha Moszkvának is, Washingtonnak is meglesz a maga kis maszek Biztonsági Tanácsa, még Peking is ki kell alakítson egyet, és ezek egymás döntéseit majd tökéletesen figyelmen kívül hagyják – egyéb nem is kell a teljes hatalmi káosz kialakulásához az amúgy is forrongó világunkban.

„Az elnök (Trump) elsősorban a mi nyugati féltekénkre gondol, de tágabb értelemben véve áttekinti az egész világot. Nem mennék olyan messzire, hogy azt mondjam, a világuralom megszállottja. Ő az »Amerika az első« elv támogatója, és Amerika még mindig a világ vezetője” – mondta egy magas rangú amerikai illetékes az Axiosnak.

Itt tartunk most. Trump még mindig nem érkezett meg Davosba, most a Tekintetes Karok és Rendek ülnek és várnak, Bessent utasítása szerint.

Reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbakra is.

Szele Tamás