Kérem, én nem értek néhány dolgot. Jó nekem, mondanák sokan, hogy csak néhány dolgot nem értek, de most csak az elmúlt fél nap leglogikátlanabb ügyeiről beszélek, egyébként én is ugyanannyi mindennel kapcsolatban vagyok zavarban, mint bárki más. Mindenesetre most kóválygok, mint vasorrú bába a mágneses viharban.

(Képünk illusztráció)

A következő történetet nem én találtam ki, nem is a The Insider, bár ők írták meg elsőként, nem is Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov, sőt, még Szorokin sem: ha a felsoroltakkal együtt leülnénk és negyven napig csakis vodkával, blinyivel, scsivel meg pirozskival táplálkoznánk, akkor sem tudnánk ilyen abszurdot kitalálni. Ez bizony igaz történet – és végtelenül orosz.

(Képünk illusztráció)

Tegnap minden a belföldi hírekről kellett szóljon, ma már ez nem annyira fontos: megírhatom azt a kesernyés elemzést is – a The New York Times véleményrovata alapján – aminek számunkra is sok tanulsága lehet, lehetne. És azért ennek is lesz belpolitikai, sőt, kelet-európai vonatkozása.

(Képünk illusztráció)

Október huszonharmadikán vezércikket írni mindig kínos, idén különösen az. Harmincöt év alatt mindent leírt a magyar sajtó erről a napról is, a forradalomtól és szabadságharcról is. Azt is, ami igaz volt, azt is, ami nem. Szóval meglepetésekkel csak az aktuális események kapcsán szolgálhat az ember.

(Képünk illusztráció)

Én nem szeretem ezt leírni, ugyanis nem jósnak szerződtem, hanem újságírónak, de bizony megmondtam. Előre megmondtam, még vasárnap, hogy elmaradhat a budapesti Trump-Putyin csúcstalálkozó. Nem azt mondtam, teljes bizonyossággal, hogy el is fog maradni mindenképpen, de adtam rá egy komoly esélyt az akkori állapotok miatt.

(Képünk illusztráció)

Nem kis megdöbbenéssel értesültem a tényről, miszerint Ákos rockzenész – ezt a státusát ne vitassuk el tőle – megállapította, miszerint Freddie Mercury sátánista volt. Nos, ez már csak azért is abszurdum, mert ez esetben mondjuk Ozzy Osbourne meg maga a Sötétség Hercege kellett volna legyen, holott... egyszerű, esendő ember volt, mint mindannyian.

(Képünk illusztráció)

Kérem, mielőtt nekikezdenék ennek a távolról sem rövid, ám annál izgalmasabb írásnak, előre figyelmeztetnék mindenkit: nehogy komolyan tessék venni. Szó nincs arról, hogy ez egy komoly beruházás, komoly terv lenne, ez egy orosz diplomáciai trükk, amit Putyin időnyerés céljából vetett be Trumpnál, csak mivel az amerikai elnök ugyan teljesen járatlan a geopolitikai ügyekben, annál járatosabb az ingatlanügyekben, és épp ezért még ő sem veszi komolyan az Alaszka és Csukotka közötti alagút ötletét.

(Képünk illusztráció)

Nos, mivel a magyar sajtó alig foglalkozott a dologgal, megkísérlem elmondani, miért is fő most Orbán Viktor feje. Csak azért, hogy el ne maradjon a neki oly fontos, mások számára talán kevésbé vagy más szempontok miatt lényeges budapesti csúcstalálkozó. Ugyanis minden esély megvan arra, hogy Vlagyimir Putyin ne jöjjön el, már elő is készítette saját maga számára az aranyhidat, amin visszavonuljon.

(Képünk illusztráció)

Nem csoda, hogy tegnap este senki sem sietett tudósítani a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti tárgyalások eredményeiről, ugyanis nem lett volna miről beszámolni. Nem voltak értékelhető, néven nevezhető eredmények. Még üvöltözés sem volt a Fehér Házban, pedig az nagyon várhatták az orosz és a magyar kormánymédia munkatársai. De az is elmaradt.

(Képünk illusztráció)

Kérem, rajtunk a világ szeme, és már kezdjük megszokni ezt az állapotot. Mármint a globális közfigyelmet. Múlt héten Krasznahorkai László kapott irodalmi Nobelt (a kormánymédia máig sem heverte ki a csapást), tegnap este pedig kiderült, hogy Budapesten rendezik Donald Trump és Vlagyimir Putyin következő csúcstalálkozóját, éspedig olyan két-három héten belül. Sok ez nekünk a jóból.

(Képünk illusztráció)