Forgókínpad

Csótánytangó

2020. január 21. - Szele Tamás

Kérem, a fene gondolta volna. Mármint azt, hogy Csuka Tamás református lelkész, nyugalmazott protestáns tábori püspök minapi esetéről pont Marx Károly egy gondolata fog eszembe jutni, miszerint a történelem megismétli magát, és ami egykor tragédia volt, második kiadásban komédiává válik. Bár a Csuka-ügy már tegnap is inkább tragikomédia volt.

hazug.png

Szóval, hogy röviden vázoljam, hiszen magam is foglalkoztam a különösnek tűnő nyilatkozattal, épp ezeken a hasábokon, arról vagyon szó, hogy tartottak vasárnap Kismaroson egy megemlékezést a málenkij robot áldozataira, melyen többek között az érdemes (majd meglátjuk, mire érdemes) egyházi férfiú is részt vett, fel is szólalt. Éspedig azt mondta volna – mindezt a teljes magyar sajtó az MTI tudósítása alapján tudta meg! – miszerint:

Felháborítónak nevezte a váci fegyházban általa személyesen megtapasztalt, civil szervezetek által kifejtett lejárató tevékenységet. Példaként említette a Helsinki Bizottság akcióját, amikor gyufásdobozokban csótányokat csempésztek a fogvatartottaknak, hogy ezzel bizonyíthassák a felhergelt rabok a cellák embertelen viszonyait.” (MTI)”

Akkor most és itt, jól láthatóan jelezzük: ezt NEM mondta.

Mondott mást, az is elég bornírt de legalább valószerű, azonban ezt a szamárságot tényleg nem ejtette ki a száján. Ellenben az MTI-hír alapján szétterjedt az állítólagos nyilatkozat, elszaporodott a sajtóban mindenütt, mint a... hát igen, mint a csótányok, hiszen ha igaz lett volna, vérlázító lett volna.

De nem volt igaz, ugyanis a püspök azt mondta, és ezt videófelvétellel is bizonyítja, hogy:

Felháborodik a lelkem, mert '90 óta én bejárok a váci fegyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufásskatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek.”

Mondjuk ebben sincs sok logika, ugyanis amelyik börtönben egy csótány vagy poloska van, ott lesz tízezer is, olyan nem létezik, hogy egy cella csótányos, a többi nem az, és zárkáról zárkára kell adogatni azt a szegény, egy szem csótányt, amire nekik telik nagy nyomorukban. Láthatott ugyan valamit a lelkész, amit félreérthetett, de ez ne is képezze spekuláció tárgyát.

Spekuláció tárgyát inkább képezze az eset maga. Ugyanis első körben az MTI világgá kiáltott egy igen vaskos, ám a kormánypárt pillanatnyi érdekének eléggé megfelelő ferdítést, nyugodtan mondhatjuk, hazugságot, amit a teljes magyar sajtó átvett és idézett.

Miért tettük? – kérdezné egy képzeletbeli bíró egy sosemlesz tárgyaláson.

Azért, tekintetes bíróság, mert az MTI, ha egyre inkább névleg is, egy hírügynökség. Nincs Magyarországon olyan szerkesztőség, légyen kormánypárti vagy ellenzéki, netán független, aminek módjában állna tudósítót küldeni minden templomi megemlékezésre, pláne, ha azt vidéken tartják (bár Kismarosra még viszonylag jó is a közlekedés Budapestről). Emberünk nincs, kapacitásunk nincs, nem is volt, nem is lesz: a szakmában már évszázados és bevett gyakorlat szerint az ilyen, várhatóan nem túl nagy horderejű eseményekkel a helyi sajtó és a hírügynökségi tudósítók foglalkoznak. Aztán, ha valamiért mégis fontos lesz egyik-másik ilyen jellegű rendezvény, az ő tudósításukat használja forrásként minden más sajtótermék. Nem is lehet másként: akármit is mond a sajtótörvény (bár konkrétan nem is foglalkozik ilyen részletekkel), nem küldhetünk Magyarországon minden eseményre saját tudósítót, a katonazenekar nyilvános főpróbájától a kocsikenőcs-gyár avatásáig, mert laponként vagy hatezer munkatársunk kéne legyen, és gyakran még hat sincs.

Ezzel szemben az MTI mégis hírügynökség, amely hírekkel kereskedik. Épp úgy nem adhat el romlott árut, ahogy a tejeskofa sem hamisíthatja a tejet, a hentes sem árulhat romlott húst, mert ha kiderül, nem csak megbüntetik, de úgy, hogy az eget is bőgőnek nézi, hanem híre megy és elmaradnak a vevői is.

Azt mi tudjuk, hogy politikai ügyekben az MTI már 2010 óta megbízhatatlan, közölt elég hamis, ferde hírt, az ilyen jellegűeket nem is szokás felhasználni (kivéve a kormánylapokat) de az fel sem merült senkiben, hogy egy kormánypárti püspök kormánypárti jellegű nyilatkozatát elferdíthetnék, tódíthatnák. Nem volt nekik miért. Ráadásul megvizsgálva a püspök életútját, csalási ügyét, részvételét a gárdazászló szentelésében, a Jobbik köztéri keresztállításaiban, nem is tűnt olyan lehetetlennek, hogy ő galoppírozta el magát.

Mégis megtörtént a hírhamisítás. Nem tudok egyébre gondolni: maga a tudósító lehetett túlbuzgó – vagy alkalmatlan. Az alkalmatlan munkatársról kering egy régi anekdota, még a Monarchia idejéből, melyben leküldik egy vidéki színházi bemutatóra tudósítani a lusta és tehetségtelen riportert, akinek táviratban kell felküldni a pesti lapnak a színikritikát. A távirat megérkezik:

Csillár leszakadt, negyvenkét halott, a megye színe-virága elpusztult, a bemutató elmaradt, a város gyászban. Nincs bemutató, nincs miről írni, megyek vissza Pestre.”

Itt ennek az ellenkezője játszódhatott le: a tudósító „vonalasnak”, a kormány érdekeivel egybevágónak érezhette a fegyház és a rabok emlegetését (mondjuk most sem értem, pont egy ilyen eseményen ez miképp lehetett szónoklat témája, de ez már a püspök sara), csak éppen vagy túl enyhének érezte a megnyilvánulást, vagy nem figyelt oda. Ha készített is hangfelvételt (kötelező volna), azt nem hallgatta vissza, ha visszahallgatta, akkor szándékosan tett rá pár jó nagy lapáttal, abban bízva, hogy a kutya nem fogja észrevenni, ő meg szerez egy jó pontot a vezetőségnél.

Mindegy: akár szándékosan, akár nem, de hírt hamisított.

Minek nyomán az még a kisebbik baj, hogy a fél ország rosszul tudja, mi történt, és olyasmit adtak a felszólaló szájába, amit az nem mondott – a nagyobbik baj az, hogy ennek jogi következményei lesznek. A Helsinki Bizottság először a püspök ellen adott be keresetet, hiszen neki tulajdonították az őket ért rágalmat, de így, hogy kiderült: nem egészen erről van szó, most az MTI-t perelik. Mint Facebook-oldalukon írják:

Csuka Tamás református lelkész határozottan tagadja, hogy arról beszélt volna, miszerint mi vittünk a váci börtönbe csótányokat. Pedig az MTI, a nemzeti hírügynökség tegnapi tudósítása ezt állítja. Itt valaki hazudik. Ha lehet, mi azért jobban örülnénk annak, ha a nyugalmazott tábori püspök igazat mondana. Hogy kiderülhessen a teljes igazság, ki hazudik, ki sértette meg a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, mi az MTI-t fogjuk beperelni. Most ennyit nem távirati stílusban.”

Speciel ez az eset valóban bíróért kiált, ez kétségtelen. És fogják is tárgyalni – mondjuk az MTI nem rokkan majd bele abba a pár százezer forintos bírságba, amit maximum kaphat, de a hírneve romokban fog heverni. Illetve már most is ott hever, ez már a dózerolás, planírozás... viszont megérdemlik. És tényleg, ők mit reagáltak arra, hogy kiderült: hazudtak?

A helyzet változására tegnap a kora délutáni órákban került sor, de úgy látszik, igen magas lehet az állami hírügynökség ingerküszöbe, mert csak egy hibaigazítást adtak ki 14:09-kor és azóta úgy viselkednek, mintha semmi sem történt volna. Engedelmükkel szó szerint idézném az érdemi részt belőle:

Történelem-egyház-Gulág
HIBAIGAZÍTÁS - A málenkij robot áldozataira emlékeztek Kismaroson

Budapest, 2020. január 19., hétfő (MTI) – Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a január 19-én, 17.25-kor kiadott – A málenkij robot áldozataira emlékeztek Kismaroson című anyagunk 7. bekezdése helyesen:

Felháborodik a lelkem, mert ’90 óta én bejárok a váci fegyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufásskatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek” - utalt a fogvatartottakra.

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!” (MTI)

És ezzel kész, részükről el van intézve, lehet hazudni tovább, ők monopolhelyzetben vannak (nem véletlen, hogy 2010-ben az egyik első intézkedése az volt az akkori Orbán-kormánynak, hogy ingyenessé tette az MTI-t, illetve annak egy változatát, és ezzel földig legyalult minden egyéb magyar hírügynökséget), ellenőrizni az összes hírüket úgysem áll módjában senkinek, maximum a szerkesztők sakkozgathatnak magukban a híreket olvasva: „ez igaz, ez nem igaz, ez talán...”

Azt tetszenek mondani, inkább egyáltalán ne használjunk MTI-t? Hát, volna benne valami, csak azt nem tudjuk még, miből fogjuk fizetni szerkesztőségenként azt a pár ezer munkatársat, akiket reggelenként szétzavarunk a Szerjózsa minden irányába, hitelesen tudósítani az eseményekről. Különben is, a sporthíreik és az időjárás-jelentésük mindig pontos szokott lenni – naná, a sportban ugyanis nem tudják meghamisítani a perceket, pontokat, métereket, azok egzakt adatok, az időjárás-jelentést meg készen kapják az OMSZ-től. Vízállás-jelentés meg már náluk sincs, de az is stimmelne.

Mi több: erre az egész hazugságra semmi, de semmi szükség nem volt. Ez nem egy tervszerű hadjárat stratégiai eleme, ez vagy egy hanyag slapaj tévedése, vagy egy túlbuzgó nyalonc mértéktelensége volt.

Most egyelőre per lesz, addig is egy pokoli csótánytangóban keringenek ügyvédek, püspökök, csótányok, rabok a váci fegyház körül és valahonnét eget rengető, sátáni kacaj hallatszik.

Hogyan is mondta Marx? Valahogy úgy, hogy ami egykor tragédia volt, második kiadásban komédiává válik.

Ez már tegnap is tragikomédia volt, mára burleszk lett belőle.


Szele Tamás