Mint az kezd közismertté válni, az oroszok által megszállt Krím-félsziget kezd kifogyni elsősorban az üzemanyagból, másodsorban minden egyébből, ami a hétköznapi élethez szükséges. Ezt az ukrán hadsereg rendszeres dróntámadásai okozzák, és így, turisztikai szezon elején – ne feledjük, Moszkva egyik fő törekvése a krími turizmus fenntartása, mert ez annak volna a jele, hogy „minden rendben van, nincs háború” – különösen rosszkor jön a Kremlnek, bár máskor sem jönne jól. A krími helyzetet a Novaja Gazeta Evropa járta körül, ezt mutatom be alább, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg.
(Képünk illusztráció)
Az annektált Krímben bevezették az üzemanyagjegyeket, az benzinkutaknál pedig hosszú sorok állnak. Ennek az az oka, hogy az ukrán drónok folyamatos tűz alatt tartják a megszállt területeken átvezető szárazföldi folyosót, amely a félsziget fő ellátási útvonalává vált a krími híd elleni támadások után. Ezzel párhuzamosan Ukrajna fokozza a nyomást az orosz olajfinomításra: a becslések szerint jelenleg Oroszország finomítói kapacitásának csaknem egyharmada korlátozottan működik.
A katonai szakértők véleménye szerint az üzemanyaghiány az orosz logisztikát célzó új ukrán támadási stratégia következménye. Ebben kulcsszerepet játszanak a mesterséges intelligenciával felszerelt, nagy hatótávolságú drónok.
A Krímben üzemanyaghiány alakult ki az ukrán fegyveres erők támadásai miatt, melyek az egyetlen szárazföldi útvonalat, az R–280-as „Novorosszija” utat veszélyeztetik. Ez köti össze a félszigetet Rosztov-na-Donuval. Ennek eredményeként több kilométeres sorok alakultak ki a benzinkutaknál.
Az annektált félsziget hatóságai korlátozásokat vezettek be: ahogy Szergej Akszjonov kormányzó közölte, az AI–95-ös benzint elsősorban a közüzemi és szociális szolgálatoknak adják, a maradékot pedig kuponok alapján osztják szét. Az AI–92-esből járművenként legfeljebb 20 litert adnak ki, a kannákba való tankolás tilos. Szevasztopolban Mihail Razvozsajev szerint a napi fejadagot néhány óra alatt elkapkodták, és a sorok most is állnak. Az embereket arra kérik, hogy csak szükség esetén használják az autóikat. Ahogy az ASZTRA Telegram-csatorna megjegyezte, a Krím két fő benzinkútja június 1-jén este egyáltalán nem adott ki több üzemanyag-utalványt.
Ezzel párhuzamosan májusban Oroszországban hirtelen megugrott a belarusz benzin importja. A Nemzeti Tőzsdei Árügynökség adatai szerint, amelyekre a „Kommerszant” hivatkozott, a hónap eleje óta a belarusz üzemanyag értékesítése a szentpétervári tőzsdén meghaladta a 17 ezer tonnát – ez majdnem 58-szor több, mint az előző év azonos időszakában.
A Kreml a krími benzinértékesítés korlátozásait a „pillanatnyi problémák” közé sorolta: „Ezek megoldásra várnak. Ezek olyan kérdések, amelyek napirenden vannak, sőt, a napirend élén állnak. A hatóságok minden szinten dolgoznak a problémák megoldásán” – mondta Vlagyimir Putyin sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov.*
*A hatóságok mindig dolgoznak, azóta folyamatosan, hogy megalapították őket, csak eredményt még eddig sosem értek el.
Az Ukrán Fegyveres Erők új stratégiája
Az Ukrán Fegyveres Erők elindították a „logisztikai elszigetelés” programját az orosz hátország szisztematikus megsemmisítésére, mondta Mihail Fedorov ukrán védelmi miniszter. A program legfőbb célja, hogy „még nagyobb nyomást gyakoroljon az oroszokra a hátországban, és megsemmisítse az aktív támadási képességeiket”.
2026 májusában az ukrán hadsereg több száz teherautót lőtt ki – számolt be a francia OSINT-kutató, Clément Molin az X-en: számításai szerint csak videók alapján több mint 200 járműről van szó, a helyszínen pedig körülbelül nyolcvanat azonosítottak. A támadások különösen május utolsó két hetében fokozódtak: az elemző adatai szerint május 20. óta legalább 120 teherautó megsemmisítését erősítették meg.
Molen szerint ez a helyzet teljesen elviselhetetlen az orosz katonai és polgári logisztika számára, különösen a megszállt ukrán területek déli részén. Ahogy a kutató megjegyzi, a Krím hónapokig tartó támadások után meggyengült: hiányoznak a radarok, a légvédelem és az üzemanyag, emellett az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az összes kompot, amely a félszigetet Oroszországgal összeköti.
– Mivel a Rosztov–Krím útvonal gyakorlatilag ukrán tűz alatt áll, csak a Krím-hídon keresztül lehetne biztonságosan ellátmányt szállítani. Meglehetősen meglepő, hogy ezt még nem támadták meg, de tudjuk, hogy védelme prioritás Oroszország számára. A támadások más útvonalakat is érintenek (például a Donbásszban), és egyre nagyobb hatással vannak a frontra. Ha a támadások folytatódnak vagy fokozódnak, a nyár végére az előretolt egységek élelmiszer-, lőszer- és tartalékhiánnyal szembesülhetnek – írja Molen.*
*Nos, ha az ember imperializmusra adja a fejét, nem árt, ha vásárol előtte egy jó térképet is – a Krím jelenlegi problémája egyenesen következik a földrajzi fekvéséből. Egy ilyen szűk bejárattal rendelkező félsziget ellátása és állandó fenntartása – a kercsi híd és a kompok bevetése ellenére is – háborúban szinte megoldhatatlan.
Mi történt a megszállt területeken átvezető szárazföldi útvonalakkal?
Ahogy Ivan Sztupak katonai szakértő emlékeztet rá, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, a félsziget ellátása hosszú ideig kizárólag a Krím-hídon keresztül zajlott. Azonban az első támadások után Oroszország arra a következtetésre jutott, hogy túl kockázatos kizárólag erre támaszkodni. Ezért a hatóságok gyorsított ütemben létrehoztak egy alternatív ellátási rendszert.
A „Novorosszija” útvonal a Krímbe történő üzemanyag-szállítás kulcsfontosságú szárazföldi vonalát jelenti, amely Rosztov-na-Donutól indul és a megszállt ukrán területeken át Szimferopolig vezet. Ezenkívül szállítjáka a benzint kompokkal is a kercsi szoroson át, de azok működése az időjárástól függ. A szállítások a felújított vasútvonalon is zajlanak Taganrogból a Krímbe a megszállt területeken keresztül, azonban ez a vonal is ki van téve a támadásoknak.
A Krím-félsziget vezetőjének tanácsadója, Alekszandr Talipov szavai szerint biztonsági okokból jelenleg a Krím-hídon sem szállítanak üzemanyagot.
Egy, biztonsági okokból névtelenséget kérő piaci szereplő a zt közölte, hogy: a Krím továbbra is a legérzékenyebb régió az üzemanyag-logisztika szempontjából. „Az üzemanyag-válság mindig a Krímből indul ki – a régió elszigeteltsége és az ellátási útvonalak gyengesége miatt” – magyarázta.
Amint Alekszandr Kovalenko katonai-politikai elemző a „Radio Szvoboda” ukrán szolgálatának adott interjújában nyilatkozta, jelenleg nincs alternatívája a „szárazföldi folyosónak”. Egyelőre még nincs teljes blokád ezen az útvonalon – nyilatkozta Roman Szvitan, a Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese, a közismert katonai szakértő –, azonban fennáll a lehetősége annak, hogy az orosz katonai járműveket gyakorlatilag az Azovi-tenger partjáig megsemmisítsék ezen az úton.
A Conflict Intelligence Team egyik, névtelenséget kérő elemzője úgy véli, hogy a krími út teljes lezárására vonatkozó állítások túlzásnak minősülnek. A projekt legfrissebb adatai szerint májusban a szoros és Novoazovszk közötti teljes szakaszon a kutatók 150 dróncsapást számoltak össze különböző járművek ellen.
A szakértők elismerik, hogy messze nem minden kerül fel videóra és közzétételre, de mindenesetre a történtek mértéke naponta több tucat támadás. Eközben több száz katonai teherautó halad az úton, és ott vannak még a polgári szállítmányok is:
„Tehát teljes blokádról nem beszélhetünk, de komoly logisztikai nehézségekről annaál inkább” – hangsúlyozza a CIT elemzője.
Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a többszintű logisztika gyakorlatilag sérthetetlenné teszi a Krím ellátását, azonban Sztupak véleménye szerint Ukrajna új módszert talált arra, hogy nyomást gyakoroljon erre a rendszerre.*
*Nos, ennek ismeretében elképzelhető, hogy idén a krími turizmus nem kerül be a régió gazdasági húzóágazatai közé.
Mi köze van ehhez a mesterséges intelligenciával vezérelt drónoknak?
Sztupak emlékeztet arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tavaly aláírt egy memorandumot a Swift Beat vállalattal új drónok gyártásáról. Éppen ezek a fejlesztések kezdik most megmutatkozni a gyakorlatban.
Ahogy az ukrán 24. csatorna megjegyzi, egyre gyakrabban alkalmazzák a Donyeck megyei orosz logisztikai célpontok és a Krím-félsziget felé vezető szárazföldi folyosó elleni támadásokhoz a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt cége által gyártott Hornet drónokat. A Hornet alapvető hatótávolsága körülbelül 150 kilométer (a robbanófej súlya 4–5 kilogramm, a drón teljes tömege pedig legfeljebb 15 kilogramm). Ballonról történő indítás esetén ez a távolság 190–200 kilométerre nő, míg Starlink műholdas kapcsolat és megfelelő szél esetén a hatótávolság – a 24. csatorna szerint – gyakorlatilag korlátlanná válik.
Ez a távolság a frontvonaltól belefér a közepes hatótávolságú drónok akciósugarába, amelyek az ukrán Védelmi Minisztérium osztályozása szerint 30–200 kilométeres távolságban képesek célokat eltalálni. A Hornet mellett ezek az FP–2 és a Bulava drónok.
Sztupak becslése szerint ezek a drónok hatékonyan képesek áttörni az orosz légvédelmet, leküzdeni a rádióelektronikai zavarást és a frontvonaltól több mint 100 kilométerre is hatékonyan működhetnek. Az ukrán hadsereg szerint éppen ebben a távolságban tartja az orosz hadsereg a front támogatásához szükséges kritikus infrastruktúra jelentős részét: lőszerraktárakat, parancsnokságokat, utánpótlási útvonalakat, légvédelmi rendszereket, radarokat, drónirányító központokat. A Hornet drónok fő előnye abban rejlik, hogy képesek önállóan felismerni és kiválasztani a célpontokat – ráadásul nehéz őket elhárítani:
– Rögzítik a célt, és ezután a rádióelektronikus zavarás már nem tudja megakadályozni a támadást. A rendszerbe hatalmas adatbázisokat töltöttek fel előre a katonai járművekről, teherautókról, üzemanyag-szállítókról és egyéb célpontokról – mondta Sztupak.*
*Más szóval: a drónt tehát nem rádiótávirányítással vezetik a célra, hiszen az megzavarható, hanem inerciális úton annak közelébe juttatják, ott meg a saját MI-je ismeri fel a célpontot, kép alapján.
Az orosz finomítók harmada korlátozott kapacitással működik
Ezzel párhuzamosan Ukrajna fokozza a támadásokat az orosz olajfinomítók ellen. Óvatos becslések szerint jelenleg Oroszországban összesen mintegy 77 millió tonna/év kapacitású olajfinomítási tevékenység állt le vagy működik korlátozásokkal. A „Novaja Gazeta Evropa” számításai szerint ez az ország teljes olajfinomítási kapacitásának csaknem egyharmada (29%).
A piac számára ez a főbb üzemanyag-típusok termelésének körülbelül egynegyedét jelentő veszteséget jelent: a kiesett kapacitások a benzintermelés mintegy 26%-át, a dízelüzemanyag-termelésnek pedig nagyjából ugyanekkora hányadát teszik ki.
A piaci szereplők adatai szerint azonban a tavaszi dróncsapások után a jaroszlavli (YANOS) és a permi olajfinomítók növelték a feldolgozási kapacitásukat. De egyelőre nem világos, hogy ezek a többletmennyiségek mennyire képesek kompenzálni a veszteségeket. Annál is inkább, mert egyidejűleg a Volgográdi Olajfinomító – Oroszország egyik legnagyobbja – is célponttá vált. A piac egyelőre nem tudja, mennyire súlyosak a károk. Éppen ezért a kereskedők nem igyekeznek a helyzet rövid távú javulását feltételezni.
A Bloomberg becslése szerint májusban Ukrajna legalább 16 támadást hajtott végre orosz olajfinomítók ellen: a drónok a tíz legnagyobb üzem közül nyolcat eltaláltak, és összesen legalább 30 támadást regisztráltak májusban orosz olajipari létesítmények ellen – ez rekord a teljes körű invázió kezdete óta. A támadások és a károk miatt az oroszországi olajfeldolgozás a 2009. októberi minimumra esett vissza – jegyzik meg a Bloomberg elemzői.
Egyelőre Oroszország szárazföldi részén nincs komoly válság, de a megszállt Krímben már bevezették a benzinértékesítés korlátozását.
Andrej Djacsenko, a Proleum cég vezető elemzője úgy véli, hogy a helyzet az üzemanyagpiacon továbbra is feszült, és egyelőre nincsenek meg az előfeltételei az árak csökkenésének. Ahogy egy nyílt kereskedői megbeszélésen kijelentette, sok minden függ majd attól, hogy a kőolajfeldolgozó üzemek mikor tudnak visszatérni a stabil működéshez, és mennyire lesz tartós a termelés helyreállítása. Ha a helyzet ugyanolyan feszült marad, mint májusban, akkor természetesen nem lehet szó semmiféle árnyomás-csökkenésről. Amíg ez a helyzet fennáll, nem érdemes a belföldi árak bármiféle mérséklődésére számítani. A tőzsdei egyensúly mindenképpen hiányos marad – mondta.*
*Érdekes kérdés és eddig még senki sem nem tette fel, hogy ha a belföldi forgalomból ennyi üzemanyag esik ki, hogyan fogják lebonyolítani idén nyáron és ősszel Oroszországban az aratást, betakarítást? Ugyanis a mezőgazdasági gépek szintén üzemanyaggal működnek, ráadásul pont ugyanazzal, amivel a harcjárművek.
Katonai és polgári következmények
A következmények messze túlmutatnak az egyes eszközök elleni támadásokon: Ivan Sztupak szerint a Krím és a déli irányon állomásozó orosz csapatok ellátásának rendszerszintű nehézségeiről van szó – és ez a szakértő becslése szerint körülbelül 150–180 ezer embert jelent a „Dnyeper” orosz hadseregcsoportban (Herszon közelében) és a „Vosztok” hadseregcsoportban
Az ő információi szerint ezeken a területeken orosz katonák tartózkodnak igen nagy számban, akiknek folyamatosan üzemanyagot, lőszert, élelmiszert és gyógyszereket kellene szállítani. Ha a kulcsfontosságú útvonalak megszakadnak, az elkerülhetetlenül kihat a csapatok harcképességére. Ennek eredményeként, Sztupak véleménye szerint, ez a nyár nagyon feszült lehet az orosz logisztikai útvonalak számára délen. Ezenkívül, ahogy Roman Szvitan kifejti, az ukrán fegyveres erők jelenlegi fő stratégiai célja az orosz hadsereg mozgásképtelenné tétele, amely a 2026-os nyári hadjárat feladatai szerint támadni készül.
A szakértő véleménye szerint ennek eredményeként legalábbis meghiúsulnak a Zaporizzsja és Herszon irányába tervezett támadások:
„Egyszerűen nem hagyjuk, hogy támadjanak, nem hagyjuk, hogy akár csak közeledjenek is a frontvonalhoz.”
A CIT elemzője szerint a logisztikai nehézségek a csapatok általános harcképességének csökkenéséhez vezetnek: kevesebb lesz az utánpótlás, az üzemanyag és a lőszer, nehezebb lesz a csapatok és eszközök mozgatása. Végül a front ezen szakaszain csökken az ukrán fegyveres erőkre gyakorolt nyomás, és a orosz csapatok előrenyomulása (ott, ahol eddig tartott) lelassul. „Nincs szó semmiféle frontösszeomlásról, az orosz fegyveres erők nagyszabású visszavonulásáról vagy ilyesmiről, legalábbis a jelenlegi szakaszban” – vélik a CIT-nél.
Sztupak véleménye szerint Ukrajna feladata a megszállt területek nemcsak katonai, hanem gazdasági kimerítése is: „Ez az összes terület gazdasági megfojtása. El kell érni, hogy a gazdaság komoly problémákkal szembesüljön, hogy a megszállt régiók és a Krím Oroszország számára állandó kiadások és nehézségek forrásává váljanak” – mondta.
Sztupak feltételezi, hogy az üzemanyag-logisztikát érintő csapások a polgári infrastruktúrát is érinthetik, mivel a szállítások jelentős részét hagyományos teherautók és üzemanyag-szállító járművek végzik. Roman Szvitan arra is felhívja a figyelmet, hogy a tartálykocsikat érő csapások elkerülhetetlenül érintik a civil lakosságot is – ezzel magyarázza a benzinkutaknál kialakuló sorokat és a kuponok, vagyis üzemanyag-jegyek bevezetését a Krímben:
„Ezt a fegyvereink működésének mellékhatásaként tekintjük. A fő cél az orosz hadsereg hatástalanítása.”*
*Ezt viszont az orosz hadsereg is felfoghatná és pont a civil lakosság érdekében visszavonulhatna. Bár ha megtenné, nem lenne sem orosz, sem hadsereg.
Ugyanakkor Sztupak véleménye szerint Oroszország kiutat fog keresni – megerősíti az utak őrzését, további mobil légvédelmi csoportokat vet majd be, védelmi berendezéseket fog használni.
– A gyakorlat azt mutatja, hogy általában sikerül megoldást találniuk. De aligha lehet majd visszaállítani a helyzetet arra az állapotra, amely a támadások megkezdése előtt fennállt. Jelenleg nem számítok gyors eredményre. Valószínűleg július közepén vagy július vége felé lehet majd értékelni, mennyire sikeres az ukrán stratégia – mondta a szakértő.
A CIT elemzője egyetért vele: megjegyzi, hogy ugyan az ukrán fegyveres erők fokozzák a támadások számát, viszont az orosz fegyveres erők alkalmazkodnak ehhez: növelik a légvédelmi eszközök és a mobil tűzcsoportok számát az autópálya környékén, valószínűleg megerősítik az elektronikus hadviselést, és hálóval borított védőalagutakat kezdenek építeni. A szakértő véleménye szerint mindez erőforrások elvonását igényli, amelyekről nem mondhatni, hogy bőségesen állnának a Kreml rendelkezésére. A légvédelmi eszközök ilyen „szétszórása” különösen csökkenti a védelmet a front más szakaszain és a hátországban.
Az események további alakulása és az, hogy az orosz fegyveres erők mennyire tudnak alkalmazkodni az új fenyegetésekhez, pontosabb képet ad majd arról, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lesznek-e elérni céljaikat – mondja a szakértő. „Egyelőre nincs erre válasz – ha a cél a szárazföldi folyosó teljes elvágását jelenti” – összegzik a CIT-nél.
Hosszú távon a megszállt területek gazdasági ellehetetlenítése valószínűleg tárgyalóasztalhoz fogja kényszeríteni a Kremlt, bár Putyin kompromisszumkészségének hiánya miatt gyors eredményekre nem számíthatunk – foglalta össze Sztupak.
Egy szó, mint száz: a Krímben a helyzet kriminális. És egyre romlik.
Szele Tamás
