Forgókínpad

Mesterséges újságírás

2020. június 02. - Szele Tamás

A hír rövid, a hír rossz. Azt mondja, hogy semmi szükség az eleven, hús-vér újságírókra, egyszerű munka ez, a mesterséges intelligencia is el tudja látni. Mivel pedig az olvasók nagy tömegének is ez a – nagyon téves – véleménye, járjuk körbe, míg még mi írjuk a lapot és nem cserélnek le minket valami ügyes szoftverre. Lássuk a hírt magát a HVG nyomán!

ujsagirogep.jpg

A mesterséges intelligencia egyik lehetséges alkalmazási területe, hogy az emberi munkaerőt kiváltva végezzen bizonyos feladatokat. A Microsoft most tartalommenedzseri részlegén cserél hús-vér munkatársakat gépre, szoftverre.

Az elbocsátások a Microsoft két éve indult tartalomkészítő, illetve hírgyűjtői részlegét, a Microsoft Hírek (News) és az MSN.com oldalakat érintik. Hogy pontosan hány emberről van szó, az nem világos, de a Business Insider 50 amerikai munkavállalót említ, a The Guardian pedig 27 brit emberről ír, 70-80 fő körül tehát biztosan van a leépítés mértéke.

Az érintett újságírók és szerkesztők felelősége volt, hogy az MSN.com oldalon megjelenő hírek elég érdekesek legyenek az olvasók számára. Ezt a munkát veszi át rövidesen a gép, pontosabban a mesterséges intelligencia, amely a Microsoft szerint mára elég okos ahhoz, hogy egy híroldal szerkesztését rá lehessen bízni. A redmondiak közölték azt is, hogy a leépítésnek nem a világszerte súlyos gazdasági problémákat okozó koronavírus-járványhoz van köze.” (HVG)

Baj, nem mondom, elég baj ez, de azért nem ettől fogok világgá szaladni félelmemben. Ugyanis egyrészt ilyen hírek pár évente felröppennek, az elsőt tán 2010-ben olvastam, és szépen nyomon követhető belőlük, hogy fejlődnek az „újságíró” mesterséges intelligenciák. Hát úgy, hogy aki elhiszi, hogy valaha pótolni fogják az emberi munkatársakat, annak még természetes intelligenciája se nagyon van.

Ezek a kütyük általában képesek három forrásból összerakni egy napi hírt (mondjuk van kolléga, akinek ez a dolga, úgy hívják, hírszerkesztő, és nem is könnyű a munkája, ne becsüljük le egy pillanatig sem), csak éppen mivel nem is lehet megtanítani őket a forráskritikára, az emberi társadalom árnyalataira, a gyakorlatban mindig megbuknak. Tessék elképzelni milyen hír volna az, mondjuk egy tüntetésről, aminek az eleje a 444-ről, a közepe a Magyar Nemzetből, a vége a Pesti Srácokról származik? Az emberi szerkesztő figyelembe veszi a források ilyen és amolyan elfogultságait erre vagy arra, a mesterséges intelligencia csak nagyon finoman beállított szoftverrel volna képes rá, és az a helyzet, hogy minden esethez külön át kéne írni a programot, annyi a változó, időnként menet közben is, szóval ennél mindenképpen olcsóbb, ha jön a kolléga, átnéz nem három, de harminchárom forrást, aztán a szerzők, lapok ismeretében eldönti, mi a hihető és mi nem az, végül megírja a hírt. És nem egy hírt ír meg naponta, hanem tízet-húszat, szóval senki se irigyelje.

Másrészt a gépi intelligencia nem sokat tud kezdeni a kifinomult emberi hazugságokkal és ellentmondásokkal. Ugye, például a mostani járvány elején a kormány véleménye az volt, hogy nálunk nincs ilyen. Aztán az, hogy van, de csak a muzulmánok kapják el, főleg, ha perzsák. Aztán az, hogy van, de csak a hatvanöt év felettiekre veszélyes, később már az, hogy mindenki zárkózzon be, nagy a baj. Ez egy eleven szerkesztőnek (még mindig nem tartunk az újságíróknál) nem jelent problémát, az tudja, hogy a kormány mindig azt mondja, amit szükségesnek lát, amiről azt hiszi, hogy hasznos lesz neki, átlendül az ellentmondásokon és leadja a hírt, a lap preferenciájától függő környezetben, értelmezésben. A gép vagy meghülyül ettől (ahogy a gyakornokok is hozzá kell szokjanak, az első fél év kellemetlen tud lenni ezen a pályán), vagy ki kell venni a szoftverből a fact-checkinget, a tényellenőrzést, de akkor már semmi szükség rá, akkor elég, ha maga a politikus íratja le a titkárnőjével, amit üzen. Az nem igaz, hogy a gép nem tudna hazudni, azt az állapotot már túlhaladta a modern tudomány, de az igaz, hogy megfelelő szoftverrel is csak olyant tudna hazudni, amit legfeljebb egy másik gép hisz el neki, és csak emberekről.

Értem, hogy a Microsoft, ami alapvetően techcég, és az újságírást is csak egy megoldandó programozási feladatnak látja, a saját híroldalán a tartalomkészítő, illetve hírgyűjtői részleget megpróbálja gépi úton szerkesztetni, valószínűleg ezt a feladatot találják a legegyszerűbbnek, de ebből akkora bukás lesz, hogy Rottenbiller felkel a sírból és zokogva könyörög majd nekik a receptért. Ember számára egyszerű feladatnak tűnik a hír szerkesztése, a kis – szaknyelven „mínuszos” – hír megírása, de bizony nem az, és ne felejtsük el: a híreket is emberek számára írják, amit az MSN.com mesterséges intelligenciája közre fog adni, az nekik nem lesz érdekes, legfeljebb más mesterséges intelligenciáknak. Szóval, minálunk eddig sem voltak főszereplői a hírpiacnak, de ez sokat ronthat majd a helyzetükön.

Az külön érdekes, hogy tavaly márciusban, a magyar verziójuk bemutatásakor még más húrokat pengettek:

Támogatjuk a tartalomszolgáltatói ökoszisztémát és a minőségi újságírást”

Hiszünk abban, hogy az ingyenes, jól finanszírozott sajtó társadalmunk egyik sarokpontja, és büszkék vagyunk rá, hogy a világ legjobb médiamárkáit tudhatjuk partnereink között.”

Szerkesztett hírek újságíróktól”

bár már akkor is használtak mesterséges intelligenciát a szerkesztés előtt.

Minden egyes nap több mint 170 000 egyedi cikk érkezik be partnereinktől. Megérkezésükkor mesterséges intelligencia vizsgálja át a tartalmakat, hogy olyan érthető paraméterek mentén dolgozza fel őket, mint hogy mennyire frissek, milyen kategóriába tartoznak, milyen témának és típusnak felelnek meg, véleményműfajba tartoznak-e és várhatóan milyen népszerűek lesznek – ez kerül a szerkesztőkhöz. Algoritmusunk megfelelő párosítható képanyagot javasol a tartalmakhoz, ezzel is segítve az emberi munkát. A szerkesztők a nap folyamán értékelik és szerkesztik a topsztorikat a legkülönbözőbb témákban, így jutnak el a legjobb forrásokból származó legfrissebb hírek olvasóinkhoz.”

Akkor most a szerkesztőket vágták le a folyamat végéről. Már az eddigi gyakorlat is különös – életem legolvasottabb írásait pont nem „topsztorikról” írtam, hanem vagy szimpla marhaságokról, vagy másod-harmadrendűnek tűnő eseményekről – de akkor annyi történik, hogy ezen túl a gép szerkeszt, és a gép is állítja elő a tartalmat, olvasottság függvényében. Ez esetben lássuk, mik a tegnapi nap legkeresettebb magyar nyelvű témái a Google Trends szerint?

Első helyen: Kaiser Ede szabadult a börtönből. Érdekes, és emberileg is különös az ő története, érdemes volna egyszer elbeszélgetni vele, de persze tán mégsem a szabadulása napján. Második hely: Böjte Dávid exatlonos győzelme. Harmadik: George Floyd halála. Negyedik: Trump. Szóval, ezek mind keresett témák, de nincs közöttük se magyar belpolitika, se magyar gazdaság, még a koronavírus-járványhoz is csak a nyolcadik helyen szereplő Nők Lapja Café-írásnak van köze. Ha ennek alapján raknék össze bármiféle hírlapot, az olvasott talán lenne, de informatív nem. Hírlap sem: mind igaz volna, ami benne van, de egyik sem fontos lokálisan. Szóval, a legjobb esetben is valamiféle se íze, se bűze hírhalom jön ki a tudományos alapú lapszerkesztésből. Most a nyelvi elemeket elő sem veszem, az egyáltalán elfogadhatóan magyarul fogalmazni képes MI-től olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. Szóval a „tartalomkészítés” gépi úton és magyarul egyelőre reménytelen, de angolul se sokkal különb az eredmény.

Viszont azt el tudom képzelni, hogy magyarul is meg fognak próbálkozni ezzel a módszerrel, sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy a célfejlesztésű szoftverek már dolgoznak is egy ideje minálunk.

Tessék csak megnézni a kormánymédiát, nem volna nagy feladat kulcsszavak alapján írni egy célszoftvert, amibe feltöltjük a hírt és lapfüggően, stílusfüggően kidobja a megfelelő verziót belőle.

Mondjuk az Origo esetében minden nyolcadik szó az kell legyen, hogy „Soros”, minden ötödik, hogy „Orbán Viktor” és minden harmadik, hogy „migráns”. Ezeket véletlenszerűen bele kell keverni egy akármilyen MTI-hírbe és már mehet is ki.

A Magyar Nemzetnél nincs szükség semmiféle szoftverre, ott kimehet az MTI-hír, változtatás nélkül.

A Pesti Srácoknál a kulcsszavak: „komcsi”, „ötvenhat”, „eszdéesz”, „Momentum”, „hálózati”, „ügynök”, „konzervatív”, „gender”, és a mesterséges intelligenciát Stefka Istvánnak hívják, TPA 1148 alapon működik, a memóriájával kis gondok vannak, mert mindenre emlékszik, csak mindenre rosszul, és a keletnémetek már nem gyártanak hozzá háttértárat, mert megszűntek, mint állam.

A 888-nál: „sivalkodjatok!”, „gender”, „Pride”, „függetlenobjektív”, „libsi”, „férfiasság”, „nőiesség”, „hazug” és „faszagyerekek”.

Bayer Zsolt bármely írása előállítható a „Ki kicsoda” és a szlengszótár megfelelően dinamikus keverése útján, bakamiatyánkkal fűszerezve, ha az eredményt egy tetszőleges MTI-hírhez adjuk.

Szakács Árpád írásai hasonlóan készülnek, csak a bakamiatyánk és szlengszótár elemei helyett mindenhová a „nemzetközi szabadkőműves összeesküvés”, illetve a „Trianon” szavakat kéretik írni.

Folytathatnám a végtelenségig, de hát könnyű nekik, mert nem jót vagy legalábbis olvashatót kell írjanak, hanem megfelelőt. Az náluk elégséges, de szükséges is. Erre és ennyire képesek volnának a megfelelően megírt célszoftverek szintén.

Hanem van nekem egy szörnyű gyanúm.

Nem a kormánysajtó írásait fogalmazzák már évek óta mesterséges intelligenciák, vagy nem csak azt: mégis, maguk mit gondolnak, hogyan készülnek Orbán Viktor vagy Kövér László beszédei, megszólalásai? Az állandóan visszatérő elemeikkel, kulcsszavaikkal, fordulataikkal?

Úristen: élnek ezek az emberek egyáltalán?

Vagy éltek valaha?

Nyugalom: élnek, éltek, élni is fognak.

Annyira ugyanis még a Microsoft sem lehet rosszindulatú, hogy ilyen szoftvereket kifejlesszen.

 

Szele Tamás