Forgókínpad

A névtelen gyermek

2020. január 25. - Szele Tamás

Ha már elkezdtünk foglalkozni a dusnoki anyakönyvezetlen, kezeletlen kisded történetével, folytatjuk is, igaz, nem túl nagy kedvvel, ugyanis az ügy jelentőségénél aránytalanul komolyabb érzelmi vihart kavart. Erről mindenkinek volt véleménye és nem is tartotta magában – a vélemények nem volnának közérdekűek, ellenben az ügyben tapasztalt fejlemények azok.

dusnok-szulok-gyerek-gyamugy-1000x614.jpg

(Fotó: RTL Klub)

Akkor először is szögezzük le, hogy itt nem egy ügyről van szó, ez csak a felületes szemlélő számára tűnik így. Itt több ügyet látunk, amelyek mintegy rétegesen helyezkednek el, Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát”, hogy József Attilát idézzem.

Első szinten látjuk, hogy mik történtek a családdal és miért. Ez tulajdonképpen az ügy, aminek kapcsán aztán láthatunk más dolgokat is. A második szinten van egy politikai-szektás jellegű mozgalmunk, ami viszont közéleti jelentőségű – volt eddig is, a család nélkül is, de ez a jelenség hozta ki a napvilágra. És van harmadrészt egy nemzetközi, világszintű jelenségünk, amelyet tekintve azt látjuk, hogy álhírek és összeesküvés-elméletek útján sikeresen radikalizálnak mindenféle lelkiismeretlen politikai kalandorok különben derék, hétköznapi embereket is.

Ma csak az első üggyel foglalkoznék.

Adott egy család, amelynek felnőtt tagjai nem engedték anyakönyveztetni és orvosi ellátáshoz jutni négy és fél hónapos kisgyermeküket. Orvos egyszer látta, röviddel a születése után, azóta nem, iratai nincsenek, jogi helyzete tisztázatlan. Ennek aztán egészen érdekes következményei lehetnek, ugyanis a szülők többsége gyermekük születésekor tökéletesen megfeledkezik arról, hogy az a gyermek fel fog nőni. Ezért is adnak néha olyan neveket a kisdedeknek, amelyek kiválóan alkalmasak egy karonülőnek, de felnőtt korban már komikusak lehetnek. Most a jelek – és sokkal inkább a szülők megszólalásai – arra mutatnak, hogy két fő okuk volt az orvosi kezelés és az anyakönyvezés elkerülésére. Az egyiket maga a család mondja el egy korábbi gyűlésen, mikor még a kisfiú is velük volt és a rendezvényt vezető Posta Imre, akit a honi szélsőjobb berkeiből ismerhet a nagyérdemű, úgy konferálja fel őket, hogy „hős család” – hogy úgy mondjam, kissé zavaros az okfejtés (a videón 03:18-tól).

Ha be tudják bizonyítani azt, hogy ők milyen hatóság által járnak el, és hová szeretnék a gyermekünket anyakönyvezni, akkor oké. De amíg nem tudják ezt bizonyítani, addig semmi keresnivalójuk. Mert ugye, hogy hová jegyzik be? Magyarországba? New York-ba? Az USA-ba?”

A laikus számára különös lehet, hogy pont abban az Amerikai Egyesült Államokban anyakönyveznének magyar kisgyermekeket, amelybe most Trump elnök még azokat sem kívánja beengedni, akik okkal-joggal vándorolnának be, és sokakat kiutasítottak, olyanokat is, akik egész életüket ott élték le – de senkit se zavarjon ez a kis ellentmondás, a dolog az ideológia része. A nehezen körülírható mozgalom, melyhez a szülők tartoznak abban hisz ugyanis, mint már említettem tegnap, hogy Magyarországot lakosaival együtt eladták vezetői, hazánk jelenleg egy New Yorkban bejegyzett cég, és az anyakönyvezéssel minden magyar állampolgár rabszolgává válik, ellenben aki ebből kimarad, az szabad lesz és nem fogja majd a golyó sem. Vagy hogy is van ez. Tragikomikus, de épp ennek az ideológiának a gyökerei származnak az Egyesült Államokból, habár ezt már részleteztem volt.

Tehát: anyakönyveztetnék gyermeküket, ha a magyar hatóság igazolná nekik, hogy magyar.

Kissé logikátlan a dolog, mert milyen legyen, burkus? De megmagyarázza azt, hogy a rendőri intézkedés során miért követelték folyamatosan, hogy a karhatalom emberei igazolják magukat. Ugyanis mi van, ha csak a ruhájuk a Készenléti Rendőrségé, és tulajdonképpen ők az amerikai Nemzeti Gárda egyik alakulata?

A másik oka az anyakönyvezés és az orvosi vizsgálatok elmaradásának az oltásellenesség. Ezt nem is érdemes tovább fejtegetni, eleme ez a vélemény a terjedő szélsőjobb eszméknek és összeesküvés-elméleteknek az egész világon. Az tény, hogy akinek nincs TAJ-száma, sőt, hivatalosan még neve sincs, azt nem lehet beoltani sem, mert közjogilag nincs kit. De azért olvasgathatnának az oltások kora előtti csecsemőhalandóság adatairól – rémítően magas volt. Mond a videón egy érdekeset a család: nevezetesen azt, hogy a gyermek születése után három héttel egyszer már kiszálltak hozzájuk a rendőrök, az apát megbilincselték és előállították, valamint a babát is elvitték orvos vizsgálatra, majd visszaadták a családnak. Ezt nem lehet sem megerősíteni, sem cáfolni, illetve csak a rendőrség niylatkozhatna az ügyben (a család már megtette), mindenesetre ez megmagyarázná, hogyan láthatta orvos szeptember huszadikán a kisfiút a kalocsai kórházban és azóta meg miért nem látta semmiféle hivatalos személy.

Azonban térjünk kicsit vissza az iratok hiányához. Tapasztalatból tudom – életem egy munkanélküli időszakában ellopták volt az összes iratomat is, amiket pénz híján csak hosszú idő alatt tudtam pótolni – hogy személyazonosság nélkül létezni kínszenvedés. Nekem még szerencsém volt, mert megvolt a születési anyakönyvi kivonatom, azzal tudtam magam igazolni jól-rosszul, ha a rendőr kérte – de például nem tudtam megkötni egy nyomorult munkaszerződést sem, se személyi igazolvány-szám, se lakcímkártya... ahogy nem tudtam szavazni sem. Szóval, meg volt kötve kezem-lábam. Ha valaki személyazonosság nélkül születik, és ezt nem is pótolják – márpedig ha a gonosz Háttérhatalomtól tartanak, nem fogják – arra nem fog vonatkozni az iskolakötelezettség, de ugyanakkor nem lesz szavazati joga sem, nem állhat törvényesen munkába, nem fizet TB-t, nem lesz nyugdíja, élete végéig ki lesz szolgáltatva az alkalmi munkaadók kényének-kegyének, valósággal rabszolgalétre kényszerül az ilyen „szabad” ember. De nem is adhat-vehet vagy örökölhet semmit. Hiszen ő hivatalosan nincs.

Hivatalosan még neve sincs.

Azért egy négy és fél hónapos csecsemőt előre, tudatosan erre a sorsra, életre ítélni csak, mert a neten olvastak egy csomó összeesküvés-elméletet és találtak egy olyan közösséget, amely ezeket maximálisan elfogadja – legalábbis felelőtlenség.

Különben a videó tanúsága szerint a család készült arra, hogy intézkedni fognak ellenük, tudtak róla előre, számítottak rá, és azért ez felveti a felelősség kérdését.

Rendben, de nézzük meg az érem másik oldalát is. Az Index megkereste az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, és megkérdezték, mi végre történt az intézkedés? Lássunk csodát, kaptak választ:

A kormány minden magyar gyermek jogait megkülönböztetés nélkül biztosítja. A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal bejelentés folytán értesült arról, hogy Dusnokon 2019 szeptemberében gyermek született, ismeretlen szülőktől. Az anya nem vett részt várandós gondozáson, az eltitkolt terhességet követően otthonában szülte meg gyermekét, az otthonszülésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele nélkül. A szülők a gyermek anyakönyveztetését megtagadták. A család Magyarország joghatóságát nem fogadja el, minden jogi szabályozástól, minden állami szervvel való kapcsolatfelvételtől elhatárolódnak, a gyermekre vonatkozó minden egészségügyi ellátást elutasítanak. Miután a szülők a többszöri kötelezések ellenére sem teljesítették a jogszabályban előírtakat, a kormányhivatal döntött a gyermek családból történő kiemeléséről és az ideiglenes gondozási helyének kijelöléséről.”

Hm, hát igen, a mama mondott is olyant, hogy: 

Amúgy semmilyen állami támogatást nem kértünk soha sehol, és a továbbiakban sem akarunk semmilyen gyest, családi pótlékot felvenni, ugyanis szabad embernek szültük a gyermekünket. A jegyző elkezdte küldözgetni a családsegítőket, hogy menjünk be anyakönyveztessük, ez csak egy papír. Mi azonban tudjuk, hogy nemcsak erről van szó, hanem hogy lemondunk a gyermekünkről, és átruházzuk a tulajdonjogot Magyarországra.”

Akkor viszont nekik nem csak az a gondjuk, hogy nem szeretnék, ha a fiukat Manhattanbe, Queensbe vagy Bronxba anyakönyveznék (miért tenne bárki ilyent?). Akkor nekik a magyar állammal, Magyarországgal is gondjuk van. Akkor is, ha az RTL Klub híradójában olyanokat mondtak, hogy: 

Szeretnénk törekedni tisztességes magyar emberek módjára a természetességre. Ez a várandóságra is vonatkozik. És az egész életünkre. A szülésnél a természetes otthonszülésre. És a továbbiakban is. És úgy gondoljuk, ez nem papírok függvénye.”

Ez nem, de akkor állampolgársága sem lesz a srácnak... úgy szeretik hát a hazájukat, hogy megtagadják tőle egyszülött fiukat. Bocsánat a parafrázisért, de másként nem lehet mondani.

Azonban a kormányhivatal álláspontja is elég merev, sokkal hasznosabb lett volna más jogi eszközökkel – büntetéssel, bírsággal – meggyőzni a szülőket döntésük helytelen voltáról, mint ezzel a valóban drasztikus akcióval. Ebben a kérdésben nem foglalnék állást, ez még jogászok számára is ingoványos terület, de talán lett volna mód egy szelídebb, emberségesebb eljárásra (a gyermekre való tekintettel).

Még egy részletre ki kell térnem, ami azonban csak érintőlegesen tartozik az ügyhöz. A tegnap megjelent írásom elég sok vitát generált, melyekben egyszerre lettem bolsilibsi és Fidesz-bérenc hazaáruló (néha egy mondaton belül is), ez nem lepett meg, a történet valóban alkalmas erős érzelmi reakciók kiváltására. Azonban kaptam néhány személyes, privát üzenetet is, idézném az egyik gyöngyszemet (töredékesen és a feladó neve nélkül, mert neki is vannak jogai): 

Megnéztem megisztásaidat veleményeidet . Hat van gonda fejedbe nem kicsi. De mindig van egy két elvont fazon de ezt a közösség látja és kezeli . A közösség és te úgy vagy mint halot ember az elővel a közösség tudja , hogy te halot vagy de te ........”

Uram, egyre kérném. Ha még egyszer életveszélyes fenyegetést ír bárkinek, vagy ilyesmivel próbálkozik, legalább annyit tegyen meg, hogy két „t”-vel írja a „halott” szót, mert így csak röhögni lehet rajta. Esetleg megismerkedhetne az ékezetek többi részével is, higgye el nekem, érdemes.

Akkor ma elemeztük a konkrét ügyet, azt, hogy mi történt eddig, és mit tudunk.

Legközelebb a dolog mozgalmi, politikai vonatkozásait vesszük elő – Isten kegyelmezzen az országnak, ha valamelyik politikai párt felfedezi ezeket az embereket és megcélozza őket szavazórétegként.

Ahogy a helyzet engedi, folytatjuk tehát ezt a témát.

 

Szele Tamás