Forgókínpad

A hódmezővásárhelyi medencében

2020. augusztus 08. - Szele Tamás

Szombat reggel, fogy a kávé, az ember egyre reménytelenebbül pislog a magyar sajtóba, keresi a híreket, és közben az jár a fejében, hogy újságírónak készült, nem csatornatisztítónak. De ki gondolta volna, hogy ebbe a bűzös kloákába keveredünk? Sőt, úszni is kell benne... na, vegyük fel a gumiruhát, elő a légzőpalackot, és merülés, nincs mese, dolgozni kell.

kula_bacsi.jpg

Van olyan hír, ami tényleg szar, egyszerűen nem lehet másnak nevezni, ugyanis arról szól, hogy valaki rendszeresen belepiszkít a hódmezővásárhelyi strand meleg vizes medencéjébe, és emögött Márki-Zay Péter polgármester az Origo szerint fideszes machinációt sejt. Jelzem, én magam az Origo nyomán kezdtem utánanézni, mi a jófene ez, és hát: igen is, nem is. Márki-Zay rendszeresen közzéteszi a videobeszámolóját a város helyzetéről, a legutóbbiban került szóba ez az eset is, ámde nem egészen azt mondja, amit a kormánymédium hallott. Hanem azt, hogy lehet az ügynek ugyan politikai motivációja, de volt már erre példa két éve is, akkor pedig nem ő volt a polgármester, ellenben ő vezette a helyi ellenzéket, melyből is logikusan következik, hogy annak idején, midőn az akkori városvezetés sejtett politikai motivációt a medencébe feledkezés mögött, ellenzéki ülepek keveredtek gyanúba.

Nagy dolgok ezek, kérem. Ha reálisan nézzük a dolgot, valószínűleg két éve is, most is egy elmebeteg szórakozhatott a medencével, de ha arra gondolunk, hogy miből csináltak akkor is, most is politikai ügyet, mely matéria is a magyar politikai harc legfőbb eszköze a jelek szerint, annak kell örüljünk, hogy egyelőre még csak a medencében vetik be és nem kenegetik vagy hajigálják.

Botrány Clochemerle-ben.

Az viszont gyönyörű, ahogy az országos kormánymédia siet leszögezni, miszerint nem ők helyezték el az úszó biológiai aknát... Na jó, hagyjuk, ez szar ügy, csak az benne az érdekes, hogy egyáltalán ügy lehetett belőle, egy ország nyilvánossága előtt.

Amúgy is hihetetlen szinteket ostromol a kormánysajtó, ezekhez mindenképpen légzőkészülék kell, csak ki úgy látja, hogy a magasság, ki úgy, hogy a mélység miatt, ki meg a bűz okából találja szükségesnek az oxigénpalackot. A Pesti Srácok mai vezércikkének címe Pilhál Tamás tollából ilyen csúcsteljesítmény, vagy inkább csúcstámadási kísérlet, jobbról legalábbis annak látszik, de minden egyéb nézőpontból batiszkáfos expedíciónak a Mariana-árok aljára.

Végre! Liberális hüllőkeltetőből nemzeti intézmény lesz a színművészeti!”

És az a cím nem a funkcionális analfabéták számára készülő, egyébként pedig valódi analfabéták által írt és szerkesztett Minden Szóban jelent meg, hanem egy állítólag „oknyomozó hírportál” hasábjain. Vezető anyagként. Magára az írásra nem érdemes sok szót pazarolni, szerző nem érti benne, mi is a transzszexualitás (ne is értse, nem könnyű az élete azoknak, akik értik), de bizonyára valami libernyák izé, amit a főiskolán tanítanak. Ezen kívül pedig kioktatja a hallgatókat, miszerint semmi közük a saját sorsukhoz, míg a magyarok kétharmadot adnak a kormánynak. Egy dolog biztosnak tűnik a cím alapján: a Pesti Srácok munkaközössége valóban, őszintén hisz a gyíkemberekben és akkor ezek szerint a chemtrailben is.

Ashtar parancsnok, vezesd a harcot, David Icke, felelj neki!

Annyi biztos, hogy pontosan fogalmazott Gulyás Gergely tavaly februárban:

Jobboldali újságírónak lenni önmagában morális fölényt jelent”

Viszont a szakértelmet, a tehetséget a stílusérzéket és egyéb képességeket nem említette. Jól tette.

A vélt morális fölény piedesztáljáról mennydörög Fricz Tamás is a hétfői Magyar Nemzetben, amikor kioktatja szakmából Nick Thorpe-t, a BBC budapesti tudósítóját. Tudjuk: őt erre a „morális fölény” jogosítja fel, őt meg a morális fölényre egy Gulyás Gergely, Gulyást pedig egyenesen a Hétszűnyi Kaponyányi Monyók kente meg varjúhájjal, mindkét vakszemét, attól lett ilyen okos. Fricznél garmadában állhatnak a Pulitzerek, lassan nem fér tőlük a házból, szóval kioktathatja azt a kollégát, aki 1986 óta tudósít Magyarországról és annak idején még a pártállammal is meggyűlt a baja. Mit is művelt Fricz 1986-ban? Másodéves volt filozófia szakon az ELTE bölcsészkarán. De mivel akkor még nem voltak romkocsmák, kénytelen volt ép kocsmákban merengeni, és ez soha nem gyógyuló sebet hagyott benne. Az írása iskolapéldája a bolhaköhögésnek és annak, amikor valaki alulról felfele próbálja szórni a villámokat. De mi a baja Thorpe úrral?

Az, hogy leírta:

Az az ember, aki az egypárti rendszernek való ellenállással került vezető szerepbe, most újra egypárti uralmat hozott létre. Azáltal, hogy elfoglalta az államot – a gazdaságot, a parlamentet, az alkotmánybíróságot, a médiát – azt kockáztatja, hogy nevetségessé válik.”

Hát, ez bizony nem tévedés, csak a mosolyunk kicsit ferde, ha olvassuk. Fricz ezt fake newsnak nevezi és közli, hogyegy BBC-tudósításnak nem kell balliberálisabbnak lenni a magyar balliberálisoknál.” Édes úr: ez tárgyilagos helyzetelemzés volt, nem balliberális. Vagy maga így hívja a tárgyilagosságot? Ne mondja, és a Kövér már tud róla?

Thorpe kollégáról annyit mondhatok, hogy kevés nála etikusabb és szolidárisabb újságírót ismerek, magam voltam a tanúja annak, hogy egy alkalommal, kritikus helyzetben inkább lemondott egy interjút, mert az alany, a szélsőjobboldali Richard B. Spencer bejelentette, hogy a jelenlévő sajtótermékek közül csak a BBC-nek hajlandó nyilatkozni (akkor már négy órája vártunk rá). Thorpe habozás nélkül közölte: „A BBC ilyen feltételek mellett nem tart igényt a nyilatkozatra. Vagy feltehet minden jelenlévő kolléga egy kérdést, így a BBC is, vagy köszönjük, de nem kérdezünk semmit.” Akkor, abban a pillanatban értettem meg, mi is az a fair play, milyen egy valódi gentleman és a távolból mintha a Bbig Ben harangjai szóltak volna...

Nos, Thorpe az őt ért támadásra csak annyit mondott:

Legutoljára, ha jól emlékszem, 1987. február 3-án, a Népszabadságban volt egy hasonló cikk, ami a »BBC szorgalmas riportere« elleni támadás volt, mert tudósítani mertem az írószövetség találkozóiról”

Igen, az angol humort érteni kell. Vagy legalábbis kéne.

De vannak, akiknek a pesti is magas, mint pingvinnek a bárpult.

A végére hagytam azt a hírt, ami már nem csak undorító, de veszélyes is. Nem kétlem, hogy Toroczkai László a világ legtökéletesebben összerakott marionettbábuja, amint azt sem, hogy szavazóinak komoly matematikai problémát jelentene lábujjaik összeszámolása, mert hajba kapnának, hogy kilenc van-e belőlük vagy tizenegy, netán egyszerűen csak sok, szóval nem fenyeget az a veszély, hogy észrevegyék: pártvezérüket a kormány rángatja dróton, de azt kétlem, hogy Toroczkainak bármiféle köze is lenne az általa benyújtott törvényjavaslathoz, mely a Facebook magyarországi jogi szabályozását követeli.

Én komolyan azt hittem, hogy ezt inkább a Péterfalvira bízzák – úgy is volt eddig – de amint látom, az adatvédelmi biztos túl mocskosnak találta, kellett sürgősen egy mór, aki megtegye helyette kötelességét, aztán menjen. Ez világosan látszott a múlt heti mozgolódásokból a tárgyban – mármint, hogy a kormány vagy meg akarja szerezni, vagy el akarja pusztítani a „magyar” Facebookot, ami így, ebben a formában sosem létezett, de nem hittem volna, hogy így fognak sietni a dologgal. A holtak gyorsan lovagolnak, die Toten retten schnell, írja Gottfried August Bürger Lenore című balladájában, ebből lett a szállóige – de ezek szerint a zombik még gyorsabban.

Mit kíván a Toroczkai?

Kívánja a Facebook gyakorlatának szabályozását, de idézzük pontosan, az MTI-ből, ne mondhassa senki, hogy hazudunk.

A pártelnök közölte: elfogadhatatlannak tartják, hogy a Facebook elérhetetlen a magyar állampolgárok számára, ha valamilyen jogsérelem éri őket. Ezért olyan törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek, amely a Facebookot kötelezné arra, hogy magyar állampolgárságú képviselőjük legyen Magyarországon. Továbbá a javaslat kötelezné arra is a Facebookot, hogy magyarországi szervereken tárolja a magyar állampolgárok adatait.
A Mi Hazánk „óriási nemzetbiztonsági kockázatnak” tartja, hogy ma már a Facebookon keresztül kommunikálnak a politikusok, az oktatási intézmények, vagy éppen a kormány, a rendőrség és a katasztrófavédelem - mondta Toroczkai László, hozzátéve: minden létező adat, akár privát beszélgetések külföldön, egy magáncég szerverein vannak. Ezekkel szerinte bármikor, bárhogyan visszaélhetnek.
Közölte: törvényben szabályoznak azt is, hogy ha a magyar bíróság úgy döntene, el kell távolítani a Facebookról egy jogsértő tartalmat, akkor a közösségi oldal üzemeltetőjének erre 24 óra állna rendelkezésére.
„Szűnjön meg végre az a gyakorlat, hogy a Facebook külföldről, távolról egy állam fölött álló szervként avatkozik be a magyar belpolitikába” - mondta Toroczkai László.” (MTI)

Hogy egyből lőjük Achilles-sarkán a javaslatot: milyen alapon kötelezhetne a magyar állam egy kaliforniai magáncéget bármire is? Semmilyenen, az amit követelnek, hogy tudniillik legyen magyar állampolgárságú képviselőjük Hunniában, tárolják itt a magyar állampolgárságú felhasználók adatait és vessék magukat alá a magyar bíróság döntéseinek, egyszerű abszurdum és műszaki lehetetlenség. Tessék már egyszer regisztrálni arra a nyüves közösségi oldalra. Mutassa meg nekem, hol kéri a felhasználó állampolgárságát? Sehol. És a többi követelés is olyan átszervezésekkel járna, ami a közösségi oldalnak egyszerűen nem érné meg. Inkább hagyná a fenébe ezt az amúgy sem túl nagy magyar piacot.

És ezt azért a Kossuth téren is tudják.

Nem szabályozni akarják ők a közösségi oldalt, hanem elüldözni.

A legjobb úton vannak efelé, azért, ha a járvány második hulláma előtt sikerül nekik, nagyjából szétverik vele a magyar társadalmat is, de úgy látszik, nekik megéri. Nem kenyerük a kockázatelemzés és láthatóan már nem emlékeznek a netadós tüntetésekre.

Majd eszükbe fogják juttatni.

Itt tartunk ma reggel.

A magyar belpolitika és közélet szintjéről annyit mondhatok, hogy az egész mindenség abban a bizonyos hódmezővásárhelyi medencében ül, és gondoskodik annak szennyezéséről.

Néha alámerülnek.

Sajnos minket is magukkal rántanak.

 

Szele Tamás