Nagyon érdekes elemzés jelent meg ma a Foreign Affairs című, rangos külpolitikai közlöny hasábjain Andrew F. Krepinevich, Jr. tollából, aki nem olyan „biztonságpolitikai szakértő”, amilyenekhez mi itt Hunniában szoktunk, hanem valódi: jelenleg a Hudson Intézet vezető munkatársa és a Center for a New American Security adjunktusa. Szóval tudja, mit beszél.

Egészen érdekes dokumentum került napvilágra a The Insider jóvoltából, mely magyarázatot látszik adni a közelmúlt pár titokzatosnak tűnő moszkvai eseményére, és egyúttal valóságos hangulatjelentéssel szolgál a Kreml falai között uralkodó légkörről. Bizony, nem lehet a legnyugodtabb az Oroszországi Föderáció politikai vezetése.

Akkor ma megint egy kicsit rakétázni fogunk, nem a nagy sikerre vagy sikertelenségre való tekintettel – a témába vágó írások olvasottsága tökéletesen átlagos – hanem, mert most már komoly szakértők kezdtek foglalkozni a titokzatos H–55-ös, nukleáris vaktöltéssel ellátott orosz cirkálórakéta ügyével. Ami sajnos becsapódáskor alaposan károsodott.

Még távolról sem csengett le a Lengyelországban, kedden becsapódott rakéta története, legfeljebb bevonult a hitbéli dogmák közé az, ki hogyan vélekedik arról, melyik fél indította és milyen céllal, már nyakunkon az újabb rakéta-ügy. Előre szólok, hogy ijesztő lesz, és van a hírnek olyan olvasata, ami nagyon rosszul hangzik, mégis valószínűbb, hogy nincs nagy baj.

Ez az írás tulajdonképpen tegnap kellett volna megjelenjen, csak a lengyelországi rakétatalálat elsodorta, viszont ma sem késő foglalkozni a témával. Arról van szó, hogy tegnapelőtt rendeztek egy „Médiaegyensúly Magyarországon” című konferenciát, melyen Schmidt Mária és Stefka István kommunistázott Huth Gergely moderálása mellett.

Azzal kell kezdenem, hogy mindenkit megnyugtatok: a jelek szerint nem várható NATO-válaszcsapás a tegnap esti, Lengyelországot érő rakétatalálatok miatt. Következményei bizonyosan lesznek az eseménynek, de ezekről majd később merengünk, előbb lássuk, mit lehet tudni a történtekről. Hát – nem sokat. És amit mégis, azt sem szellőztetik.

Hogy rögtön a lényegre térjek: Szijjártó Péter felháborodott. Amitől óvnám, mert az erős felindulás még kárt tesz törékeny egészségében, akármennyit is sportol és akármilyen egészségesen is él – de kedélyének sem használnak ezek a kitörések, mondhatni, kicsiny rohamok. Ami pedig a legfőbb: igen nevetségessé tette saját magát és ezáltal az egész országot is.

Kezdjük egy kis rendrakással a hetet, mert pár napja elég furcsa hírek keringenek a közösségi oldalakon, például arról, hogy Alekszandr Dugin, akit hol Putyin főideológusának, hol udvari bolondjának tartanak (de ha a második, akkor Kadirov micsoda?) szembefordult volna a cár atyuskával. Nos, ez így nem igaz, de mivel közszájon forog, elmondom, mi történt.

Folytatódik a hazug legenda, sokadik részét látjuk már: a gonosz pletykáról beszélek, amit a Kreml terjeszt a saját, sanda céljai érdekében és ami azt hazudja, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia fel akarná osztani egymás között Ukrajnát. Sem nem akarják, sem nem tudnák, de eszük ágában sincs ilyen ostobaság. Viszont Moszkva most váratlan segítséget kapott.

Esküszöm, már elengedném a kormánymédiát, mint témát, de nem ereszt: képtelenek felhagyni a kis trükkjeikkel. Ma annak a példáját mutatom be, hogyan kell egy valós hírt tökéletesen félreírni, úgy, hogy semmi értelme se legyen, ráadásul igazából haszna sincs a dolognak.