Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a magyar és lengyel gazdaság rövidesen komoly lépéshátrányba kerül a többi európai államéhoz képest, ha csak csoda nem történik, ugyanis a helyreállítási alap és a jogállamiság körül kialakult patthelyzetet még úgy lesz a legegyszerűbb feloldani, ha ezt a két államot egyszerűen kihagyják a jóból, mert nem is kérnek belőle.

Vannak reggelek, mikor az ember a Lét nagy kérdésein mereng, mert az rendben van, hogy negyvenkettő a válasz arra, hogy az Élet, a Mindenség meg Minden, de mire lehetett jó a maga idejében Stonehenge, mert falinaptárnak kicsit nagy? Mi célt szolgáltak a Nazca-vonalak?

El kell magyarázni, mert amint látom nem mindenki érti, hogy mi történt tegnap, mármint az Európai Unió és Magyarország között, és ennek mik lehetnek a következményei. Semmi jó, az igaz: de most és azonnal nagy baj nem lesz a vétózásból. Annál jobban van megépítve az Unió hajója, hogy ebbe beleroppanjon. Bezzeg mi gyengébben állunk.

Tegnap valamiért megint elmaradt a forradalom, nem is értem, miért történik így mindig. Nem az érdeklődés hiányában, ugyanis otthonról valószínűleg nagyon sokan nézték volna, ha lehetne bele rakni hirdetést is, egész szép pénzt hozna, csak nem lehet – viszont érdeklődés lett volna ugyan, csak résztvevő nem akadt.

Vasárnap reggel a legalkalmasabb koncentrációfejlesztő gyakorlatokat végezni. Éspedig nem mindenféle szelíd kis meditációkat, azok kezdőknek valók, hanem a legsötétebb bön útján indulunk, démont idézünk, rolangot igázunk, tulpát teremtünk, szóval csupa olyasmit művel az elmélkedő, amitől a Nagy Cthulhu is visítva menekülve. Elő a Magyar Nemzettel!

Akkor holnap megint forradalom lesz és széles néptömegek özönlik el az utcákat, pirosló arccal és ízlés szerinti zászlókkal. Vagy nem. Inkább mondanám, hogy nem, sőt, inkább mondanám, hogy valami egészen más lesz holnap, nem forradalom, hanem borult idő, köd, 5-8 fok közötti hőmérséklet és az évszakhoz méltóan esetleg ónos eső is. De ki tudja?

Egyszer, egy békésebb és értelmesebb korban – ha egyáltalán lesz ilyen, ugyanis mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne legyen – külön példaként fogják tanítani a valóságelhárítás és tények elleni harc periódusát a huszonegyedik század első évtizedeiben. A hallgatók meg borzonganak majd és megkérdik: „Hogy bírtak ilyen hülyék lenni?”

Sajnos kegyetlen kézzel, kíméletlenül le kell rombolnom egy születő legendát, jóllehet a szerzői, alkotói szándékával összhangban teszem: ők sem félrevezetni akarták a nézőközönséget, hanem ellenkezőleg: mintegy az álhírek, összeesküvés-elméletek paródiáját mutatták be nekünk. Csak nehogy valaki komolyan vegye, ahogy manapság a világon mindent szokás.

Két dolgot mindenekelőtt le kell szögeznünk. Az első, hogy a hatályos rendelkezések a kutyagumit és a kutyák gumiztatását önkormányzati hatáskörbe utalják, minek következtében halleluja. Ezen kívül fontos megjegyeznünk, miszerint kevés nemzetnek van olyan bölcs miniszterelnöke, mint nekünk, ugyanis Orbán Viktor mindenkinél járatosabb a valószínűség-számításban.

Most, amikor vagy a járványellenes intézkedéseken sopánkodik mindenki, vagy az amerikai elnökválasztásokkal van elfoglalva, különösen hangzik, hogy egy majdnem megszokottá váló jelenséget veszek elő, de van egy sajátos bája a történetnek, meg kell hagyni és elég alaposan bevilágít abba az egyiptomi sötétségbe, amiben a NER és a KESMA működik.