Hetek óta zajlanak az egyre komolyabb orosz szabotázsakciók az Európai Unió államai, de elsősorban Németország ellen. Az Oroszországi Föderáció természetesen tagadja a felelősségét az akciókban, de ők akkor is tagadnának, ha magát Nariskint és Bortnyikovot, az SZVR és az FSZB vezetőit érnék tetten a BfV (Bundesamt für Verfassungsschutz, a német Alkotmányvédelem) emberei, amint egy berlini pincében épp plasztikbombát rakosgatnak össze – Oroszország egyszerűen ilyen, mindig is így viselkedett.
(Képünk illusztráció)
Az oroszok tehát nem adhatnak mást, csak, mi lényegük, de az már szomorúbb, hogy Európa-szerte sokan akadnak, akik inkább nekik hisznek, mint a tényeknek vagy a saját nyomozó és elhárító hatóságainknak. Sajnos a valóság nem „hit” kérdése: a Hodorkovszij által támogatott, világhírű tényfeltáró orgánum, a Dossier Center pedig ma világosan bebizonyította, miszerint legalábbis a lipcse-hallei drónmerénylet-kísérletet bizony az orosz GRU szerbezte. Ezt mutatom be az alábbiakban, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg.
2026 augusztusának elején a németországi Lipcse-Halle repülőtéren meghiúsult egy feltételezett merényletkísérlet egy ukrán szállítórepülőgép ellen: a gép közelében egy robbanóanyaggal megrakott drónra bukkantak. A német hatóságok úgy vélik, hogy az eset a Kreml diverzánsai által elkövetett szabotázs volt. Friedrich Merz kancellár hivatalosan is bejelentette, hogy a hibrid műveletet hónapokig tervezték Oroszországban, és csupán a véletlen segített elkerülni a katasztrofális következményeket. A német nyomozás szerint a repülőtér elleni támadás feltételezett résztvevői legalább hárman voltak – az orosz állampolgárságú, belarusz származású Andrej K., a lett állampolgárságú orosz Oleg L. és egy másik belarusz állampolgár. A Dossier Center, a Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR megvizsgálta a két gyanúsított életrajzát, és kiderítette, hogy egyikük hosszú ideje kapcsolatban állt a GRU Különleges Műveleti Szolgálatának egyik tisztjével, aki a nyugat- európai országokban végrehajtott szabotázs-akciókat irányítja.*
*Jelentkezzen, aki most meglepődött. Mármint azon, hogy az orosz GRU követte el a merénylet-kísérletet. Ugyanis vajmi kevéssé lenne valószínű, hogy a műveletért a Mügli am See-i önkéntes tűzoltók rézfúvós zenekara, az Üdvhadsereg vagy a Lókórházi Kedvesnővérek Önsegélyző Egylete volna felelős. De ha mégis van, aki ezt hiszi: jelezze, aztán álljon középre. Hogy körbe lehessen röhögni.
2026. augusztus 4-én este a lipcse-hallei repülőtéren felfedeztek egy robbanóanyaggal megrakott drónt, amely egy ukrán Antonov teherszállító repülőgép mellé zuhant. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően a szerkezet detonátora letört, így nem következett be a robbanás. Később a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy az akcióban három drón is részt vehetett. A másodikat a repülőtértől nyugatra fekvő mezőn találták meg, a harmadik pedig feltehetően összeütközött egy DHL teherszállító repülőgéppel, és szintén nem robbant fel. A szervezők összesen körülbelül 1,8 kilogramm Semtex felhasználását tervezték. Ezt a terroristák kedvenc robbanóanyagának nevezik: annyira biztonságos a kezelése, hogy detonátor nélkül még nyílt láng közelében sem robban fel, ráadásul szállítás közben nehéz észlelni. Figyelembe véve, hogy a drón célpontjaként szolgáló Antonov repülőgép körülbelül 25 ezer liter üzemanyaggal volt feltöltve, a német nyomozók feltételezik, hogy a robbanás hatalmas detonációhoz vezethetett volna.*
*Mint szeptember 11-én, a támadók itt is figyelembe vették repülőgép üzemanyagának romboló hatását. Most már csak az a kérdés, hogy a GRU tanult-e mostanára az al-Kaidától vagy az al-Kaida tanult már akkor is a GRU-tól.
A nyomozás megállapította, hogy a robbanószert egy konzervdobozba rejtették el. Hasonló elemeket találtak a nyomozók egy másik esetben is, amely a lipcsei támadást megelőzte. Ahogyan a Der Spiegel munkatársai kiderítették, az incidens előtt közel két hónappal a szerb–magyar határ közelében a szerb biztonsági erők őrizetbe vettek két férfit, akiknél egy átalakított drón alkatrészeit, vezérlő adókat és két, robbanóanyaggal teli konzervdobozt találtak. A lap német forrásai szerint az alkatrészek hasonlóságot mutatnak azzal a felszereléssel, amelyet később a németországi támadási kísérlet során használtak.
A német bűnüldöző szervek gyorsan azonosítani tudták az egyik elkövetőt – Andrej K.-t. DNS-nyomait megtalálták az antenna töredékein, amelyet feltehetően a drón vezérlőjelének erősítésére használtak.
A német minták európai adatbázisokkal való összehasonlítása lehetővé tette a nyomozás számára Andrej K. azonosítását: nyomokat hagyott hátra a litván és finn nyilvántartásokban, ahol a neve többszöri jogsértésekkel, köztük lopásokkal összefüggésben szerepelt. A lengyel bűnüldöző szervek összekapcsolják őt a Leroy Merlin építőipari hipermarket 2024 nyarán, Lodzban elkövetett gyújtogatással is, amelyet a helyi hatóságok szabotázsnak minősítettek. Akkortájt Lengyelországban, Litvániában, Németországban és más európai országokban szabotázsakciók és gyújtogatások sorozata történt, többek között logisztikai csomópontokat is támadások értek.
A Dossier Centernek sikerült kiderítenie néhány részletet Andrej K. életrajzából. Emberünk egy 40 éves, Vityebszkből származó férfi. 2011 és 2015 között Belaruszban egyéni vállalkozóként volt bejegyezve, fő tevékenységi köre a belföldi fuvarozás volt. 2015 és 2020 között gyakran haladt át az orosz határátkelőhelyeken Észtország és Lettország felé. A Dossier adatai szerint pedig már 2022-ben orosz belföldi útlevelet (vagyis személyi iratokat – az orosz történelmi okokból „útlevélnek” hívja az igazolványt is) kapott Krasznodarban. Nem tudni, mivel foglalkozott Andrej K. Oroszországban, de az adatbázisokból származó információk alapján többször is mikrokölcsönöket vett fel Moszkvában, és több alkalommal is megszállt a drága Radisson Blu Olimpijszkij szállodában. 2024-ben és 2025-ben nagy valószínűséggel folyamatosan Oroszországban élt.*
*Ekkor kaphatta az alapkiképzést a mostani küldetéséhez, ami arra utal, hogy Andrej K. ugyan nem volt profi, főiskolát végzett hírszerző tiszt, de jóval többnek számíthatott, mint egy szimpla, „eldobható ügynök”, akit pár ezer dollárért bérelnek fel online az orosz szolgálatok a Telegramon, és ha kudarcot vall, sorsára hagynak.
2026. április 28-án – a Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR adatai szerint – Andrej K. olasz turistavízumot kapott, amellyel Lettországba utazott. Az Európai Unióba való beutazáshoz azért tudta felhasználni a vízumot, mert a schengeni vízumot a belarusz útlevelére igényelte – az orosz állampolgárok számára ugyanis tilos a balti országokon keresztüli tranzit. Nem tudni biztosan, mikor érkezett meg Andrej K. Németországba, de két nappal azután, hogy a lipcsei repülőtéren felfedezték a drónt, akadálytalanul elhagyta az országot.
A nyomozás adatai szerint Andrej K. mellett július 27-én Törökországon keresztül Németországba repült kiképzője is – az 54 éves, orosz és lett állampolgárságú Oleg L. A német bűnüldöző szervek úgy vélik, hogy ő áll kapcsolatban a GRU-val. A művelet során ő felelt az előkészítésért és a logisztikáért, és feltehetően ő látta el a végrehajtót robbanóanyaggal. A Dossier Centernek sikerült bizonyítékokat találnia Oleg és az orosz katonai hírszerzés közötti kapcsolatokra.
Berlinbe érkezése után Oleg L. autót bérelt, és Szász-Anhaltba indult. Augusztus 2-án, azaz két nappal a lipcsei akció előtt, Berlinből Szerbiába repült, ahonnan később Oroszországba utazott.*
*Pont Szász-Anhaltba, ahol nemrég viszonylagos győzelmet aratott az AfD. Micsoda véletlenek vannak, kérem...
Az 1990-es évek elején Oleg L. a szovjet hadseregben szolgált – a szevasztopoli 149. rakétás dandárban. Az adatbázisokban két orosz vállalat, valamint egy 2022-ben bejegyzett szerb részvénytársaság igazgatójaként szerepel. Az egyik orosz vállalat vízvezeték-szerelvények és fűtőberendezések nagykereskedelmével foglalkozik.
Már több mint egy éve állandóan Szevasztopolban él, korábban pedig – ahogyan azt ő maga közölte a közösségi médiában – Pszkovban, Rigában és Szahalinon lakott. Oleg L. a közösségi profilján „motorkerékpárosként” – „mad riderként” – mutatkozik be. 2023-ban az „Egységes Oroszország” párt tagja volt, és humanitárius segélyszállítmányt vitt az Ukrajna megszállt részén fekvő Melitopol körzetébe. Ezenkívül a bejegyzései alapján 2024-ben lakást és üzlethelyiséget akart bérelni Berdjanszkban, amely 2022 óta Oroszország ellenőrzése alatt áll. 2026. július 25-én, vagyis két nappal a Németországba való belépése előtt, Oleg L. az egyik Telegram-csatornán útitársakat keresett egy Szevasztopolból Moszkvába tartó útra.*
*Azért ez nem épp a konspiráció magasiskolája, de úgy gondolhatta: belföldön, tehát orosz ellenőrzés alatt álló területen (hiszen Szevasztopol sem Oroszország, csak meg van szállva, az egész Krímmel együtt) semmi szükség óvatoskodásra. Tévedett.
A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR adatai szerint Oleg L. és az orosz titkosszolgálattal fenntartott kapcsolatai már Németországba való belépése előtt is ismertek voltak a német bűnüldöző szervek előtt. De megmagyarázhatatlan okokból nemcsak beengedték az országba, de egyáltalán nem is tartották szemmel.
Oleget a Dossier Center is ismerte – a neve szerepel Denisz Szmoljanyinov GRU-ezredes feltört dokumentumaiban, amelyek több, európai és ukrajnai orosz szabotázsműveletekkel kapcsolatos oknyomozásban is értékes forrásként szolgáltak. Ezt követően az EU és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az ezredes ellen.
Ahogy a Dossier korábban megírta, Szmoljanyinov ezredes a GRU Különleges Műveleti Szolgálatának (SZSZD) egyik osztályát vezeti. Ez a teljes körű háború kitörése után létrehozott szervezet, amelyet Andrej Averjanov GRU-tábornok irányít, és amely külföldön szervez diverziós és szabotázs-akciókat. Szmoljanyinov az SSD egyik olyan tisztje, aki közvetlenül irányítja a műveleteket.
Úgy vélik, hogy köze van az EU-országokban végrehajtott diverziós és dezinformációs műveletekhez. Ezenkívül feltételezik, hogy ő koordinálta két orosz zsoldosalakulat tevékenységét. A nyugati titkosszolgálatok úgy gondolják, hogy ő is kapcsolatba hozható a 2024-ben a DHL repülőgépein történt, sikertelenül végződött rakománygyújtásokkal.
Hogy Szmoljanyinov mikor és milyen körülmények között ismerkedett meg Oleg L.-lel, nem ismert, de a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján legalább 2007 óta jóban voltak. 2007 júniusának elején Szmoljanyinov megosztott vele egy dokumentumot, amelyben Oleg L. cége felperesként szerepelt egy kereset benyújtásáról szóló eljárásban. 2009 januárjában Szmoljanyinov és Oleg L. tárgyalásokat folytattak a fegyveres erőknek szánt beszerzésekről: a GRU-ezredes azt mondta barátjának, hogy kapcsolatba léphet a katonai körzet hátországának vezetésével, és elkérte tőle cégének terméklistáját, valamint a fegyveres erőknek történő esetleges szállítások becsült árait. Ezenkívül Oleg L. és Szmoljanyinov egyaránt érdeklődtek a balti országokban élő (orosz) honfitársaknak nyújtott segélyprogram iránt, 2016-ban pedig a GRU ezredese segített Olegnek és családjának az oroszországi tartózkodási engedélyhez szükséges dokumentumok megszerzésében.*
*Azért ez a kapcsolat már csak akkor lehetne közelibb, ha még horgászni is együtt jártak volna, egymás dácsájára. Ilyen egyébként volt: pár éve Moldova vezérkari főnökét azért váltották le és ítélték el, mert kiderült, hogy együtt horgászik az orosz követség katonai attaséjával. És pecázás közben katonai titkokat adott át az illetőnek. Úgy látszik, ezek a GRU-s tisztek ilyen barátkozós típusúak.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a lipcsei-hallei repülőtér elleni támadás feltételezett koordinátora közel 20 éve jól ismerte az orosz katonai hírszerzés állandó tisztjét, és üzleti, sőt, személyes ügyekben egyaránt hozzá fordult. Az adatok szerint a nyugati titkosszolgálatok is tudtak Oleg L. és Szmoljanyinov ezredes kapcsolatáról.
A repülőtéri incidens után a német hatóságok bejelentették az orosz főkonzulátus bezárását Bonnban és a „Orosz Ház” bezárását Berlinben. Oroszország elutasította a támadásban való részvételre vonatkozó vádakat, és válaszul úgy döntött, hogy felfüggeszti a német főkonzulátus működését Szentpéterváron, valamint a Goethe-intézetek működését az egész országban.
A lipcsei-hallei új támadás annak a szabotázs-hadjáratnak a folytatása, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta folytat Európa ellen. A repülőtér nem először vált célponttá: 2024 nyarán a DHL logisztikai központjában kigyulladt egy gyújtószerkezetet tartalmazó csomag. A csomagot Vilniusból küldték, és az Egyesült Királyságba kellett volna megérkeznie. A nyomozás szerint a szerkezet csak a szállítás késedelme miatt robbant fel (pontosabban és szaknyelven: működött el) a földön.
Nos, ennyi bizonyítékunk van, de többre nincs is szükség. Aki ezek után sem hiszi, hogy az oroszok a felelősök az európai szabotázs-akciókért – az a Gyedmarózban is hisz.
Szele Tamás
