Mint az a magyar sajtóból egyáltalán nem közismert (egyedül az Origo számolt be róla muszájból és az AC News közölt egy elemzést az ügyben), Vlagyimir Putyin nagy horderejű és igen hosszadalmas beszédet mondott a Valdaj klub tegnapi ülésén. Amikor azt mondom, hogy hosszadalmas, nem túlzok: a beszéd teljes szövege hetven gépelt oldal.

(Képünk illusztráció)

Csábított a gondolat, hogy megörvendeztessem a csonkítatlan szöveggel a rövid és tömör írások kitartó követelőit, főleg, hogy az én megjegyzéseimmel együtt lett volna ez száz oldal is, de győzött bennem az emberség és fontosnak bizonyult a leadási határidő is: ezzel tán csak holnapra végeztem volna, de kizárólag abban az esetben, ha közben nem eszek és nem alszok.

Viszont az elhangzottak mégis fontosak, sto gyéláty, ahogy Lenin mondaná? Szerencsére a Komszomolszkaja Pravda készített a beszédről egy kivonatot, ezt be tudom mutatni, ugyan ez sem lesz rövid, de mégsem száz oldal a terjedelme. Hanem először is lássuk, mi is az a Valdaj klub, mert mifelénk azt sem mindenki tudja, sőt, sokan másnak hiszik, mint ami.

A Valdaj nemzetközi vitaklubot 2004 szeptemberében hozták létre. A klub a világ (orosz zsoldban álló) politikatudósainak és újságíróinak értelmiségi elitjét egyesíti, azzal a céllal, hogy megoldásokat keressenek a legfontosabb problémákra. Az elmúlt 20 év során 84 országból érkeztek értelmiségiek és gondolkodók a Valdaj üléseire. A mostani, XXIII. ülésen 120 résztvevő gyűlt össze 40 országból: az Egyesült Államokból, Kínából, Franciaországból, Indiából, Nagy-Britanniából, Iránból, Németországból és Dél-Afrikából. A díszes társaságnak tudomásom szerint egyetlen magyar tagja van: Stier Gábor. A klubot egyébként egy tájegységről nevezték el, ahol – azon kívül, hogy igen szép a vidék és tele van kisebb-nagyobb tavakkal – Vlagyimir Putyin egyik rezidenciája áll, az ugyanilyen nevű város közelében.

De lássuk, mit mondott Putyin. A beszédet a Komyszomolszlaja Pravda munkatársai a vezérelvek köré rendszerezték, hogy ne kelljen minden részletét kibontani – tekintsük tehát így, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Mint írják, csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök megtartotta az év talán legfontosabb politikai beszédét. A beszéd nem csupán az oroszokhoz, hanem az egész világhoz szólt. Hiszen a „Valdaj” Nemzetközi Klub éves ülésén különböző országokból érkező politikusok, politológusok és újságírók gyűltek össze. A Komszomolszkaja Pravda összegyűjtötte a beszédből az elnök 10 legfontosabb „üzenetét” és „gondolatát” – ezek Ukrajnáról, a különleges katonai műveletről és a NATO fenyegetéseire adott válaszként a nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről szólnak.

1. A DÖNTŐ PILLANAT

– A világpolitika területén megfigyelhető aggasztó tendenciák nem arra késztetnek minket, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan alakítsuk ki a jövőbeli nemzetközi együttműködést, hanem arra, hogyan őrizzük meg a globális békét és biztonságot most. Hogyan kerüljük el a legkatasztrofálisabb forgatókönyveket, és miként ne engedjük, hogy az emberiség a túlélés határára sodródjon.
Világunk fejlődésének döntő pillanatához érkezett. Változások zajlanak minden területen, a technológiától kezdve a társadalom szerkezetéig, az éghajlattól és az orvostudománytól a harci stratégiáig és a mesterséges intelligenciáig. A listát hosszan folytathatnánk. Mindez megteremti a feltételeket a világ teljes átalakulásához. És bármilyen forgatókönyv is valósuljon meg a világban az elkövetkező időszakban, a nemzetközi konfliktusok folytatódása sajnos nagyon is valószínű.*

*Valóban, ez a pillanat különösen fontos az emberiség történetében, ugyanis nem azonos egyetlen másik pillanattal sem. Mi több, az összes többi pillanat is különbözik ettől a mostanitól! Jó, ilyen marhaságokat bárki tud mondani, nem kell ehhez az orosz elnök. A világ tényleg változik, de mivel mindig is így volt, ehhez igazán hozzászokhattunk. Reklamálni úgy sem lehet miatta: fogadjuk el, mindenki jobban jár. Az a nem mindegy, hogy MIKÉPPEN változik. Arra viszont van befolyásunk.

2. A „KÉNYSZERŰ LÉPÉS” HAZUGSÁGA

– Természetesen tudom, hogy a szakértői közösség egy részében felmerül a kérdés: „Oroszország a békéről beszél, de ő maga kezdte a háborút.” Mi az igazság? Az igazság az, hogy nem mi akartuk, és nem is mi kezdtünk háborút, hanem velünk szemben kezdtek háborút. Nem kellett volna éveken át ösztönözni az agresszív nacionalizmust és az oroszgyűlöletet Ukrajnában. Nem kellett volna a NATO-nak megkezdenie történelmi területeink katonai elfoglalását. Nem kellett volna harckocsikkal nyomást gyakorolni, repülőgépekről lőni és élve elégetni fegyvertelen embereket csak azért, mert nemzetiségük és szellemük szerint oroszok. Nagyon sok ilyen „nem kellett volna” akad, de ennyiben hagyom. Biztos vagyok benne, hogy Oroszországot szándékosan olyan helyzetbe hozták, amelyben kénytelen volt fegyvert ragadni.*

*Tapasztalataim szerint Ukrajnában semmi szükség nem lett volna az orosz politika iránti ellenszenv külső ösztönzésére – nem is volt szó ilyesmiről – ösztönözték azt épp eléggé az oroszok. Miféle „történelmi területekről” beszél Putyin, miféle „katonai elfoglalásról”? Talán a Baltikumra és Ukrajnára gondol, de Ukrajnában például egyetlen NATO-támaszpont sem volt soha, ami meg a Baltikumot illeti, felhívnám a figyelmét arra, hogy a Szovjetunió már nem létezik. A többi rágalom is csúsztatás: a sokat emlegetett odesszai eset, melynek során leégett a Szakszervezetek Háza és ez több (42-48) áldozatot is követelt, zavargások során történt, sőt, vannak máig megmagyarázhatatlan részletei is, például senki sem tudja, miért tároltak az épületben nagy mennyiségű kloroformot, mely a tűz során kiszabadult, és elkábította a bent tartózkodókat: ezért fulladtak meg. Páncélosok és légierő NEM VETTEK RÉSZT a zavargásokban, ez IS hazugság. De illik Putyin velejéig valótlan narratívájába, mely szerint a támadó, agresszor Oroszország csak védekezik.

3. VESZÉLYES TECHNOLÓGIÁK

– A globális változások rengeteg új dilemmát teremtenek, amelyek korábban egyszerűen nem léteztek. Például a mesterséges intelligenciával kapcsolatban – hogyan fog hatni annak rohamos fejlődése az emberiség intellektuális szintjére? A szellemi és kulturális örökségére? A szakértők egyre növekvő aggodalommal beszélnek arról, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése újabb kísérlet lehet arra, hogy mindenkit egyetlen közös nevezőre hozzanak, azaz elszemélytelenítsenek – valakik, bizonyos körök által beállított algoritmusok felhasználásával. Ez pedig zsákutcába vezető és embertelen digitális totalitarizmushoz vezethet.*

*Itt majdnem bizonyos, hogy nem tudja az orosz elnök, miről beszél. Sok probléma van az MI használatával, minőségével, fejlettségével és társadalmi hatásaival, de épp azt senki és soha nem állította szakértői körökben, hogy uniformizálná a felhasználóit.

- A veszélyes technológiák egy másik irányvonala az ember azon képessége, hogy mélyen beavatkozzon abba, amit eddig a Teremtő kiváltságának tartottak: a szervezet genetikai megváltoztatásáról, a viselkedés, sőt a gondolkodásmód programozásáról van szó.* Össze kell fogni az országok és közösségek erőfeszítéseit, hogy közösen keressünk elfogadható megoldásokat ezekre a rendkívül kényes létkérdésekre.

*Mi lelte ezt az embert? A viselkedés és a gondolkodásmód genetikai úton megváltoztathatatlan, voltak ugyan elszórt kísérletek az ilyesmire olyan ötven-hatvan éve, de azok esetében nem genetikai módszereket, hanem drogokat használtak, és kudarcot is vallottak velük. Putyin itt vagy valamilyen jövőbeli, bonyolult hazugságot készít elő, vagy a saját téveszméiről mesél.

4. AZ ÓRIÁSOK FELELŐSSÉGE

– Jelenleg a nemzetközi jog degradációja miatt hatalmas felelősség hárul a nagyhatalmakra. Ők képesek megváltoztatni a világtendenciákat a kiszámíthatóság és a biztonság irányába, vagy éppen ellenkezőleg, az összes probléma elmélyülése és a teljes összeomlás felé. Attól függ az egész világ és minden egyes ember jövője, hogy mennyire hatékonyan fogják kezelni a kockázatokat a hirtelen változások szakaszában.*

*Ki is lépett ki az összes, nemzetközi jogban illetékes intézményből Ukrajna megtámadása után, ideértve az EJEB bírósági ítéleteinek elutasítását 2022 márciusától? Igen, Oroszország. Szóval ne tessék szemüket forgatva hazudozni és sopánkodni a „nemzetközi jog degradációja” miatt: ők maguk degradálták. Hogy ez a hozzáállás Trumpnak is jól jött, és végső soron teljes erjedést indított el a nemzetközi jog intézményeiben, az tény, de akkor is Oroszország kezdte a rombolást ezen a téren.

5. AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI TANÁCS

- Mint Egon Bahr mondta a német újraegyesítés idején: „Ha nem sikerül áthidalni Európa ellenséges blokkokra való szétválását, a fejlemények rendkívül kedvezőtlen irányt vehetnek, ami a Szovjetuniót nemzetközi elszigeteltségbe taszítja.” Úgy is történt minden, ahogyan ő megjósolta. És mit javasolt ez ellen? Hozzanak létre egy Biztonsági Tanácsot, amely gyakorlatilag egész Kelet- és Közép-Európát magában foglalja. Az USA és a Szovjetunió részvételével, ráadásul széles körű hatáskörrel. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Bahr úr akkor kizárólag Európa jövőjéről gondolkodott…*

*Hej, ha nem pont tegnapelőtt írtam volna a tervezett Európai Biztonsági Tanácsról, ráadásul pont ugyanezeken a hasábokon... Jelezném Putyinnak, miszerint a mostani, alakuló intézménybe NEM tervezik meghívni Oroszországot, ugyanis a káposztaföld biztonságához sem lehet semmi köze a kecskéknek.

6. A FEGYVER, AMI A FALON LÓG

– A valódi diplomácia elkerülése arra készteti az embereket, hogy emeljék a tétet, blöfföljenek abban a reményben, hogy térdre kényszerítik az ellenfelet. A harci cselekmények eszkalációja nem új gyakorlat, és soha nem egyoldalú. Az egyik fél provokatív lépéseire mindig a másik fél válasza következik. A spirál egyre gyorsabban forog, a pusztító következmények egyre súlyosabbak. Ez az út a szakadék szélére vezet. Különösen ma, amikor a világ vezető hatalmainak arzenáljában olyan fegyverek találhatók, amelyek képesek minden élőlényt megsemmisíteni. Biztosak lehetünk-e abban, hogy ezeket a fegyvereket soha nem fogják bevetni? Nem.
Tudjuk: ha a színdarab elején egy fegyver lóg a falon, akkor annak előbb vagy utóbb el kell sülnie. Ezt szem előtt kell tartanunk. És mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük ezt.*

*Újabb önellentmondás. Ha minden hatást ellenhatás követ, minden pofonból származik egy nyakleves, akkor miért is tetszik csodálkozni azon, hogy Ukrajna megtámadásának kellemetlen következményei lettek Oroszországra nézvést? Ja, hogy az más, az kivétel? Persze, Orozsország a gyevi bíró, akit mindenből ki kell venni. Hagyjuk a népmeséket, Vlagyimir Vlagyimirovics.

7. ULTIMÁTUM A NATO-NAK

- Azok a levelek, amelyeket a Külügyminisztérium elküldött (azzal a fenyegetéssel, hogy nukleáris fegyvereket vetnek be Kalinyingrád blokádja esetén), nem megfélemlítést jelentenek, hanem választ a megfélemlítésünkre irányuló kísérletre. Hiszen nem mi beszélünk egy 2029–2030-as oroszországi háború lehetőségéről, ugye? De nyugatról folyamatosan ezt halljuk. És minden helyesen van megfogalmazva a Külügyminisztérium nyilatkozatában: egy Oroszország elleni támadás esetén azonnal felmerül a kérdés az összes fegyver bevetéséről. Ez elkerülhetetlen.*

*Si vis pacem para bellum, ha békét akarsz, készülj fel a háborúra is, mondták a rómaiak. Putyin csapatokat von össze a balti államok közelében (épp úgy, mint az ukrán határon, az invázió kezdete előtt), és MEGSÉRTŐDIK, ha Európa ebből arra következtet, hogy támadni készül. 2022 elején is megsértődött és kikérte magának – aztán támadott, ahogy várta is mindenki tőle. Akkor most már gondolkodni se merjünk? Ne bizony! Egyébként ez egy nukleáris fenyegetés is volt, mert az „összes” fegyver bevetését említette Putyin, nála ez az atomfegyverekre való hivatkozást jelenti. A Cár-ágyút felőlem be is vetheti, ha el bírja sütni, attól nem tartunk. Más kérdés, hogy az orosz atomfegyverek körülbelül olyan állapotban lehetnek, mint a Cár-ágyú.

8. FEGYVERSZÜNETI JAVASLATOK

– A kijevi hatóságok elkezdték támadni a tartály- és egyéb hajóinkat, amelyek kizárólag békés célú rakományt szállítottak… Nos, mi is elkezdtünk válaszolni. Most mindenféle irányból felhívások érkeznek hozzánk: hagyjuk abba ezt. Ők kezdték. A három felajánlott fegyverszüneti javaslatra egyetlen válasz létezik: nem!*

*Mondja Putyin, a pacifista, a Világbéke Angyala.

9. ODACSAPNI VAGY NEM ODACSAPNI, AZ ITT A KÉRDÉS

– Ukrajna önállóan életképtelen. Egyre inkább elveszíti államiságának alapjait. Külső erők irányítják. És amikor valaki mások közreműködésével akar háborúzni ellenünk, az fenyegetést jelent. Nem azt mondom, hogy már holnap támadásokat fogunk indítani azoknak az országoknak a területe ellen, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának. De ezt a fenyegetést világosan meg kell értenünk, és szem előtt kell tartanunk. És természetesen az orosz fegyveres erőknek, a katonai hírszerzésnek is tisztában kell lennie azzal, honnan származnak ezek a fenyegetések.*

*Ez a kijelentés pedig az Európai Unió államait fenyegeti. És egyoldalú: bocsánat, de ki is gyújtogatja, támadja a németországi erőműveket és repülőtereket? Mit szólna, ha a szimmetria elvének megfelelően támadás érné az tatárföldi Almaz-Antyejt, a Nyizsnyij Tagilban álló Uralvagonzavodot vagy az izsevszki Kalasnyikov konszern épületeit? Talán kissé ideges lenne ettől. Hát képzelje, mi sem szeretjük, ha nálunk támadják a gyárakat.

10. ÁTJUTNI A NEHÉZSÉGEKEN

Az elnök kitért a világgazdaság nehézségeire is. Szavai szerint ma minden ország szembesül velük. Szokás éppen minket eltemetni, miközben Oroszország államadóssága 17%, míg például Olaszországé 140%.

– Vannak nehézségeink – mondta Putyin. – Látjuk őket, és túl fogunk jutni rajtuk. Igen, voltak problémáink az inflációval. Ez azt jelenti, hogy felpörgettük a gazdaságot, túlfűtöttük, de tudatosan döntöttünk úgy, hogy lehűtjük, hogy csökkentsük az inflációt. Ismétlem, tudatosan döntöttünk így.*

*Én nem értem ezt az embert. Korábban megsértődött, ha az orosz gazdaságot Olaszországéhoz hasonlították, most ő maga teszi meg. Viszont mivel az orosz gazdaság ügyei napról napra titkosabbak, ellenőrizni sem lehet az államadósság mértékét, de az nagyon valószínű, hogy messze nem 17%.

Eddig a kivonat, a magam részéről nem látok Putyin beszédében semmi jót vagy biztatót Európa számára.

Ez az ember háborúzni akar velünk, és pont úgy kezd hozzá, ahogy az Ukrajna elleni háborúnak látott neki. Ugyanazokkal a módszerekkel, hazugságokkal, narratívákkal: ráadásul hülyének is néz minket, azt hiszi, hogy nem emlékszünk már a kisded játékaira. Javaslom, hogy azonnal felejtse el a fenyegetőzést, mert egy centimétert sem fog meghódítani Európából.

De a hatalmát még elveszítheti. Hiszen épp azért fenyegetőzik, mert Ukrajnában képtelen győzni, ő s tudja, a lakossága is, a hadserege is. Csakhogy ha most békét köt és hazavonulnak a hadak, olyan gazdasági és társadalmi válság tör ki, hogy őt egészen biztosan megsütik nyárson a Vörös tér kellős közepén.

Putyin hatalma addig marad meg, míg fenn tud tartani egy akármilyen háborút. Az életéért harcol – de miért pont velünk?

Szele Tamás