Kérem, megint vajúdtak a hegyek és kisegeret szültek, hogy Horatiusszal éljek. Nem igazán lehet tárgyalásnak és eredménynek nevezni azt a dadaista tragikomédiát, ami tegnap Mar-a-Lagoban lezajlott, bár mondjuk nagy csodára nem is lehetett számítani. De azért ennél mégis többet remélt a világ... megpróbálom összegezni, mire jutott egymással Donald Trump és Volodimir Zelenszkij.

(Képünk illusztráció)

Már tegnap is az Egyesült Államok új bevándorlási rendszerének problémáival foglalkoztam, amelyeket leginkább úgy foglalnék össze, hogy sikeresen szovjetizálták az emigrációs folyamatot. Ma ugyanezt a kérdést járom körül a The Insider nyomán, csak éppen nem a dél-afrikai, hanem az orosz bevándorlók szempontjait figyelembe véve.

(Képünk illusztráció)

Mindenekelőtt jelezném, hogy ennek az írásnak nem célja sem az ilyen vagy amolyan történelmi igazságtétel a Dél-Afrikai Köztársaság állapotait illetően és az sem szándékom, hogy a dél-afrikai közbiztonságot mélyebben elemezzem. Én csak be szeretném mutatni azt az abszurd bevándorlási helyzetet, amit maga Donald Trump idézett elő – és amiből a jelek szerint nincs kiút.

(Képünk illusztráció)

Sokat gondolkodtam azon, mihez hasonlít a jelenlegi közhangulat. Mindenképpen valamihez, amit már ismertem, de mikor, hol is volt ugyanez a levegőben? Hát igen, 1988-89-90-ben, Magyarországon lehetett ugyanezt érezni. Akkor is mindenki inkább érezte, mint tudta, hogy a rendszer az utolsókat rúgja, és akkor is voltak, akik az orosz (akkor szovjet) legyőzhetetlenségről, szupremációról prédikáltak.

(Képünk illusztráció)

Az orosz szolgálatok mindig képesek meglepni az embert, bár nem mindig ügyességükkel vagy szellemes megoldásaikkal. Hiába adták át múlt héten a Tavasz 17 pillanatától ihletett Vjacseszlav Tyihonov-szobrot Moszkvában, be kell látnunk: rossz világ jár a csekistákra, felderítőkre, nem csak Stirlitzek nincsenek már, de még Abel ezredesek sem.

(Képünk illusztráció)

Nem először kell megjegyeznem, miszerint a Facebook, melynek hivatalos üzemeltetője Mark Zuckerberg Meta nevű vállalata, elkezdett a világsajtó ellen dolgozni. Le merném fogadni, hogy nem is utoljára kell ezt leírjam, bár a játéknak most az a tétje, hogy egyáltalán leírhatok-e még bármit, és ha igen: meddig tehetem ezt. Úgy tűnik, hogy elég nagy a baj.

(Képünk illusztráció)

Kezdjük a tegnapi nap talán legfelháborítóbb kijelentésével. Orbán Viktor azt bírta kiejteni a saját száján, miszerint „A vétójog érvényes és hasznos eszköz, anélkül nincs is értelme, hogy az unióban legyünk.” Mielőtt reflexből helyeselne vagy tiltakozna valaki, pusztán érzelmi alapon, gondoljuk át, miről is van szó – és borzadjunk el a kijelentés logikájától.

(Képünk illusztráció)

Sokszor találkozom viták során azzal az utolsó érvvel, hogy „én nem értem és nem is érthetem az orosz néplelket”. Rendszerint olyan emberek mondják ezt, akik egy szót sem értenek oroszul, és a bárisnyát összetévesztik a harisnyával, de roppant magabiztosak ebben a kérdésben, ők mindent jobban tudnak még Dosztojevszkijnél is, akinek pedig csodás munkássága arról szól, hogy minden reménytelen és szenvedni kell, aztán nyugalom, mert az élet és a világ továbbra is rossz lesz. Ennél oroszosabb gondolatot nehéz is volna elképzelni.

(Képünk illusztráció)

Donald Trump ámokfutását döbbenten nézi a világ, ezen belül is a legdöbbentebb az Amerikai Egyesült Államok lakossága, de egyelőre nem sokat tehet ellene: talán a félidős választások fékezhetnek majd valamennyit őrjöngő röptén, melyről nem tudni, hová vezet, de hogy nem jó helyre, az biztos. Viszont bármekkora őrületnek is tűnik az amerikai demokrácia módszeres, gyors és agresszív lebontása meg kell hagynunk: van benne rendszer.

(Képünk illusztráció)

Donald Trumpnak elég sok tisztelője él világszerte, talán azért vannak sokan, mert nem mérik fel, mit cselekszik ez az elnök. Továbblépve: maga Donald Trump is módfelett tiszteli és igen nagyra értékeli saját magát, és ő sem nagyon méri fel, mit cselekszik és tetteinek miféle következményei lesznek. Mivel azonban ezek a tettek még egymásnak is ellentmondanak, elmondható: Trumpot semmiféle vezérelv nem vezeti, pusztán a pillanatnyi indulatai.

(Képünk illusztráció)