Forgókínpad

Forgókínpad

Örömkatonaság

2017. december 01. - Szele Tamás

Én, kérem, eldöntöttem, tűzoltó leszek s katona, esetleg vadakat terelő juhász. Mármost a tűzoltó mestersége kockázatos, a juhász úgyszólván soha nem vadakat terel, azokat külön be kéne szerezni, marad a katona. Örömkatona. Mégpediglen önkéntes területvédelmi tartalékos, mert arra most ingyen van lehetőség, sőt. Meg is becsüli érte a kormány a jelentkezőt.

 

Nyugalom, nem ment el az eszem, de azért érdekes ez az önkéntességi forma. Érdekes, ugyanis egyfelől úgy néz ki, mintha özönlenének a rekruták, népszerű mozgalom bontakozna ki, az állam polgárai között lázasan terjedne a gondolat, miszerint helyes dolog belépni a Honvédséghez, másfelől meg minimum röhejes hírek és beszámolók terjednek arról, hogyan is néz ez ki.

 

Hát nem úgy, mint a Generális című némafilm elején, mikor Buster Keatonnak megmondja a menyasszonya, hogy addig se gyűrű, se csók, míg nem látja egyenruhában. Házasságról meg pláne szó sem lehet.

 

Akkor lássuk alaposabban. Merthogy mit mond a Honvédség oldala? Most jó lenni katonának, ugyebár, irány a sereg. Szintén ugyebár. (http://www.iranyasereg.hu/home/page/tartalekos)

 

Egy új önkéntes tartalékos formát alakítunk ki, amely területvédelmi elven szervezett szinten, járásonként rendelkezik olyan felszerelt egységekkel, amelyek alapszinten akár kibervédelmi képességgel is rendelkeznek.

Ha eddig vonzott a katonaság, de vonakodtál a lakóhelyedtől rövidebb-hosszabb időre elszakadni, hogy kiképzésen/felkészítésen vegyél részt, akkor ez a szolgálati forma pont neked szól.

Helyben tartjuk neked a kiképzést, akár a szabadidődben is.

Önkéntes területvédelmi tartalékos katonaként a saját járásodban erősítheted Magyarország védelmét.

Hazánknak szüksége van olyan önkéntes tartalékosokra, akik civil foglalkozásuk megtartása mellett támogatják a honvédelem ügyét!

A honvédelem nemzeti ügy!”

A Magyar Honvédség átalakítja és megújítja az önkéntes tartalékos rendszerét, amelynek új elemeként a helyi közösségekre építve hozta létre az önkéntes területvédelmi tartalékos azaz ÖTT szolgálati formát.

Az ország valamennyi járásában járásonként megalakítandó, területi elven szervezett önkéntes tartalékos századok célja, hogy szükség esetén helyben álljon rendelkezésre egy kiképzett, felkészített, alkalmazható erő. A területvédelmi tartalékos század tagjai a felkészítések alkalmával olyan kiképzést, tudást kapnak, amely a helyi közösség védelmi képességét növeli, legyen szó honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzetről.
A tartalékosok felkészítése és az alkalmazása helyben történik, alapvetően a járásban, esetleg a megyén belül, évente összesen 20 napban.
Ne legyen megyénkben olyan település, amely nem rendelkezik tartalékos katonával, bizonyos létszámú kiképzett katonai erővel! jelentkezz Te is!

Jelentkezés a szolgálatra:
Az önkéntes tartalékos szolgálatra személyesen a polgármesteri hivatalokban a kijelölt ügyintézőknél, a járási hivatalokban vagy a megyeszékhelyen lévő toborzó irodában lehet jelentkezni.

A regisztrációs lap kitöltése és a toborzó irodába történő eljuttatása jelenti a katonai szolgálatra a jelentkezést. A kitöltött regisztrációs lapot leadhatod a polgármesteri hivatalokban a kijelölt ügyintézőnél, a kormányablakokban, vagy elküldheted e-mailben.
A regisztrációs lap elérhető a kormányablakokban, a megyei toborzó iroda ügyfélszolgálatán és a www.irányasereg.hu weblapon.


Jelentkezési feltételek:
Jelentkezhet minden nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű és cselekvőképes magyar állampolgár, a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.”



Hát, kívánhat ennél többet az ember? Kiképzés, akár a szabadidőmben is - mondjuk jobb szeretném munkaidőben, mert akkor megmarad a szabadidő, de ez, kérem, hadsereg, nem méznyalás. Mint a toborzó folytatásából megtudható, az ember átesik egy alkalmassági vizsgálaton, aztán valamikor a kiképzésen, jogosult szerződéskötési díjra, vagyis verbunkra, aztán egy vas nem jár neki, ha nincs szolgálatban. A zsold csak a leszolgált időért jár, persze, ma nem zsoldnak, hanem illetménynek hívjuk. Logikus, mondhatni.



És hány ilyen tartalékos behívását tervezik?



Az kérdéses, mikor felmerült az ötlet – mert a miniszterelnök fejéből pattant ki – húszezerről volt szó, aztán kiderült, hogy baj van, a nép nem tódul. De vegyük azt, az Index alapján, hogy mit mondott Simicskó miniszter október harmadikán, Hajdúhadházon, mikor önkéntesek eskütételén beszélt. (http://index.hu/belfold/2017/10/03/tartalekos_katonak_szama_simicsko/)



Év végéig további ezerrel nő a tartalékos katonák száma – mondta Simicskó az avatóünnepségen, majd „a legmagasabb szintű nemzettudat megnyilvánulásaként” értékelte, ha valaki a „szülőföldünk, hazánk védelmére felesküszik, erre a nemzeti ügyre adja az életét.” A honvédelmi miniszter megismételte a kormány többször hangoztatott elképzelését, miszerint mind a 197 járásban fel kell állítani majd egy-egy területvédelmi egységet, a tartalékosok összlétszámát pedig húszezerre kell növelni. Mivel a honvédség jelenleg valamivel több, mint ötezer tartalékossal rendelkezik, ezért a keret feltöltése még messze van.”



No, hát ha nem özönlik a nép, akkor noszogassuk, terelgessük – gondolhatták több helyen, így történhetett tavaly, hogy a közmunkásoknak kötelező módon részt kellett venni a toborzásokon, az igaz, nem mindenhol, de olyan hely is akadt, ahol még a terhes nőket is beterelték. No, nem a seregbe, csak a toborzásra, legfeljebb nem lettek katonák, de a részvételi arány a rendezvényen megvolt. Én mondjuk nem is értem: mutogatják az embereknek a szebbnél szebb toborzófilmeket, és valahogy mégsem akarnak önkéntes területvédelmi tartalékosnak állni.



De valami eredményre szükség van, év végéig legalább az az októberben előirányzott ezer rukkoljon be, a kutyaúristenit neki! No, ahol már a közmunkásokat sem lehetett behajtani szolgálatra, ott csak egyvalami segíthet.



Nem a piócás ember.



A kormányhivatalok.



Elvégre ott is emberek dolgoznak, földig ér a lábuk, jó esetben fülük közé szorult a fejük, tehát aki alkalmas kormányhivatalnoknak az alkalmatos önkéntes tartalékosnak is. Csak hát ez a gyakorlatban kicsit furán néz ki – egyes vidékeken kormánymegbízottakat, negyvenes adminisztrátor hölgyeket soroznak jobb híján, mint arról a 444 is beszámolt. (https://444.hu/2017/11/30/fantasztikus-modszerekkel-toboroznak-onkentes-tartalekos-kamukatonakat-a-magyar-videken)



A járási hivatalban, ahol a feleségem dolgozik, létszámarányosan három főnek kellett jelentkeznie önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra, a polgármesteri hivatalból pedig kettőnek. Negyvenes nők jelentkeztek, többnyire olyanok, akiknek a munkahelyi lojalitás nem volt opció. Ígéretet kaptak arra, hogy nem kell semmit se csinálniuk, a képzésre se kell elmenni, ha nem érnek rá. Az egyenruhát és rátermettség alapján rendfokozatot kaptak, majd egy megyei fejes jelenlétében esküt tettek. Ez nagyon nehezen ment, mert egymást meglátva katonaruhában, nem bírták átérezni a helyzet komolyságát.
A terv teljesítve lesz, ebben a járásban is feltöltésre kerül a század.” (444, olvasói levél)



Hát, kérem, azt mondanám, hogy százados úr, sejehaj, százados úr ne üljön a lovára. Az így létrejött ármádiát vezetni sem kell majd. Nagyhatalom leszünk most már, annyi biztos, csak nehogy fegyvert adjon valaki az önkéntesek kezébe, mert abból baj lesz. Vagy eltörik egymáson, vagy lábon lövik magukat.



Sok országban van önkéntes katonai szolgálat, nem mondom, de azok – például az Egyesült Államok – nagyhatalmak, meg valahogy nem kötéllel fogják az önkéntest, pláne nem a kormányhivatalban.



Lófütty lesz ebből, nem húszezres önkéntes sereg.



Ez – ha nagyon akarjuk – maximum a Munkásőrség. De annak is csak halovány utánzata. És az sem volt haderő, az is bohóckodás volt.



Kérem, ha mindenáron így akarják feltölteni a Honvédség tartalékos állományát, ám töltsék, reméljük, nem jön a burkus. Felőlem a vadakat terelő juhászokat is toborozhatják a hivatali állományból.



De a tűzoltókat ne.



Azokra ugyanis szükség van. Azokat tessék szépen megfizetni és kiképezni.





Szele Tamás

Magyarország, webáruház

Vagy valami hasonló. Megy a gőzös, megy a gőzös, illetve majd megy, nem Kanizsára, hanem Belgrádba, de minek is megy majd? Hogy jöhessen, kérem, hogy jöhessen. Megrakodva mindenféle portékával, földi jóval, amit a Középső Birodalom világhíres kalmárai küldenek Európába, eladás céljából. Hát hiszen nem is lenne baj ez, csak éppen...

 

Csak éppen pöttyet drága lesz nekünk ez a gőzös, illetve természetesen dízeles vagy tán elektromos. 750 milliárd körüli összegből újítjuk fel a Budapest-Belgrád, pontosabban Ferencváros-Kelebia vonalat, meg kétvágányúsítjuk. Persze, nem volt ez mindig ennyi: eleinte 452 milliárdra becsülték a várható költséget, később 550-re, ebből lett a mostani 750.

 

Milliárd, kérem, nem millió.

 

Ebből a bagatell kis összegből lesz nekünk 162 kilométer kétvágányos vasutunk, melyen óránként 160 kilométeres sebességgel érkezhet az áru Pireuszból. Azért pont Pireuszból, mert az ottani kikötőben vannak nagyrészt kínai terminálok. No, de hol van Pireusz Kelebiától? Ahol Makó Jeruzsálemtől, előbb még ki kell építeni a Pireusz-Belgrád és a Belgrád-Kelebia vonalakat is, hasonló minőségben. Ez folyamatban van, ha nem is sietik el, olyan három év alatt ígérik például a Belgrád-Stara Pazova 34,5 kilométeres vonal felújítását, de hát vasútnál első a pontosság, ahogy az igori pályaudvaron is elhangzott már.

 

A 160-as tempó is érdekesen hangzik, ennyivel ugyanis nem tehervonatok járnak, hanem személyforgalmi expresszek – a mostani pálya nem is bírná ezt a terhelést, felújítva sem nagyon, nincs kizárva, hogy a régi helyett teljesen újat kell majd építeni – és a MÁV aktuális gördülőállománya sem alkalmas erre. Ehhez új mozdonyok, új szerelvények kellenek. Így már érthető a 750 milliárdos költség.

 

Személyforgalomra különben nem is nagyon lehet számítani, ez az a magyarországi vonal, ami Budapestet kivéve egyetlen nagyvárost sem érint, és a nemzetközi Belgrád-Budapest turizmus is meglehetősen gyér. A teheráru szállítását viszont irtózatosan drágává teszi a kért 160-as tempó – persze lehetséges, hogyne volna az, csak nem véletlen, hogy nem szoktak így rohangálni a tehervonatok.

 

De mondjuk megépül, elindulnak a járatok és Kelebiából egy óra alatt felérnek a konténerek a Ferencvárosba. Napi 4,4 szerelvénnyel lehet számolni, bár úgy érthetőbben hangzik, ha azt írom, hogy évi 1600-zal. Mellesleg, ezzel forgalommal számolva 2400 év alatt térül meg a beruházás...

 

Rendben van, hipp-hopp itt terem a sok szép holmi, és azután mi lesz?

 

Nehéz volna elhinni a kormány retorikáját, mely szerint Magyarország Kína kapuja az Unióba, ugyanis a kínaiak okos emberek, és nem valószínű, hogy egy kis, ráadásul nem is a legjobb helyzetben lévő országra bíznák, hogy kizárólagos hídfőállásuk legyen az uniós piacon. Különben sem erről szól az „Egy öv, egy út” program, hanem a kereskedelem globális fellendítéséről, kis szemei vagyunk mi egy nagy láncnak.

 

No, de lehetünk nagyon fontos szemei. Ma reggelig nem volt világos, voltaképpen hol van ebben az üzlet nekünk, de Varga Mihály interjúja a Magyar Időkben rávilágított pár, eddig homályos pontra (http://magyaridok.hu/gazdasag/sok-penzt-hozhatnak-kinai-kontenerek-2516098/).

 

Kérem szépen, a vámolás a kulcsa mindennek.

 

Versenyeznek az EU-ban azért, hogy melyik tagállam végezhesse el a Kínából érkező áruk vámkezelését, a vetélkedésbe Magyarország is beszállt – erről beszélt lapunknak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály rámutatott: a rivalizálás nem véletlen, egy forintnyi vámbevétel azonnal 33 adóforintot termel. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával a kínai konténerek hatalmas tömege indulhat meg Magyarország felé.” - írja a cikk. Valamint:

 

„– A vám ugyan nagyrészt az unió bevétele, ám az összeg húsz százaléka az ügyintéző tagállamnál marad. Szeptemberig 44 milliárd forintnyi vámbevétel keletkezett itthon, ebből kilencmilliárd forint gazdagította a hazai költségvetést. Az importnál szóba kerül a forgalmi adó is, az import-áfa összege pedig már most meghaladja az 1300 milliárd forintot.”

 

Aha. Hát, még így is 83 év és négy hónap alatt térül meg a felvett kölcsön alapösszege, de lesz ez több, hiszen a kínai fél kamatra adta nekünk ezt a 750 milliárdot, csak éppen a szerződés részletei titkosak.

 

Mindenképpen, jó hosszú időre tervez a kormány, én például le merném fogadni, hogy nyolcvan-kilencven év múlva talán már nem ők lesznek hatalmon, vagy ha mégis, akkor tulajdonképpen mindegy is, lőttek az egész jövőnek.

 

De kövessük az áru sorsát. Levámolják, kezelik, feldolgozzák, átcsomagolják, EU-konformosítják, aztán mehet szét, szerte Európába. Tetszik tudni, milyen ez? Mint a webáruházak mostanság.

 

Ugyanis utóbbi időben elterjedt az olyan webáruház-típus Magyarországon, aminek egyáltalán nincs árukészlete, raktára, semmije sincs, csak egy laptopja, egy honlapja és egy kapcsolata – egy kínai webáruházzal. A gyanútlan magyar vevő kiválasztja a portékát, rábök, megrendeli, és a magyar cég csak az ő megrendelését továbbítja mondjuk Szecsuanba, ahonnét jó esetben egyenesen a vevő címére postázzák, érkezik, mikor érkezik – ha viszont az áruházéra, akkor az is további késést jelent. Tulajdonképpen minden résztvevő keres a bolton, kivéve a vevőt, igazából nem is törvénytelen a viszonteladás – de azért más szempontból ez a módszer sért egy csomó paragrafust, például hiányoznak az üzleti, anyagi garanciák.

 

Na, ha megvalósul a Nagy Terv, ilyen webáruház lesz Magyarország is, Európa legnagyobb webáruháza, egyik nagy elosztóközpontja, amit lehet sajnálni vagy lehet neki örülni – de hogy a gazdasági fellendüléshez nem ilyen stikliken keresztül vezet az út, az is biztos.

 

Csakhogy a szerződést már megkötötték, Li Ko-csiang már tovább is utazott Budapestről, egyenesen Moszkvába.

 

Na, azt lenne jó tudni, ott miket tárgyalt Putyinnal... mármint igazából, nem a kincstári verziót.

 

 

Szele Tamás

Hacsek Kínában

 

 

  • Jó reggelt, Hacsek, hogy vagyunk, hogy vagyunk?

  • Ne is mondja, Sajókám, gond van az Izidorkával...

  • Mi gond lehet a maga kedves, vízfejű kisfiával?

  • Az a hülyegyerek most egy tasilhunpói kórházban van.

  • De hiszen az Kína. Majdnem Tibet.

  • Hát ez az, ez az!

  • Hogy kerül a maga fia Nyugat-Kínába?

  • Az úgy volt, hogy azt mondtam neki, ne élősködjön tovább a nyakamon, keressen munkát, mire fel jelentkezett rendőrnek.

  • És felvették?

  • Fel. Fel, a lovasrendőrséghez.

  • Mint lovast?

  • Nem, mint lószerszámot.

  • Mindegy, az is szép pálya. De hogy lett ebből Kína?

  • Nagyon buzgó a gyerek. Azt a parancsot kapták, hogy zárják le az összes utat, amin el lehetne érni a kínai miniszterelnököt.

  • Ne is mondja, tegnap negyvenen toltuk a kismetrót a hetvehatos troli vonalán...

  • És ez a hülye lezárta a Hankukuan-hágót, mert az vezet Kínába!

  • De kérem, ez maximum a jamen hatásköre, államközi egyezmény keretében, ettől miért került kórházba?

  • Az a hülye lavina nem olvas államközi egyezményeket, jött, nem voltak iratai és elsodorta.

  • Azért remélem, próbálta igazoltatni?

  • Persze, de mit annak a hóförgetegnek traffipax, igazolvány... úgy elsodorja a szegény magyar lovasrendőrt, lószerszámmal együtt, mint a huzat a Kresz Géza sarkán.

  • És mit mondtak a kínaiak?

  • Röhögtek. Négy hét kórház és harminckét év átnevelő tábor után hazajöhet.

  • Bagatell. És mit lesz abban a táborban?

  • Mondhatni semmi, vasutat építenek és közben fejből meg kell tanulni Mao Ce-tung összes műveit pinjin átírás szerint.

  • Az még elviselhető. Képzelje, ha putonghuában kéne megtanulni. Különben is, mit panaszkodik? Itthon lesz a srác.

  • Itthon?

  • Hogyne, most épül a Sanhszi-Tasilhunpo-Ürümcsi-Budapest-Belgrád vonal.

  • De jó... és mikor érnek ide a krampácsolók?

  • Röpke harminc év, és már itt is vannak.

  • Annyit guggolva is kibírunk. De jó, hogy maga ekkora orientalista!

  • Az csak voltam, de a doktor Krausz kikúrált, két hete tünetmentes vagyok.

  • És mondja, kitől kapta a sinológiát?

  • Köztünk maradjon, a Simeknétől.

  • Még olcsón megúszta, kérem. De ha nem sinológus, honnét tud ennyit Kínáról?

  • A miniszterelnöktől. Itt írja az újság: „A kialakulóban lévő új világrendben Ázsia és benne Kína szerepe jelentősen megnőtt, és a jövőben is nőni fog. Kína pénzügyi és technológiai értelemben is meghatározó erővé vált, Közép-Európa üdvözli ezt a fejleményt.”

  • Hát, ez már nem kisüsti, ez már cirokpálinka... Új Világrend? Azt hittem, az a Soros.

  • Én is, de hát ez van.

  • Azonnal értesíteni kell a Bilderberget.

  • Az Ármint?

  • Nem, a csoportot.

  • Ja, az egész mispóchét... és akkor mi lesz?

  • Semmi. De értesíteni kell.

  • Mondja, mennyit is kapott ez a mandarin arra a vasútra?

  • Tudja a Jade Császár. Pár száz milliárdot. Dollárban.

  • Naná, majd jüanban. És mondja, muszáj volt egydollárosonként felolvasnia?

  • Hogy érti?

  • Arra van ez ráírva. „Novus ordo seclorum”.

  • Maga nem csak sinológus, de valutaváltó is.

  • Még az a jó, hogy az annuit coeptist nem olvasta fel mellé.

  • Az tényleg... és mondja, most mi lesz?

  • Mi lenne? Nyitunk egy mosodát Sanghajban.

  • Mosodát, Sanghajban?

  • Hogyne, azt ismerjük, ott volt bártáncosnő a nénikém.

  • De maga szerint a kínaiak nem tudnak mosni?

  • Hogyne tudnának. Sőt, még csak ők tudnak igazán.

  • Akkor miért nyitunk mi gőzmosodát Sanghajban?

  • Nem miért. Mennyiért.

  • Mennyiért?

  • Sok pénzért. Az állami támogatásért. Én majd igazgatom, maga tárgyal az ügyfelekkel, az Orbán lesz a gőz.

  • És mosni ki fog?

  • Majd a kínaiak.

  • De akkor minek jönnének hozzánk?

  • Ez benne az écesz. Nem jönnek hozzánk, mi csak a támogatást vesszük fel.

  • Értem. De kinek a nevére írjuk majd?

  • A magáéra, maga szegény, elmehunyt, jadegombos mandarin. Itt írja alá.

  • Írom is. „Wilbour Theodor, Yu-Hi, a Tisztátalan Fukar Sárkány”

  • Micsoda?

  • Gondoltam, futhatna ez is a Piszkos Fred nevén.

  • Egy gőzmosoda. A Piszok Alfréd nevén.

  • Miért, cirkáló futhatott?

  • Na, írjon valami mást, szerencsére hoztam másodpéldányt.

  • Ez jó lesz? „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke”.

  • Jó, de írja utána kínaiul, hogy Szun Vu-kung.

  • Az mi?

  • Az nem mi. Az ki.

  • Akkor ki?

  • Az a Majomkirály.

  • Mars ki!

 

 

 

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása