Forgókínpad

Hacsek, az űrhajós

2019. december 14. - Szele Tamás

- Jó napot, Hacsek, mi volt magával, hogy pár hete nem láttam, hála Istennek?

- Hagyja csak, Sajókám, elkaptam a másodfokú córeszt.

- De már meggyógyult?

- Nem, viszont már nem akut.

- Akkor múlik?

- Dehogy múlik. Most már krónikus.

gagarin.jpg

- Ne legyen pesszimista, legalább az állapota stabil.

- Az, a fene enné meg.

- Kár pedig, mostanság annyi izgalmas dolog történik, például jelentkezhetne űrhajósnak is.

- Az én córeszemmel? Kizárt dolog. Azzal még emelgetni is tilos.

- Ne mondja, ma már akárkiből lehet űrhajós, olyan fejlett a tudomány.

- És mondja, jól fizetik?

- Azt nem tudom, de négy űrhajóst is kiképeznek majd, aztán jön az út a Nemzetközi Űrállomásra!

- És melyik megy majd?

- Magyarországon vagyunk, tehát az ötödik.

- Mondja, Orbán Viktor akart gyerekkorában űrhajós lenni?

- Nem tudom, miért?

- Mert focista és mozdonyvezető viszont akart lenni... már várom a hortobágyi űrkikötőt.

- Elmegy maga a hülyeségeivel... ez az űrhajó Kazahsztánból indul!

- Ne mondja... és türk rakéta lesz?

- Dehogy türk, orosz, maga barom, a türkök nincsenek is mert kihaltak, mitől lenne rakétájuk?

- Amitől tanácsuk, teszem fel... de akkor nem is kazah az űrhajó?

- Dehogy kazah, mondom, hogy orosz!

- Akkor miért Bajkonurból, a kazah sztyeppékről indul?

- Maga agyalágyult madárijesztő, csak nem indulhat Moszkvából, a Kijevi Pályaudvarról!

- Miért nem? Sokkal kényelmesebb volna, az űrhajós kimegy, ellopják a bőröndjét, iszik szto gram vodkát, felül az űrhajóra, az elindul, és pár óra múlva már meg is érkezik mondjuk Brjanszkba.

- De nem Brajnszkba megy, hanem a Nemzetközi Űrállomásra!

- Az nem Moszkvától délnyugatra fekszik?

- Nem, maga szomorú szemű szent tehén, Isten szerencsétlen barma, az a világűrben fekszik. Illetve nem fekszik, hanem áll. Vagy a fene tudja, ott nincs gravitáció.

- Már az sincs? Szegény oroszok... vigyünk nekik, nekünk amúgy is több van a kelleténél.

- De nem orosz, nemzetközi! Mondja, hogy érti, hogy több nálunk a gravitáció, mint máshol?

- Elég belenéznem az Origóba vagy az M1-be, már emlegetem is a súlyt meg a nehézséget.

- Maga hülye, magának kimosta az agyát a Greta Thunberg.

- Az ki, valami mosónő?

- Nem, maga baromfitelep, az egy aktivista, aki meg akarja dönteni a Háttérhatalom kedvéért a világrendet és utána minden másképp lesz!

- Az jó, ha aktivista.

- Miért jó?

- Mert a mosónők korán halnak.

- Maga menthetetlen. Mit idéz itt proletár költőket?

- A költő lehet proletár? Nehéz testi lírikus, kazánpoéta, szakképzett rímforgácsoló?

- Menjen a francba. Kíváncsi vagyok, mit szól majd, ha megjön a Greta a hadak élén.

- Miféle hadak?

- Tudja, ezek a zöldek csak látszólag védik a környezetet, én a Pesti Srácokból tudom, hogy igazából a Szahara népességét akarják Európába költöztetni.

- Az érdekes lesz.

- Mi az, hogy érdekes, maga nem fél?

- Mitől féljek? Tudtommal a Szahara lakatlan. Hozhatják a Góbi népességét is, azzal együtt sem lesznek annyian, hogy komoly gondot okozzanak.

- Nem arról van szó, hogy lakatlan! Arról van szó, hogy minden másképp lesz, értse már meg!

- Mi lesz más?

- A társadalom.

- Ja? Miért mondta, hogy Thunbergnek hívják az illetőt? Biztos, hogy azelőtt nem hívták Leninnek?

- Hogy jön ide a Lenin?

- Az is azt mondta, hogy minden más lesz, aztán valahogy nem lett más.

- Nem???

- Nem nagyon.

- Mondja, maga anarchista? Úgy beszél!

- Nem, én filatelista voltam, de már elmúlt, tudja, szedtem a porokat...

- Filatelista? És kiket bélyegzett meg annak idején, sorolja!

- Az albumaimat, főleg. Meg az első napi borítékokat.

- Azért is felelni fog!

- Amint a kormányzó pártot ÁPISZ-nak hívják, lesújt rám a törvény szigora, tudom én azt.

- Maga is mindig marháskodik, nem látja meg a jót, a szépet. Pedig most is milyen kellemes hírt olvasok az újságban, képzelje, újraindulhat a Szomszédok!

- A Szomszédok? És a végén majd megint belemondja mindenki a kamerába a vezércikket?

- Nem, azt most nem, mert a Bayert nem lehet hangosan belemondani. Kitörne a monitor. Meg Julcsi sem lesz benne.

- De benne lesz a lovas rendőr srác?

- A Pintér? Az motoros rendőr volt!

- Most már lovas. A színháza is Nemzeti Lovas Színház.

- Ilyen van?

- Van, kérem. Akad, aki így jut be a Nemzetibe. Pedig oda az unokahúgom is bejutott.

- Mint néző?

- Nem, mint vásárló.

- Megvette a Nemzetit?

- Nem, csak két csomag Symphoniát vett.

- Maga a Nemzeti Dohányboltról beszél, nem a Nemzeti Színházról, maga kultúrjampec!

- Lassan már nem mindegy? Nemzeti – nemzeti.

- Magának is hiába beszél az ember, nem is értem, miért foglalkozom az ostoba fejével. Lenne jobb dolgom is, ingatlanokban utazom mostanság. Irodaházakkal.

- Az szép. Mondja, nem maga adta el az épületet a Nemzetközi Befektetési Banknak?

- A nemzetközi oroszoknak? Dehogynem.

- Akkor volna magának egy tippem, de nem ingyen.

- Mondja, maga üzleti analfabéta, mondja...

- Látom, hogy irodát nyit Budapesten a Türk Tanács. Intézze el, hogy egymás mellett legyen a két épület, figyelmes gesztus volna és a kényelmi szempontok sem utolsók.

- Ebben mi volna a figyelmesség?

- Könnyebben tudnának egymás ellen kémkedni, ha csak a szomszédba kell átfigyelniük. Ott áll majd a két székház egymás mellett, az Alkotmányvédelmi Hivatal két oldalán, a Lubjanka téren...

- Maga hülye, a Lubjanka tér Moszkvában van!

- Mire maga ezt elintézi, már egész Budapest is Moszkvában lesz, ne féljen.

- Kész, vége, én többet magával nem állok szóba.

- Megyek is, kérem, már megyek is.

- Hova?

- Űrhajósnak, Gazdagrétre, a Türk Tanács támogatásával!

- Mars ki!

 

Szele Tamás

 

 

 

Szele Tamás