Teherán fölött az ég jelen pillanatban se nem tiszta, se nem kék: a ma reggeli (más források szerint hajnali) órákban az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapások sorozatát indította az iszlám köztársaság ellen, melyek jelen pillanatban is tartanak, így kimenetelükről nagyon nehéz pontosan és hitelesen beszámolni – mindenesetre senkinek sem javasolnám, hogy most vásároljon ingatlant Teherán belvárosában, bár tény, hogy az árak nagyon le fognak menni. És sok lesz az üres telek is.

(Képünk illusztráció)

Előre szeretném jelezni, hogy mivel folyamatban lévő hadműveletről van szó, már akkor is túlhaladottak lehetek egyesek az alábbiakban közölt információkból, amikor az írást befejezem, később pedig csak a helyzet további eszkalálódására számíthatunk – tehát nem vállalhatom a felelősséget azért, hogy délután vagy este esetleg nem érik újabb veszteségek a harcoló feleket, ez csak egy helyzetkép, amely a magyar idő szerint 13:00 körüli állapotokat mutatja be. És nem lehet rövid: senki se kérje, hogy egy geopolitikai jelentőségű háború kitörését három mondatban mutassa be a sajtó.

Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen szombaton kora reggel megkezdett, összehangolt légicsapások terjedelme és mértéke sokkal kiterjedtebbnek tűnik, mint a Trump elnök által tavaly júniusban Irán ellen elrendelt hadművelet. Trump szerint az új hadjárat „nagyszabású” lesz.

Az első hullámban az Egyesült Államok több tucat csapást hajtott végre támadó repülőgépekkel, amelyeket a Közel-Kelet különböző bázisairól és egy vagy több repülőgép-hordozóról indítottak – közölte egy amerikai illetékes. A harci gépek a 2003-as iraki háború óta a legnagyobb amerikai haderő-összevonás részét képezik, és a bevetés két repülőgép-hordozót, a haditengerészet számos rombolóját és több mint 50 vadászgépet vonultat fel.

Az amerikai csapások célkeresztjében egyelőre iráni katonai célpontok állnak – mondta az illetékes. Irán a nukleáris létesítményein kívül a feltételezések szerint több mint 2000 rakétával rendelkezik, elsősorban rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, amelyek Izraelt és az amerikai erőket fenyegetik a térségben. Ezek a rakéták Irán-szerte elszórtan vannak telepítve különböző indítóállásokban, és az első célpontok között szerepeltek.

„Megsemmisítjük a rakétáikat és a földdel tesszük egyenlővé a rakétaiparukat” – fogadkozott Trump elnök egy nyolcperces videóban, amelyet szombaton kora reggel tett közzé a közösségi médiában.

Az elnök azt sugallta, hogy a cél Irán jelentős katonai képességének nagy részének megsemmisítése. Mint nyilatkozta:

„Megsemmisítjük a haditengerészetüket Biztosítani fogjuk, hogy a térség terrorista erői ne tudják többé destabilizálni a régiót vagy a világot, ne támadhassák erőinket, és ne használhassák többé pokolgépeiket vagy az út menti bombáikat, ahogyan néha nevezik őket, hogy súlyosan megsebesítsenek vagy megöljenek ezer és ezer embert, köztük sok amerikait. És biztosítani fogjuk, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverhez. Ez egy nagyon egyszerű üzenet.”

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda, az iráni legfelsőbb vezetőnek közvetlenül alárendelt teológiai-ideológiai irányítású erő állománya a becslések szerint közel 200 ezer tagot számlál. Iránnak több száz gyorshajóból álló flottája van, amely a Perzsa-öbölben végrehajtott rajtaütésekre specializálódott. Hatalmas, 3000-6000 tengeri aknából álló készletet halmozott fel, amely lehetővé teheti a Hormuzi-szoros ideiglenes lezárását.

Az amerikai támadások mértéke óriási kockázatokat hordoz, ahogyan azt Trump is elismerte, amikor azt mondta, hogy az akciónak amerikai áldozatai is lehetnek. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának elnöke a közelmúltban magánbeszélgetésekben figyelmeztette az elnököt, hogy amerikai katonák is meghalhatnak vagy megsebesülhetnek.

Úgy tűnik, hogy Trump tudomásul vette Caine tábornok figyelmeztetését, és a jelek szerint máris lépéseket tett, hogy megvédje magát a minden bizonnyal meginduló kritikák lavinájától, ha a hadművelet jelentős mennyiségű amerikai áldozattal járna. A Pentagon a szombati támadások előtt a térségben lévő csapatok egy részét különböző, más helyszínekre helyezte át.

Amerikai tisztviselők szerint az Irán elleni csapások várhatóan több napig is elhúzódnak, ha nem fognak egyenesen hetekig tartani. Trump megjegyzéseiben azt sugallta, hogy olyannyira le akarja győzni az iráni hadsereget, hogy annak több mint 600 ezer katonája – és rendőri erői is – feladjon minden ellenállást.

Két amerikai katonai tisztviselő pénteken azt mondta, hogy nem világos, hogy Trump és az átfogó katonai műveletet szorgalmazó magas rangú tisztviselők megértették-e, hogy sok iszlám forradalmi gárdista milyen mélyen gyűlöli az Egyesült Államokat, vagy hogy milyen összetett erőket és folyamatokat szabadíthat el ez a katonai akció.

Az Iránon belül kialakult helyzetet a legjobban a „zűrzavar” szó jellemezné. Hatalmas robbanások rengették meg Teheránt, ahol az emberek arról számoltak be, hogy füst szállt fel az elnöki palotát is magában foglaló negyedből. Szemtanúk szerint az utcákon káosz uralkodik, mivel az irániak igyekeznek menedéket keresni, szeretteiket megtalálni vagy elmenekülni a városból.

Úgy tűnt, hogy az amerikaiak által vezetett támadás egy sokkal szélesebb körű regionális válság előhírnöke. Az iráni hírmédia arról számolt be, hogy Irán legalább négy amerikai katonai támaszpontot vett célba a Perzsa-öbölben – köztük az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban, amelyek közölték, hogy támadás érte őket.

Irán több hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, amelyeket az izraeli légvédelem visszavert. Az egész országban megszólaltak a légvédelmi szirénák, és az izraeliek megerősített óvóhelyekre vonultak.

Az iráni kormány „megsemmisítő megtorlást” ígért Izrael és az Egyesült Államok ellen, és kijelentette, hogy „nem fogja megadni magát aljas követeléseiknek”. Iránban a támadás miatt összeomlott az internet-hozzáférés, ami megnehezítette a kommunikációt.

Az Iránnal szövetséges iraki militáns csoport, a Kata'ib Hezbollah egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a milícia iraki bázisaira mért csapások három ember halálát okozták. A Sabereen hírügynökség szerint a négy amerikai csapás az iraki fővárostól, Bagdadtól délnyugatra fekvő területet érte, amely a Kata'ib Hezbollahhoz, a szomszédos Iránnal szövetséges legerősebb iraki milíciához kötődik. A csoport évek óta jelen van Bagdadnak ezen a területén.

Izrael még mindig értékeli a kezdeti csapások sikerét, amelyek számos célpontot értek el, köztük olyan személyeket, akiket az iráni hadigépezet alapvető és nélkülözhetetlen munkatársainak tartanak – közölte egy izraeli katonai tisztviselő, aki a hadsereg szabályainak megfelelően névtelensége megőrzése mellett tájékoztatta az újságírókat. A tisztviselő nem volt hajlandó részletezni e célpontok kilétét. Elmondta, hogy Irán eddig több tucat rakétát lőtt ki Izraelre.

A támadások a jelek szerint Teheránnak azt a részét találták el, ahol a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök lakik. Egyes videókon látható, hogy a csapás a 72-es számú teret találta el, a Narmak negyed egyik lakóövezetét, aholaz illető köztudottan lakik. Arról, hogy a robbanás idején hol tartózkodott, nincs megbízható információ.

Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter felhívta Fuad Husszein iraki külügyminisztert, hogy tájékoztassa arról, hogy Irán célba veszi a térségben lévő amerikai katonai támaszpontokat – olvasható az iraki külügyminisztérium honlapján megosztott közleményben. Az egyik ilyen támaszpont Irak észak-kurdisztáni régiójában van. Az iraki közlemény szerint Araghchi „tisztázta, hogy ezek a támadások nem az érintett országok ellen irányulnak, hanem csak a katonai létesítményekre korlátozódnak”.

Jordánia állami hírügynöksége arról számolt be, hogy az ország hadserege két ballisztikus rakétát fogott el, amelyek a légterébe hatoltak be, és a területét célozták. A hatóságok nem közölték, hogy a rakétákat honnan indították.

Egy iráni katonai szóvivő azt mondta, hogy „olyan leckét fogunk adni Izraelnek és Amerikának, amelyet még soha nem tapasztaltak a történelmük során” – olvasható a Fars félhivatalos hírügynökségen közzétett nyilatkozatban. „Minden olyan támaszpont, amely Amerikát és Izraelt segíti, az iráni fegyveres erők célpontja lesz”.

Egy Teherán külvárosában élő szemtanú megosztott egy videót, amelyen látható, hogy a városból kivezető Szattari gyorsforgalmi út most teljesen el van dugulva a forgalom miatt, ami arra utal, hogy a lakosság menekülni próbál a fővárosból.

Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa közleményt adott ki a Telegramon. „Az ellenség azt hiszi, hogy Irán ártatlan nemzete megadja magát aljas követeléseiknek az ilyen gyáva akciók miatt” – áll a közleményben. „Az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői megsemmisítő választ adtak aljas támadásaikra”.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács arra figyelmeztetett, hogy a csapások valószínűleg folytatódnak Teherán és „néhány más város” ellen, és arra szólította fel a civileket, hogy meneküljenek más olyan területekre, ahol biztonságban érzik magukat.

Az IRNA iráni állami hírügynökség robbanásokról számolt be az Irán nyugat-azerbajdzsáni tartományában lévő Urmia városából, mintegy 30 mérföldre a török határtól.

Az iráni félhivatalos Fars hírügynökség arról számolt be, hogy iráni rakétatámadások célpontjai amerikai katonai támaszpontok voltak a térségben, köztük a katari Al Udeid légibázis, a kuvaiti Ali Al Salem légibázis, az Egyesült Arab Emírségekben lévő Al Dhafra légibázis és az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállása.

„Elérkezett a történelem nagy próbatétele” – fogalmazott az iráni külügyminisztérium a támadásokra reagáló hosszú közleményében. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy ismét támadást indított, miközben a két fél tárgyalásokat folytat, mint a júniusi háború előtt. „Irán népe büszke arra, hogy mindent megtett a háború megakadályozásáért” – fogalmazott. „Ahogyan készen álltunk a tárgyalásokra, úgy most minden eddiginél felkészültebbek vagyunk az iráni nemzet védelmére”.

Az iráni állami hírügynökség, az IRNA már másodszor közölte, hogy az elnök, Maszúd Pezeshkian biztonságban van. A bejelentések egy olyan pillanatban érkeztek, amikor még mindig nagy a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy kit vagy mit ért találat. Több iráni hírügynökség is arról számolt be, hogy csapást mértek arra a zárt épületegyüttesre, ahol Pezeshkian és az iráni legfelsőbb vezető általában tartózkodik.

A The New York Times által ellenőrzött videók szerint a csapások Teherán egy olyan területét érik, ahol többek között az elnöki palota és az iráni Nemzetbiztonsági Tanács is található. Egy másik videón az iráni hírszerzési minisztérium közelében látható csapás látható.

Az Iran International híradása szerint a közösségi médiában megosztott felvételeken látható volt, hogy egyes irániak hitetlenkedve és ünnepelve reagáltak, a szemtanúk nevettek és a helyszínt „a vezető házaként” emlegették, míg mások megköszönték Izraelnek a csapásokat.

Műholdfelvételek fekete füstfelhőt és kiterjedt károkat mutattak Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője Teheránban lévő, biztonságos és őrzött rezidenciájánál, bár az ajatollah tartózkodási helye nem egyértelmű. A szombat reggel készített képen összeomlott épületek láthatók a komplexumban, amely jellemzően Khamenei otthonaként és a magas rangú tisztviselők fogadására szolgáló fő helyszínként szolgál.

Az Irán elleni támadás első hullámának alapvető célja az volt, hogy minél több vezetőt találjanak el, a műveleteket ismerő három izraeli biztonsági tisztviselő szerint.

A tisztviselők elmondták, hogy a tavaly júniusi korábbi csapásokhoz hasonlóan a tervezők figyelembe vették, hogy sikerüljön legalább bizonyos fokú meglepetést elérni. Úgy kalkuláltak, hogy ha magas rangú iráni tisztségviselőket akarnak likvidálni, akkor a csapások első körében kell megpróbálniuk eltalálni őket. Ezt követően nagy valószínűséggel további óvintézkedéseket tettek volna a vezetés védelmében.

Az IRNA iráni állami hírügynökség további robbanásokról számolt be a közép-iráni Iszfahán városában és az iraki határ közelében fekvő nyugati Ilam tartományban.

Európa óvatosan reagál a közel-keleti harcok kitörésére, és önmérsékletre szólít fel. Kaja Kallas, az Európai Unió vezető diplomatája a közösségi médiában azt írta, hogy beszélt Izrael külügyminiszterével és más, a térségben tartózkodó illetékesekkel. Hozzátette, hogy az Európai Unió „szorosan egyeztet az arab partnerekkel a diplomáciai utak feltárása érdekében”. Ursula von der Leyen és Antonio Costa, az Európai Unió legfőbb végrehajtó és politikai vezetői közös nyilatkozatban azt írták, hogy „kritikus fontosságú minden olyan lépés megakadályozása, amely tovább fokozhatja a feszültséget vagy alááshatja a globális nonproliferációs rendszert”.

Jogosan vetődhet fel mindenkiben a kérdés, hogy mi biztonságban vagyunk-e. Mármint Irán rakétáitól. Nos, erre az a válasz, hogy igen, de kizárólag a romániai Deveseluban és a lengyelországi Redzikowóban működő NATO-rakétapajzs miatt. Az Irántól 2500 km-re fekvő Deveselu fontos helyszín a NATO ballisztikus rakétavédelmi rendszerében, mivel ez az egyik olyan helyszín Európában, ahol az Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszer telepítve van

Az Aegis Ashore védelmi rendszere szinte megegyezik az amerikai haditengerészet Aegis rendszerrel felszerelt irányított rakétás rombolóin és cirkálóin alkalmazott rendszerrel. A rendszer célja a repülés közbeni ballisztikus rakéták észlelése, követése, elfogása és megsemmisítése. A rendszer a Standard Missile–3 (SM–3) elfogórakétát használja, amely nem rendelkezik robbanófejjel, hanem kinetikus ütközéssel fogja el és semmisíti meg a rakétákat.

2016-ban, miután a deveselui rendszer üzembe lépett, Bob Work, az Egyesült Államok védelmi miniszterhelyettese kijelentette, hogy Románia pajzsa védelmi rendszert jelent Irán rakétái ellen. Mint mondta:

„De, ahogy mások már elmondták, és ahogy önök is tudják, azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük az Egyesült Államok és Románia közötti kapcsolatok újabb fontos eredményét – ezt az AEGIS Ashore rakétavédelmi rendszert. Amíg Irán folytatja a ballisztikus rakéták fejlesztését és telepítését, az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együttműködve védi a NATO-t és tagállamait ez ellen a fenyegetés ellen.”

2024 áprilisában több, Izraelben lévő célpontokat megcélzó iráni ballisztikus rakétát lőttek le a deveselui bázison találhatóhoz hasonló elfogórakétákkal. Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok harci körülmények között alkalmazta ezt a típusú rakétát, amelyet amerikai hajók indítottak a Földközi-tengeren.

Egy évvel később, 2025 júniusában, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) képviselői közzétettek egy térképet az X platformon, amelyen az iráni ballisztikus rakéták hatótávolsága volt látható. Magyarország és Románia az iráni arzenál maximális hatótávolságán belül fekszik.

2010-ben a szövetségesek úgy döntöttek, hogy kibővítik a ballisztikus rakétavédelmi (BMD) képességeket, hogy teljesítsék a NATO alapvető elrettentési és védelmi küldetését.

A NATO ballisztikus rakétavédelmi rendszere önkéntes nemzeti hozzájárulásokon alapul, ideértve a nemzeti finanszírozású elfogórakétákat és érzékelőket, valamint a befogadási megállapodásokat. Emellett a NATO BMD program keretében biztosított parancsnoklási és irányítási infrastruktúrára is támaszkodik, amelyet az összes szövetséges közösen finanszíroz.

A NATO ballisztikus rakétavédelmi (BMD) rendszeréhez való nemzeti hozzájárulások a következők:

• Németország ad otthont a NATO BMD parancsnokságának a Ramstein légibázison.

• Az Egyesült Államok az európai fokozatos adaptív megközelítés (EPAA) keretében járul hozzá a NATO BMD rendszeréhez.

• Törökország Kürecikben tart fenn egy amerikai BMD-radarállomást.

• Romániában a Deveselu légibázison áll egy amerikai Aegis Ashore bázis.

• Lengyelország egy másik amerikai Aegis Ashore bázist üzemeltet a Redzikowo katonai bázison.

• Ezenkívül az EPAA keretében Spanyolország négy amerikai Aegis hajót üzemeltet többfunkciós BMD képességgel a Rota-i haditengerészeti bázison, amelyeket szükség esetén a NATO BMD-missziójában használnak.

2024-ben a NATO BMD-rendszere az észak-lengyelországi amerikai légvédelmi bázis üzembe helyezésével vált teljessé, amelynek feladata a ballisztikus rakéták támadásainak észlelése és elfogása.

A 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó alkalmával az akkori szövetségi főtitkár, Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a bázis készenléte fontos lépés a transzatlanti biztonság szempontjából, tekintettel a ballisztikus rakéták jelentette egyre növekvő fenyegetésre.

„Védelmi szövetségként nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a fenyegetést. A rakétavédelem a NATO kollektív védelmi alapfeladatának elengedhetetlen eleme.”

– tette hozzá, megjegyezve, hogy a ballisztikus rakétákat széles körben alkalmazták az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokban.

Az iráni csapatok által kilőtt Shahab 3 rakéták elméletileg el tudják érni Európát, és olyan országok, mint Lengyelország, Románia, Magyarország, Bulgária, Görögország és Törökország is a hatótávolságukon belül vannak.

A Shahab 3 rakéták fejlesztése az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi pajzsot telepített Európába, amelynek célja, hogy megvédje szövetségeseit az iráni nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáktól. Az Egyesült Államok által épített rakétavédelmi pajzsot a NATO üzemelteti

A bázis három üteget tartalmaz, mindegyikben 24 SM–3 elfogó rakétával, robbanófejek nélkül.

A rakétavédelmi pajzs elemeinek Romániába való telepítéséről 2011-ben döntöttek, amikor az akkori amerikai elnök, Barack Obama megváltoztatta elődje eredeti megközelítését.

A romániai Aegis rendszer csak rövid és közepes hatótávolságú rakétákat képes elfogni, és nincs hatása Oroszország nagy hatótávolságú rakétáira.

Mi tehát viszonylag nyugodtak lehetünk, köszönhetően a számos büszke és szuverenista honfitársunk által kritizált NATO-tagságunknak (mellesleg ők voltak azok is, akik a deveselui támaszpont építésekor a leghangosabban tiltakoztak még a bázis léte ellen is, és az ottani rakétaütegekről azt terjesztették, hogy azokkal majd Magyarországot fogják megtámadni. Nagyon nehéz lenne légvédelmi, tehát föld-levegő rakétákkal megtámadni egy országot, mely lényegéből fakadóan a föld felszínén tartózkodik...)

Pillanatnyilag ennyit tudunk: az nagyon valószínű, hogy Iránban pár napon belül vége lesz az iszlám köztársaságnak, mint államformának. De hogy addig és azután mi lesz, az egyelőre megjósolhatatlan.

Szele Tamás