Nem kis feladat a jelenlegi amerikai-izraeli-iráni harcokról pontosan és tárgyilagosan tudósítani, nagy fába vágja a fejszéjét, aki hozzálát. A fa legalábbis mamutfenyő, a fejsze pedig bugylibicska... ugyanis hihetetlen mennyiségű információt kell feldolgozni ahhoz, hogy legalább valamiféle képet ki lehessen alakítani a helyzetről. Ki kell szűrni a redundáns információkat – ez időnként nem is olyan egyszerű, mert első látásra nem könnyű megmondani, teszem azt egy dubaji légicsapásról, hogy ez még a tegnapi, vagy már a mai, mellőzni kell a megbízhatatlan forrásokat, de a megbízhatókkal is ott tartunk, ahol a part szakad, ugyanis annyi adat érkezik, hogy azt felfogni is teljesítmény.

(Képünk illusztráció)
Én például az ISW-CTP-re támaszkodom forrásként, mert ők tévednek a legritkábban, de... tegnap este is kiadtak egy szép, összegző jelentést, gyorsan (másfél óra alatt) le is fordítottam, ma reggel nézem az oldalt: újabb jelentés érkezett, ami első látásra alig van köszönő viszonyban a pár órával azelőttivel. Persze, a harcok éjszaka is zajlottak. A kettő együtt olyan ötven gépelt oldal lenne, igaz, nagyon pontos, minden benne van, de ezt eleven ember nem olvasná el. Hírt kihagyni viszont bűn: még szerencse, hogy észrevettem, miszerint a két jelentésben sok az átfedés, így sikerült egy koherens, bár távolról sem minden részletre kiterjedő összefoglalót szerkesztenem. Hosszú lesz, kérem, de az aktuális állapotokat másfél oldalon összefoglalni csak Georg Spöttle vagy Nógrádi György képes, és amit ők írnak, az olyan is. Propaganda, nem sajtó. Szóval: itt az eredmény, hosszú, de legalább ellenőrzötten igaz. Lássuk a híreket az ISW-CTP alapján.
Úgy tűnik, hogy az amerikai-izraeli egyesített haderő egyre inkább az iráni belbiztonsági apparátust veszi célba, miután február 28-án megölték Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezetőt. A belbiztonsági intézmények támadása összhangban van azzal az amerikai és izraeli kinyilvánított céllal, hogy megdöntsék az iráni rezsimet. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csapást mértek az Iszlám Forradalmi Gárda Sarallah nevű földi erőinek teheráni főhadiszállására, amely a főváros térségének biztonságáért felelős, és jelentős szerepet játszik a belső ellenzéki demonstrációk elfojtásában. A Sarallah parancsnokság felügyeli a 10. Seyyed ol Shohada műveleti hadosztályt Karajban, Alborz tartományban, és a 27. Mohammad Rasoul Ollah műveleti hadosztályt Teherán városában. Az egyesített erők csapást mértek a Teheránban lévő Rendészeti Parancsnokság (LEC) parancsnokságára is. A LEC a rezsim első védelmi vonala a tüntetésekkel szemben. A légitámadásokban még február 28-án megölték a LEC hírszerzési főnökét, Gholamreza Rezaian. A rendszerellenes média arról is beszámolt, hogy a légitámadásokban megsemmisítették a teheráni forradalmi bíróságot, és közzétettek egy videót, amelyen a teheráni IRIB (Islamic Republic of Iran Broadcasting, vagyis a köztelevízió és -rádió) székháza közelében bekövetkezett robbanások láthatóak. Az IRIB az iráni állami műsorszolgáltató, amelyet a rezsim propaganda terjesztésére használ. 2025 júniusában a 12 napos háborúban az IDF is csapást mért az IRIB székházára.
Az egyesített erők olyan belbiztonsági célpontokat is támadtak, amelyek szerepet játszottak a 2025 decembere és 2026 januárja közötti tiltakozó mozgalom elfojtásában. A jelentések szerint az egyesített erők csapást mértek Kermanshah és Teherán tartományokban lévő Baszidzs-bázisokra. Az iráni belbiztonsági intézmények megsemmisítése csökkentheti az iráni biztonsági erők képességét és hajlandóságát a rezsim elleni esetleges belső zavargások leverésére. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök március 1-jén bejelentette, hogy Izrael „több ezer” célpontra fog lecsapni az elkövetkező napokban, és felszólította az irániakat, hogy „szabaduljanak meg a zsarnokság láncaitól”.
Az iráni média március 1-jén arról számolt be, hogy az egyesített erők egyik célpontja a Nyugat-Azerbajdzsáni Tartományi Határőrség volt. Nyugat-Azerbajdzsán tartomány Irán Törökországgal és az iraki Kurdisztánnal közös határa mentén fekszik.
Az iráni média hírei szerint március 1-jén csapást mértek az Ilam tartományban lévő Mehran határőrezredre, 22 fős veszteséget okozva. Csapás érte az IRGC Ansar ol Mehdi egységét is, amely az IRGC szárazföldi erőinek egy alakulata Zanjan tartományban A rezsim hagyományosan az IRGC szárazföldi erőinek egységeit vetette be a belső zavargások elfojtására. Az egyesített erők célba vették a teheráni Shahr-e Rey Rendészeti Parancsnokság (LEC) állomását is, amely szerepet játszhatott a teheráni tüntetők elleni erőszakos fellépésben a legutóbbi, 2025. decemberi és 2026. januári tiltakozási hullám során. A Reuters március 1-jén arról számolt be, hogy valószínűsíthetően amerikai és izraeli hackerek több iráni híroldalt és egy vallási naptáralkalmazást hackeltek meg azzal az üzenettel, hogy „itt az ideje a leszámolásnak.” Az üzenetek a biztonsági erőket arra szólították fel, hogy tegyék le a fegyvert és csatlakozzanak az iráni civilekhez.
A rezsim folytatta erőfeszítéseit a belső stabilitás fenntartására. A Netblocks internetes megfigyelő március 1-jén arról számolt be, hogy a rezsim fenntartotta az országos internetes zárlatot, és az iráni internet csak egy százalékos kapcsolódási képességgel működik. Valószínűleg azért rendelték el az internet leállítását, hogy megakadályozzák az irániakat abban, hogy az amerikai és izraeli csapások közepette összehangolják a rezsim elleni tüntetések szervezésére irányuló erőfeszítéseiket. Az internet-hozzáférés helyreállítása döntő fontosságú az Egyesült Államok kinyilvánított céljának, az iráni rezsim megdöntésének eléréséhez.
A Wall Street Journal március 1-jén arról számolt be, hogy a LEC ellenőrzőpontokat állított fel Teherán-szerte, hogy megakadályozza az emberek gyülekezését az utcákon[x] A jelentés hozzátette, hogy a Baszidzs tagjai nem részletezett iráni egyetemeken rendeztek USA-ellenes tüntetéseket. A Baszidzs egy félkatonai erő, amely a polgári védelemért és a társadalmi ellenőrzésért felelő.
Az egyesített haderő folytatta a magas rangú iráni vezetést megcélzó hadjáratát. A hadjárat célja valószínűleg az, hogy Irán megtorló támadások végrehajtására való képességét korlátozza azáltal, hogy megzavarja az iráni hadvezetést és irányítást, és a magas rangú vezetők eltávolításával megteremti a rendszerváltás feltételeit. Az IDF megerősítette, hogy megölte a fegyveres erők vezérkari főnökét, Abdol Rahim Mousavi vezérőrnagyot. Mousavi váltotta fel Mohammad Bagheri korábbi vezérkari főnököt, miután Izrael 2025 júniusában likvidálta Bagherit. Az iráni állami média március 1-jén külön jelentette, hogy az egyesített erők megölték az IRGC 12 tagját az Iszfahán tartománybeli Kashanban. Nem világos, hogy az IRGC tagjai hogyan vesztették életüket, bár Kashanban több katonai létesítmény található, például az IRGC légierő Shahid Karimi drónbázisa. A New York Times március 1-jén arról számolt be, hogy Irán „legfőbb hírszerzési vezetője” túlélte a célzott csapást, de „Irán hírszerző szerveit megtizedelték.” Ez a jelentés azt követően született, hogy február 28-án azt jelentették, miszerint az IDF megölhette Irán „hírszerzési vezetőjét.” A CTP-ISW már korábban megjegyezte, hogy a „hírszerzési vezető” kifejezés használata valószínűleg Esmail Khatib iráni hírszerzési miniszterre vagy Majid Khademire, az IRGC hírszerzési szervezetének vezetőjére utalt.
Az iráni Célszerűségi Döntőbizottság Ali Reza Arafit nevezte ki a Vezetői Tanács harmadik tagjává, aki Khamenei belső körének megbízható tagja volt. Az iráni alkotmány szerint az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és az Őrök Tanácsának egy tagja veszi át a legfelsőbb vezető feladatait, ha az meghal, amíg a Szakértők Gyűlése össze nem ül, hogy új vezetőt válasszon. Arafi magas rangú iráni klerikus, aki 2021 júniusa óta a Szakértők Gyűlésének tagja. Khamenei az elmúlt években Arafit a rendszeren belüli vezető pozíciókba léptette elő, ami kiemeli a legfőbb vezető bizalmát iránta és elégedettségét vele. Khamenei 2015-ben például kinevezte Arafit a Qom-i pénteki ima vezetőjévé, 2016-ban az összes szeminárium vezetőjévé Irán-szerte, 2019-ben pedig az Őrök Tanácsának tagjává. Az Őrök Tanácsa felelős a választások felügyeletéért és a jogszabályok átvilágításáért.
Ali Laridzsáni, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke televíziós beszédet mondott Khamenei halálát követően. Ghalibaf hangsúlyozta, hogy Khamenei szándékos kivégzése vörös vonalat lépett át Irán számára. Ghalibaf és Laridzsáni beszédei megerősítik a New York Times nemrégiben megjelent jelentését, amely szerint Khamenei a közelmúltbeli tüntetések idején Laridzsánit bízta meg az ország „irányításával”, és azóta ténylegesen Laridzsáni vezeti Iránt. Ugyanez a jelentés Ghalibafot Khamenei belső körének tagjaként határozta meg, és kijelentette, hogy Khamenei „de facto helyettesnek” jelölte ki őt, aki egy amerikai támadás esetén az iráni fegyveres erők parancsnoka lehet. Egy iráni tisztviselő 2025 októberében kijelentette, hogy Ghalibaf a 2025. júniusi izraeli-iráni háború során magas rangú katonai parancsnoki szerepet vállalt, miután Izrael likvidált több magas rangú iráni parancsnokot. 2025 júniusa óta úgy tűnik, hogy a mérsékelt és pragmatikus keményvonalasok, köztük Laridzsáni és Ghalibaf, a 2025. júniusi izraeli-iráni háború óta a rezsim átszervezési erőfeszítéseit irányítják.
Laridzsáni kijelentette, hogy Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal, cáfolva azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irán a közelmúltbeli amerikai-izraeli csapásokat követően megújított tárgyalásokat kezdeményezett Washingtonnal.
Az IDF háromfázisú tervet vázolt fel a légi fölény elérésére Nyugat- és Közép-Irán felett. Az e területeken elért légi fölény segít az egyesített erők számára a kitűzött célok megvalósításában. Az első fázis az iráni légvédelmi rendszerek és rakétaindító állások felszámolását jelenti Nyugat-Iránban, a második fázis a légi fölény elérését jelenti Nyugat-Irán felett és „a Teherán felé vezető út kikövezését”, a harmadik fázis pedig a Teherán feletti légi fölény elérését. Az IDF hasonló megközelítést alkalmazott a 2025. júniusi izraeli-iráni háború során Ez a stratégia lehetővé tette az IDF számára, hogy légi fölényt szerezzen Irán nagy része felett, és ezt követően elérje az iráni nukleáris és ballisztikus rakétaprogramok lebontására vonatkozó célkitűzéseit. Az IDF március 1-jén folytatta az iráni rakétaindító és légvédelmi rendszerek támadását Iránban.
Irán a Hormuzi-szoros körül navigáló hajók megtámadásába kezdhetett a kombinált csapásmérő hadjárat megtorlásaként. Arra törekszik, hogy nehézségeket okozzon az Egyesült Államoknak és partnereinek, illetve arra kényszerítse őket, hogy tűzszünetet kössenek, mielőtt elérnék a rezsim megdöntésére irányuló céljukat. Az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi műveleteinek központja (UKMTO) jelentette, hogy március 1-jén az Egyesült Arab Emírségekbeli Mina Saqrtól mintegy 17 tengeri mérföldre északnyugatra egy hajót eltalált egy azonosítatlan lövedék. A találat tüzet okozott, de a hajó legénysége el tudta oltani a lángokat, és folytatta útját Az UKMTO másik jelentése szerint egy szintén azonosítatlan lövedék eltalált egy hajót az ománi Muscat-tól mintegy 50 tengeri mérföldre északra. A találat tüzet okozott a hajó gépházában, de a hajó legénységének szintén sikerült elhárítania a veszélyt. Egy európai uniós tisztviselő február 28-án azt mondta a Reutersnek, hogy az IRGC figyelmeztette a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, miszerint „egyetlen hajó sem hajózhat át a Hormuzi-szoroson.” A TankerTrackers értékelése szerint Irán eltalálta egy saját tankhajóját is.
A március 1-jén rögzített, kereskedelmi forgalomban kapható műholdképek azt mutatják, hogy az Artesh haditengerészet 3. körzetének Konarakban, Hormozgan tartományban lévő bázisára mért amerikai csapások elsüllyesztették az IRIS Bayandor és az IRIS Naghdi hajókat . Az IRIS Bayandor és az IRIS Naghdi Irán két megmaradt Bayandor-osztályú járőrfregattja volt. Ezeket a Bayandor-osztályú egységeket part menti járőrözésre, felügyeletre és kísérőfeladatokra használták a Perzsa-öbölben és az Ádeni-öbölben. Modern radarral, 76 milliméteres és 40 milliméteres lövegekkel, valamint hajó elleni rakétákkal is fel voltak szerelve. Az Egyesült Államok elsüllyesztette az IRGC Navy Jamaran fregattját is az IRGC haditengerészet Imam Ali bázisa közelében Chabaharban, Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A Jamaran egy Moudge-osztályú fregatt. Iránnak ezek után három Moudge-osztályú fregattja és egy módosított Moudge-osztályú jelzőfregattja maradt.
Donald Trump amerikai elnök március 1-jén kijelentette, hogy az amerikai erők az iráni haditengerészet kilenc hajóját süllyesztették el, és „nagyrészt megsemmisítették” az iráni haditengerészeti parancsnokságot. Izrael és az Egyesült Államok március 1-jén valóban csapást mért a Hormozgan tartománybeli Bandar Abbaszban lévő déli előretolt haditengerészeti parancsnokságra, Trump talán erre utalt Nem világos azonban, hogy Trump miféle hat másik hajóról beszélt. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) március 1-jén azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok csapást mért egyes iráni tengeralattjárókra. Iránnak két Kilo osztályú tengeralattjárója van, amelyek jelenleg javítás alatt állnak, és van egy harmadik Kilo osztályú egységük is, amely a február 26-án rögzített, kereskedelmi forgalomban kapható műholdfelvételek szerint úgy tűnik, használaton kívül van.
Az egyesített erők folytatták az iráni rakétaindító állások elleni csapásokat, hogy korlátozzák Irán képességét az amerikai támaszpontok, Izrael és más célpontok ellen irányuló megtorló támadások végrehajtására. Az IDF március 1-jén csapást mért egy rakétabázisra Qom tartományban, Qom városától északra. Az IDF szerint Irán Ghadr 1-H ballisztikus rakétákat tárol a helyszínen és indítja is őket onnan. A Ghadr rakéták közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek hatótávolsága 1950 kilométer. Irán korábban Ghadr rakétákat használt a 2024. áprilisi és októberi Izrael elleni támadásai során, ezért az IDF 2025 júniusában is csapást mért már a qomi telephelyre. Az IDF azt is megerősítette, hogy február 28-án lecsapott egy ballisztikus rakétaindító állomásra a Markazi tartományban lévő Khomein rakétabázison. Erre a bázisra is legalább kétszer mért csapást az IDF a júniusi háború során. A március 1-jén készült, kereskedelmi forgalomban elérhető műholdfelvételeken két építmény sérülése látható az Alborz tartománybeli Garmdarehben lévő rakétaindító állomáson.
Az IDF az IRGC bázisait is támadta az iráni ballisztikus rakétaprogram lebontása érdekében. Az IDF valószínűleg csapást mért az IRGC légierő Bakhtaran (Panj Pelleh) földalatti rakétabázisára Kermanshah város közelében, Kermanshah tartományban Egy iráni újságíró március 1-jén felvételt tett közzé az IRGC Najaf-e Ashraf műveleti bázisa közelében lévő hegyekből felszálló füstről. A Bakhtaran (Panj Pelleh) földalatti rakétabázis a Najaf-e Ashraf műveleti bázistól mintegy két kilométerre keletre található. Itt állítólag Qiam–1 és Fateh–110 ballisztikus rakétákat tárolnak.
Az iráni megtorlás
Az IRGC február 28-án bejelentette, hogy „az Iszlám Köztársaság történetének legpusztítóbb támadó hadműveletét” indítja meg az amerikai támaszpontok és Izrael ellen. Az IRGC néhány órával azután tette ezt a bejelentést, hogy Ali Khamenei legfelsőbb vezető halálát megerősítették. Irán február 28-án és március 1-jén folytatta az amerikai és szövetséges bázisok elleni támadásokat a térségben, többek között az Öbölben és Irakban. A február 28-án rögzített műholdfelvételeken több tűzeset látható a kuvaiti Ali al-Salem légibázison, amely amerikai és kuvaiti erőket egyaránt fogad. Egy iráni drón csapást mért egy francia erőknek otthont adó haditengerészeti támaszpontra is az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban. Az Artesh bejelentette, hogy légiereje célba vette az Öbölben lévő amerikai támaszpontokat.
Az Artesh március 1-jén azt is közölte, hogy csapásokat intézett az iraki Kurdisztán régió ellen. Irán tűz alá vette az erbíli repülőteret, amint azt a közösségi médiában megjelent felvételek bizonyítják. Ezeken a légvédelem a repülőtér fölött nem azonosított rakétákkal szemben védekezik, valamint a február 28-án rögzített műholdfelvételeken látható, hogy füst száll fel a repülőtér fölött Irán korábban, február 28-án ballisztikus rakétákat és drónokat indított az Egyesült Államok erbili konzulátusa, az erbili repülőtéren lévő amerikai bázis és az Egyesült Államok Erbil tartományban lévő Harir légibázisa ellen, de a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást. Az iráni drónok az erbíli repülőtérre is csapást mértek, ahol szintén amerikai katonai bázis található. Az iraki hadsereg közölte, hogy két iráni drónt lelőttek a Nasiryah légibázis közelében, amely közös amerikai-iraki katonai bázisként szolgál. Az iraki hadsereg közölte, hogy két iráni drónt lőttek le a Nasiryah légibázis közelében, amely közös amerikai-iraki katonai bázis.
Erbilben egyébként húsz fős magyar katonai misszió állomásozik, de a Honvédelmi Minisztérium adatai szerint a támadásban katonáink közül senkinek sem esett baja.
Az Iráni rakéták és drónok február 28-án és március 1-jén továbbra is az Öböl menti országok polgári infrastruktúráját támadták. Iráni ballisztikus rakéták és drónok csapást mértek a civil infrastruktúrára, köztük repülőterekre, szállodákra és kikötőkre Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Ománban. Az Emirátusok védelmi minisztériuma arról számolt be, hogy Irán március 1-jén 332 drónt, 28 ballisztikus rakétát és két cirkálórakétát lőtt ki az Egyesült Arab Emírségekre. Huszonegy iráni drón támadott polgári célpontokat az Egyesült Arab Emírségekben, köztük a dubaji repülőteret, a dubaji Zayed kikötőt és más polgári épületeket Abu Dhabiban. Az X-en található OSINT beszámolók szerint Irán 300-500 rakétát és 270-500 drónt indított az amerikai és izraeli hadjárat február 28-i kezdete óta.
Amerikai katonai illetékesek március 1-jén bejelentették, hogy Irán megölt három amerikai katonát Camp Arifjanban, egy kuvaiti bázison, ahol amerikai csapatok állomásoznak. Nem világos, hogy Irán mikor támadta Camp Arifjan-t. Amerikai katonai tisztviselők a New York Timesnak elmondták, hogy az iráni csapások elpusztították az amerikai csapatok szállásait kezelő katonai egység „jelentős részeit”. Irán egy dróntámadást is indított az amerikai hadsereg Camp Buehring bázisa ellen Kuvait északnyugati részén. Az IRGC-hez kötődő média arról számolt be, hogy egy iráni drón az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban lévő izraeli nagykövetséget vette célba. Irán állítólag csapást mért az Abu-Dzabiban található Zayed kikötőre, amely fontos kereskedelmi csomópontként szolgál, és a térségben az amerikai műveleteket támogató al-Dhafra légibázis közelében található. Az Egyesült Arab Emírségek bezárta teheráni nagykövetségét válaszul az ellene intézett iráni támadásokra.
Néhány európai ország jelezte, hogy támogatni fogja az Egyesült Államok és Izrael közös csapásmérő kampányát Irán ellen. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország (az E3) nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte Irán „válogatás nélküli és aránytalan rakétatámadásait”, amelyek a Közel-Kelet országait célozzák. Az E3 figyelmeztetett, hogy lehetővé teheti „a szükséges és arányos védelmi intézkedéseket Irán rakéták és drónok kilövésére való képességének megsemmisítésére”. Az Egyesült Királyság külön engedélyt adott az Egyesült Államoknak arra, hogy Diego Garcia és a Royal Air Force Fairford repülőtereit használhassa iráni rakétalétesítmények elleni csapásmérésre.
John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy Irán március 1-jén két rakétát indított Ciprus felé, amelyeket a brit erők elfogtak. Cipruson több ezer brit katona tartózkodik. Healey megjegyezte, hogy nem hiszi, hogy Irán Ciprus vagy a Cipruson lévő brit támaszpontok ellen próbált volna támadást indítani. Azóta Ciprust újabb iráni rakétatámadás érte. Most már hiszi.
Irán továbbra is folytatta a rakétatámadásokat, amelyek Izrael lakott területeire csapódtak be. A CTP-ISW e sorok írásáig nem észlelt semmilyen hatást izraeli katonai állásokra. Egy iráni rakéta csapódott be a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Beit Shemeshben, kilenc ember halálát okozva. Iráni rakéták vagy elfogórakéták darabjai csapódtak be Jeruzsálemben, Tel-Avivban és Haifában is. Egy iráni rakéta és egy drón zuhant le Dél-Szíriában, valószínűleg útban Izrael felé.
Úgy tűnt, hogy Irán március 1-jén lényegesen kevesebb lőszert lőtt ki Izraelre, mint február 28-án, ami arra utal, hogy sikerrel járnak az amerikai-izraeli erőfeszítések Irán megtorló képességeinek csökkentésére.
Az IDF izraeli állampolgároknak szóló figyelmeztetései szerint Irán február 28-án a korai órákban még legalább 20 különböző rakétasorozatot indított Izrael ellen. Irán azonban február 28-án 16:00 óra és március 1-jén 16:00 óra között csak négy különböző rakétasorozatot indított Izrael ellen.
Azonban a rakéták közül több polgári célpontokat talált el Izraelben, és izraeli áldozatokat követelt. Az iráni rakétakilövések jelentősen alacsonyabb aránya, amint azt az IDF civileknek szóló riasztási figyelmeztetései alapján megfigyelték, arra utal, hogy az iráni rakétakilövő állomások és raktárak elleni amerikai-izraeli csapások korlátozták Irán azon képességét, hogy Izrael ellen irányuló lőszereket indítson. Az iráni parancsnoki és irányítási hálózatokra mért egyesített csapások szintén korlátozhatják Irán válaszlépéseit. Az IRGC Khamenei halálának megerősítése után bejelentette, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság történetében „a legpusztítóbb hadműveletet” készül indítani Izrael és amerikai támaszpontok ellen.
A libanoni Hezbollah rakétákat is lőtt ki Izraelre. Ez a támadás az első általuk indított rakétatámadás Izrael ellen a 2024. novemberi Izrael-Hezbollah tűzszüneti megállapodás óta. Naim Qassem, a Hezbollah főtitkára március 1-jén kijelentette, hogy a Hezbollah „szembe fog szállni az Egyesült Államok és Izrael agressziójával”. Jelen pillanatban az itraeli légierő a Hezbollah dél-libanoni állásait támadja.
Tiltakozók próbálták megrohamozni a bagdadi Zöld Zónát, miután nyilvánossá vált, hogy az egyesített erők megölték Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezetőt. Az Egyesült Államok nagykövetsége a Zöld Zónában található. A tüntetők egy része az Irán által támogatott iraki milíciák zászlóit mutogatta, és Amerika-ellenes jelszavakat skandált. A rendőrség könnygázt és kábító gránátokat vetett be a tüntetők ellen. Az USA bagdadi nagykövetsége március 1-jén országos biztonsági riasztást adott ki, és felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat.
Összegezve: Irán a lehető legrosszabb stratégiát és taktikát választotta. Az országnak valós vezetése nincs, névlegesen Ali Reza Arafi irányítja, de ő csak bábnak tűnik a tényleges hatalom maradványait megkaparintó Laridzsáni kezében. A válaszcsapások mértéke és mennyisége indulatból hozott döntésekre utal: azzal mintha nem számolnának a harcoló iráni alakulatok, hogy készleteik végesek, a rendelkezésükre álló hadianyag gyorsan el fog fogyni, csak lőnek, mindenre és mindenkire, akit elérnek. Ez természetesen meggátolja azt, hogy bármiféle szövetségesre találjanak – Teherán tulajdonképpen tehát az egész világgal hadakozik. A várható lépéseik épp ezért kiszámíthatatlanok, miután Laridzsáni megtiltotta a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, még sejteni sem lehet, mire készülnek, azt csak a logika mondja, hogy addig akarnak kétségbeesetten védekezni és támadni, míg az ellenfeleik muníciója is el nem kezd fogyni.
A háború következményei megjósolhatatlanok, mégis türelemre intenék mindenkit: a Hormuzi-szorost nem is olyan könnyű elaknásítani, Irán aknakészlete is véges, és ha minden kötél szakad, az aknamentesítés sem lehetetlen feladat. Ne feledjük: a világ kőolaj-kereskedelmének csak mintegy húsz százaléka halad át ezen az útvonalon, a többi még mindig rendelkezésre áll, akár orosz olaj igénybevétele nélkül is. De valószínűbb, hogy a piac néhány napi felfordulás után rendeződik, ne feledjük: négy éve hasonló olajár-robbanástól tartott sok okos ember, csak akkor az Ukrajna elleni invázió és az annak következtében bevezetett szankciók miatt.
Irán tehát most harcol a világgal, mert nem engedték meg neki, hogy később kedve szerint elpusztíthassa azt.
Nos, ha a világ az ajatollahok atomháborús terveit rossz néven vette, nem igazán hibáztatható: senki sem szereti, ha nukleáris fegyvereket fejlesztenek egészen pontosan abból a célból, hogy őt kiirtsák vele. Valamint barátait és üzletfeleit is.
Itt tartunk most, a helyzet bonyolódik.
Szele Tamás
