Forgókínpad

Forgókínpad

Tulpák Szentivánon

2020. október 09. - Szele Tamás

Máskor és máshol is mondtam: az új magyar Szabad Európa várakozáson felül kiváló hírportál lett, korábbi balsejtelmeink nem igazolódtak be, egymást érik náluk a tényfeltáró írások. Nem sajnálják az időt, energiát a munkától, olyasmiket találnak, amiket korábban leginkább csak az Átlátszó. Most egyenesen csodára leltek Újszentivánon, csak nem gondolták tovább.

arctalan.jpg

Tegyük hozzá: a tényfeltárónak nem is feladata az elemzett jelenség továbbgondolása, sőt, van eset, mikor ez még hibája is lehet: a tényfeltárás, mint neve is mutatja, a tényekkel foglalkozik, a spekulációt már másra hagyja. No, de azért vagyok én itt, hogy spekuláljak, nekem már lehet is, szabad is, feltéve, hogy jelzem, és nem tényként állítom a következtetéseimet.

Akkor legfeljebb jelzem: de lássuk a csodát. 

A csoda nem egyéb, minthogy Újszentiván lakosai közül egyesek anyagtalan szellemek, mások ellenben egyszerre két helyen is képesek tartózkodni, megint mások csak szavazni járnak a faluba, mint lélek hálni az ernyedő testbe – mindezt a polgármesternek, Putnik Lázárnak köszönheti a falu, aki nézetem szerint kivételesen nagy hatalmú mágus és bön-po lehet, mert ilyen dolgok egyébiránt csakis Tibetben szoktak történni, sőt, ott is leginkább az írott történelem kezdete előtt, hogy ne lehessen ellenőrizni őket.

Rolangot is láttak már az alvégen, bár ez inkább csak szóbeszéd, de hogy a polgármester valódi lungompa, mert képes az ismert világból is kiszaladni, mikor sajtót lát, az biztos. Egyszóval be kell látnunk: Újszentiván egyre tibetibb település, már szinte csak a jakok hiányoznak onnan, meg persze a hegyek, hiszen Szeged közelében fekszik.

Ahogy vissza lehet követni az eseményeket, az egész történet 2014-ben kezdődött. Akkor lett figyelmes arra még az Átlátszó, hogy úgy szaporodik a népesség Szentivánon, mintha megszállta volna a falut a vörös Kína. Vagy ha annyira nem is, de mindenképpen példátlan módon.

A magyarországi népesedési mutatók az elmúlt harminc évben a lakosság gyorsuló ütemű fogyatkozásáról adnak hírt: míg 1980-ban 10,7 millió volt a népesség lélekszáma, idén januárban a KSH szerint már csak 9,8 millió. Ehhez képest a Szeged melletti Újszentiván lakosságának létszáma megdöbbentő gyorsasággal nő: a 2011-es népszámlálás még csak 1624 magyar állampolgárt talált a faluban, egy évvel később viszont már 1786-an laktak itt. Tavaly aztán megint ugrott egyet a létszám: idén január 1-jére – a birtokunkba került helyi jegyzői dokumentum szerint – már 2019 lakosa volt a falunak.

Ha a két leginkább megbízható adatot vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy 2011 és 2014 között, szűk négy év alatt negyedével, közel 400 fővel gyarapodott a település. (Kevésbé megbízható források is 1600-1700 fő közé teszik a korábbi években a lakosok számát.) Különösen intenzív volt a növekedés tavaly: egy év alatt bő tíz százalékkal lettek többen az újszentivániak.” (Átlátszó)

Nyilván arra a következtetésre jutottak a kollégák, amire az olvasók közül is a legtöbben fognak: voksturizmussal van dolgunk, 2014 választási év volt, közel a szerb határ. Én ugyan azt sem zárnám ki, hogy Putnik polgármester akkor jött rá, hogyan kell tulpát (szellemi erővel létrehozott, látható és anyagi természetű lényt) csinálni, és egyből összekalapált négyszázat, de ezt nekem úgysem hinné el senki. Pedig valójában nem csak erről volt szó. Erről is, másról is, de mindenképpen pénzről és hatalomról. A hirtelen gyarapodásra a bíróság is felfigyelt, és megállapították, miszerint:

Tiszasziget fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra. (…) A polgármesterek – vagyis az értelmi szerzők – megúszták pénzbírsággal, akik viszont valóban végrehajtották a lakcímbejelentést, másfél év börtönt kaptak, egy évre felfüggesztve.”

Az említett 142-ek különben nem határon túli magyarok voltak, hanem szerb anyanyelvű szerbek, de ezt úgyis hiába magyarázom Hunniában, ahol az indulat irányít mindenkit, különben pedig, mint látni fogjuk, nem is igazán az számít, kik voltak, amint az sem számít voltaképpen, voltak-e egyáltalán. A figyelmesebb olvasó már látja az eset Achilles-sarkát: ha négyszázzal lettek többen a szavazópolgárok, akkor miért csak száznegyvenkét eset sérti a törvényt, a maradék kétszázötvennyolc személlyel mi lett? Maradtak tartalékban?

Nem tudnánk, ha nem világítana bele ebbe a homályba a Szabad Európa írása. Ők annak próbáltak utána járni a település önkormányzatának egy részével együtt (éspedig most, nem évekkel ezelőtt), hogy igazából hányan is végeznek közmunkát Újszentivánon, mert azt hallani, hogy a közmunkások java csak papíron létezik.

Ez megint így is lett meg nem is, de mindenképpen érdekesen lett.

Ugyanis a polgármester a legutóbbi választások után megint csak Putnik úr, ámde az önkormányzati testület megújult és az új seprűk jól akartak seperni, megpróbálták kikérni az adatokat a közmunkásokról.

Ne feledjük, hogy a közfoglalkoztatás igen kényes, veszélyes dolog, a közmunkások bérének eltűnésébe bukott bele a legendás Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgár- és nagymestere, az én híres-neves felperesem, aki ellen sajtópert is nyertem – ő perelt be, én csak sikerrel védekeztem, mi több, évekkel a bukása előtt. De az a lényeg, hogy a közmunkás-bér olyan, mint régen a vármegyei árvaszék volt vagy később a tanácsok lakásügyi osztálya: aki a közelébe kerül, annak már bérelt helye van a bíróságon, csak lehet, még nem tud róla.

Szóval, a képviselők ki próbálták kérni az adatokat, csak nem kapták, mert:

Ott ütköztünk először akadályba, hogy a jegyző közölte, hogy nem ad betekintést a közmunkaprogrammal kapcsolatban, mert szerinte személyes adatokat sértene, ha az önkormányzati képviselők, illetve azok meghatalmazott ügyvédje ezeket az okiratokat megismerné

- nyilatkozta a Szabad Európának Tenke Anna ügyvéd, akit az önkormányzat néhány tagja bízott meg azzal, hogy derítse ki, mi az igazság a közmunkásokkal kapcsolatban.” (Szabad Európa)

Ami szenzitív, az szenzitív: ám ha találnának valakit, aki érintett az ügyben, akinek esetleg visszaéltek az adataival, az már a maga nevében kikérheti a saját adatait. Találtak. Bizonyos Rusin Rolandot, aki magyar , újszentiváni állampolgárként Hollandiában él és dolgozik. Ő a NAV-tól kérte ki az adatait, melyek elég furcsán néztek ki ahhoz, hogy megfogadják a már említett Tenke Annát ügyvédnek, és lám, kiderült:

Az újszentiváni önkormányzat 2014-ben 5 hónapon keresztül foglalkoztatta Rusin Rolandot közmunkásként. Csakhogy a férfi mindeközben egy szegedi vendéglátóipari cégnél dolgozott.” (Szabad Európa)

Más természetes személyek is pereskednek azóta a polgármesterrel, hasonló fantomalkalmazás miatt, olyan is volt, aki fel akart mondani, de papíron tovább alkalmazták, azt ígérve, hogy így legalább lesz TB-je és majd kap valamit (nem kapott semmit). Mostanra már pereskedik a fél falu: akkor lássuk, mi a jogi állása ennek a történetnek?

Ha csak a fantomközmunkások esetét nézzük, az költségvetési csalás, nyomoz is miatta a NAV bűnügyi osztálya.

De – és itt jön az én spekulációm – mi a helyzet, ha ennél többről van szó?

Az önkormányzat alapvetően az a hely, ahol a lakos szenzitív adataihoz hozzáférnek. De még a választási listához is. Sőt, ahol lakost lehet teremteni, éspedig nem csak a hagyományos úton, meg nem is úgy, ahogy a tibeti bön-pók a tulpát, illetve mégis kicsit úgy: erősen elképzelik és már meg is van. Csak papírra kell vetni. Ott ülnek egy halom adaton. Azt én elhiszem, hogy 2014 előtt még voksturizmusban gondolkodott a polgármester, bár akkor is felesleges volt: elég lett volna a választókat is elképzelnie.

Rusin Roland esetéből láthatjuk, hogy van önkormányzat, ami nem riad vissza attól, hogy létező, máshol dolgozó embert papíron foglalkoztasson, hónapokig, ha a neki járó bért zsebre vághatja. Aláírást, közokiratot is hamisítanak a nevében, és ha egyvalamit aláírtak helyette, aláírhatnak bármit. Szavazati ívet is.

Kitalált közmunkás, kitalált választó esetében még inkább, és csak rajtuk múlik, milyen előéletet írnak be neki az iratokba.

Keveset kap a közmunkás nagyon, de ha százhuszonöt van belőlük, az együttes bérük már tisztes összeg havonta, főleg, ha csak papíron közmunkálkodnak és csak papíron veszik fel a pénzt. Sőt: ha nincsenek is, csak elvben léteznek.

Ugyanez a helyzet a szavazással is – nem kell ahhoz nagyon nagy machináció, hogy a korábban kitalált, majd bejelentett, utána papíron közmunkásként alkalmazott fiktív személy szavazzon is. Akkor is, ha máshol volt, akkor is, ha sosem élt. Lehet, hogy valaki leszavaz a nevében, akárhonnan lehet hozni – tehát határon belülről is, sőt, úgy olcsóbb – olyan szegény embert, aki egy kis összegért bemegy a szavazóhelyiségbe, aláírja a távol élő, vagy ráadásul fiktív Gipsz Jakab nevét az íven, a személyi vizsgálatánál félrenéznek, és voksol, ha kell akár több helyen is, az már csak autóbusz kérdése. És százhuszonöt szegény embert sem nehéz találni, nem szorul az ország belőlük behozatalra. Ha pedig a Gipsz Jakabok messze élnek vagy nem is élnek, nincs ki panaszt emeljen a hamisítás ellen.

Ha jobban belegondolunk tehát, a magyar választópolgár és a magyar közmunkás papíron létezik csak igazából. Ha fiktív, annál használhatóbb. Semmi szükség valós személyek mozgatására, igazi személyazonosságok használatára, lám, a szentiváni polgármesternek is abból lett baja, hogy élő embert is belevont a játékba. Ha csak kitalált személyekkel dolgozik, azok bezzeg nem panaszkodtak, nem pereskedtek volna. Mivel tehát az egész rendszer arra épül, hogy az önkormányzatok működése hiteles és törvényes – legyen szó akár választásról, akár közmunkáról – ahogy nem az, már minden és bármi is lehetséges.

Nem is az az érdekes, hogy a szentiváni polgármester ezt művelte. Az az érdekes, hogy nem kizárható: sokan művelik ezt, ő csak a legügyetlenebb volt közülük, aki lebukott. Az ügyesek meg folytatják.

Itt a spekuláció vége.

Ha nincs igazam, akkor sem dől össze a világ, de az tényleg csinos volna, ha kiderülne: Újszentivánon képzelt lények, tulpák dolgoztak, tulpák szavaztak. Egyenesen a bön mitológiából.

Majd meglátjuk a főtárgyaláson.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása