Tegnapelőtt foglalkoztunk a Hezbollah dicstelen, ám hosszú és kacifántos történetével, ma vágjuk még nagyobb fába a fejszénket, és tekintsük azt, mi lesz, illetve mi lehet a terrorszervezetnek (kénytelen-kelletlen) otthont adó állammal, Libanonnal most és a közeljövőben? Lesz-e valaha független a Hezbollahtól vagy összeomlik nélküle? Erről közölt tanulmányt a The Insiderben Marianna Belenkaja, melyet most bemutatok, a saját megjegyzéseimmel tarkítva – ezeket majd zárójelbe teszem.

(Képünk illusztráció)

A félhivatalos orosz ideológia szerint elkerülhetetlen a kommunizmus győzelme az egész világon. Bocsánat, nem ez, hanem az egypólusú világrendszer felváltása a többpólusúval, még egyszer elnézést kérek: este Akszjonovot olvastam, és annyira hasonlít a két eszmerendszer, hogy véletlenül melléfogalmaztam, de most már így hagyom.

(Képünk illusztráció)

Vannak dolgok, amikről fogalmunk sincs, ilyen például Stonehenge valódi célja, a kóla receptje és az, hogy a jelenlegi vereségek után végső soron mi lesz a Hezbollahhal. Másfelől meg, erről csak a Hezbollah történetének ismeretében lehet spekulálni, azt pedig – a Hamásszal ellentétben – minálunk kevesen ismerik. Ezen segít Jurij Macarszkij ukrán újságíró részletes tanulmánya, ami a The Insiderben jelent meg. Akkor lássuk tehát a Hezbollah múltját, jelenét és lehetséges jövőjét.

(Képünk illusztráció)

Radikális oktatási reform készülődik az Oroszországi Föderációban – aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Vlagyimir Ruvinszkij a Moscow Timesban és érdemes odafigyelni arra, amit mond, ugyanis mintha a magyar oktatásügy is kezdene ilyen irányt venni.

(Képünk illusztráció)

Sok mindent megváltoztatott az Ukrajna elleni invázió, sok új fogalom jelent meg – és nem csak a hadászat, hanem a propaganda és a sajtó terén is. Ilyen például kisebb mértékben a „milblogger” (ami katonai szakbloggert jelentett eredetileg) és a sokkal fontosabb „vojenkor”, aminek a valódi értelme oroszul csak annyi, hogy „haditudósító”.

(Képünk illusztráció)

El kell ismerni, hogy a Kreml nem nagyon tud mit kezdeni az aktuális közel-keleti helyzettel. Habár a második világháború vége óta jelen van a térségben – főként, mint militáns szervezetek nyílt, avagy többé-kevésbé leplezett támogatója vagy harci cselekmények, például a szíriai polgárháború aktív résztvevője – de most mintha kezdene kicsúszni a lába alól a talaj. Ezt a különös állapotot elemzi a Jamestown Alapítvány honlapján Pavel K. Baev.

(Képünk illusztráció)

Nos, október hetedike van, a nagyon rossz emlékű Hamász-támadás évfordulója. Itt van tehát annak az ideje, hogy számot vessünk: egyáltalán, mi történt? Hogyan kerülhetett erre sor? Mi értelme volt és mi értelme van a mostani háborúnak? Mi célt szolgál? Mi ennek a veleje?

(Képünk illusztráció)

Elnézést kérek, hogy tegnap elmaradt a krónika, sajnos sűrű lett körülöttem az élet, de ma újult erővel térünk vissza a Közel-Keletre, mert az események továbbra is zajlanak. Lássuk tehát a tegnapi híreket az ISW megbízható napi jelentése alapján.

(Képünk illusztráció)

Elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg nem érdekel a téma, de ma is közel-keleti hírösszefoglalóval jelentkezem. Nem tehetek másként: a könyörtelenül zajló események kényszerítenek rá. Az esemény ugyanis nem kérdezi, mit lenne kedve írni a krónikásnak, az csak megtörténik, ha tetszik, ha nem. Akkor lássuk – szokás szerint az ISW nyomán – mik a tegnapi hírek ebből a válságövezetből?

(Képünk illusztráció)

Nos, a két nappal ezelőtti rakétatámadás a jelek szerint a várthoz képest ellentétes hatást ért el: a megtámadott Izrael köszöni szépen, jól van, és folytatja a dél-libanoni offenzívát, ellenben Teherán vezető körei az esetleges megtorlástól tartva kétségbeesetten, vicsorogva fenyegetőznek – ők ijedtek meg ezek szerint, nem a célba vett Izrael. De lássuk a híreket, szokás szerint az ISW napi jelentése alapján.

(Képünk illusztráció)