Ha bárkinek illúziói lennének, hogyan fogadták a Kreml propagandistái az Izraelt ért terrortámadás hírét, ezeket el kell oszlatnom: kitörő örömmel. A CEPA (Center for European Policy Analysis) számára Julia Davis, az orosz média kiváló és alapos szakértője foglalta össze a reakcióikat. Nos, nem tagadták meg magukat, csak azt adták, mi lényegük.

Míg a nyugati világ elborzadva reagált a szívszorító jelenetekre, amikor október 7-én a Hamász fegyveresei izraeli civileket támadtak, Oroszországban a reakció jelentősen eltérő volt.

A Kreml által támogatott propagandisták a harcokat figyelemelterelésként használták fel, hogy eltereljék a Nyugat figyelmét Ukrajnáról, új összeesküvés-elméleteket gyártottak a hírek magyarázatára, és örömüket lelték az Izraelbe kivándorolt orosz zsidók félelmében és szorongásában.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország tudott volna a közelgő támadásról, bár gondosan ápolta a Hamásszal fenntartott kapcsolatait. Márciusban a Hamász állítólag magas szintű delegációt küldött Oroszországba, és megbeszéléseket folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, figyelmeztetve a Kremlt, hogy a csoport „türelme” Izraellel szemben „elfogyott”. A Hamász vezető személyiségei májusban és 2022 szeptemberében szintén Oroszországba látogattak. A csoport azt mondta, hogy támadását Irán és más országok támogatták, de nem nevezte meg őket.

De még ha a Kremlnek talán nem is volt közvetlen köze a támadáshoz, sok híve nyíltan antiszemita, ahogyan a magas rangú tisztviselők is. Dmitrij Sztesin katonai tudósító, aki az ukránokról tett nyíltan népirtó kijelentéseiről ismert, a Russzkij Tarantasz nevű Telegram-csatornáján azt posztolta, hogy „egy csepp szánalom vagy együttérzés sem megengedhető” az izraeliek, köztük a volt orosz állampolgárok iránt. Sztesin panaszkodott az Oroszországból Izraelbe távozókra, „áttelepülőknek” nevezve őket. Azt írta:

„Mi itt maradtunk, és még mindig térdig állunk a vérben. Tegyék ezt azok is, akik a könnyeinkért felelősek! Vagy hadd meneküljenek, hogy felfrissítsék a történelmi emlékezetüket. Üdvözlet az áttelepülőknek!”

Szergej Mardan, Oroszország egyik legismertebb propagandistája, a Szolovjov Live állami csatorna azonos című műsorának házigazdája Telegram-csatornáján azt írta, hogy örül azoknak az oroszoknak, akik Izraelbe költöztek, mert nem akarnak egy olyan országban élni, amely háborúban áll a szomszédaival. Hozzátette:

„Ez a zűrzavar előnyös Oroszország számára, mert a globalista varangyok elvonják a figyelmét Ukrajnáról, és azzal lesznek elfoglalva, hogy az örökös közel-keleti tüzet próbálják eloltani. Irán az igazi katonai szövetségesünk. Izrael az Egyesült Államok szövetségese. Ezért könnyű pártot választani!”

Mardan műsorában a házigazda bizarr összehasonlítást tett Palesztina és Oroszország között, azt állítva, hogy Oroszország „1991 óta megszállás alatt áll”, és csak most igyekszik korrigálni a helyzetet. Az orosz propagandisták gyakran állítják, hogy Ukrajna „megszállja” az orosz földeket, amelyek visszaszerzéséért Oroszország küzd.

Az RT vezetője, Margarita Szimonjan az X/Twitter-fiókján azt írta: „Az az ország, amelyik nem áll háborúban a szomszédaival, ismét háborúban áll a szomszédaival. Várjuk az orosz pacifisták kivonulását. Addig viszont nem fogjuk visszatartani a lélegzetünket”.

A Szolovjov Live „Reggeli Z” című műsorának házigazdája, Borisz Jakemenko a nemi kérdéseket okolta az erőszakért (feltehetően a nyugati LMBTQ+ vitákra utalva), kijelentve:

„Ami ma a világ különböző sarkaiban történik, azt mutatja, hogy a világ veszélyes ponthoz érkezett, amelyen túl egy új világ fekszik. Az oda való átlépést szörnyű áldozatok fogják megelőzni a teljes igazságtalanság érzése, az őrület, a megértés teljes hiánya miatt, ami történik, mindezekkel a nemekkel, mindezekkel a furcsa jelenségekkel!”

Jakemenko felolvasta a közönség tagjainak csípős üzeneteit, és azon töprengett, hogy az orosz áttelepülők ezúttal melyik állampolgárságot választják. Az egykori orosz honfitársaihoz szólt, és azt mondta nekik: „Menjetek csak, meneküljetek, vagy bújjatok el a bunkerekben”.

Október 7-i műsorában Vlagyimir Szolovjov egyébként is nagyon érdekesen nyilvánult meg, ugyanis azzal kezdte a műsorát, hogy közölte a nézőkkel: ő ugyan „zsidó, de nem izraelita”. Érdekes állapot lehet. Ezek után a Hamász-támadást Izrael és titkosszolgálatai „hangos pofonjának” minősítette, minden hibát Amerikára, mint „a térség békéjének garantálójára” hárított, és alaptalanul vádolta Ukrajnát a Hamász fegyverrel való ellátásával. (A Hamász fő fegyverszállítója valójában Irán).

Ilyen vádakat ismételtek az orosz állami médiában, annak ellenére, hogy ezek katonai logikátlanságok, az Izraelnek nyújtott egyértelmű ukrán támogatás és a Gázába történő fegyverszállítás óriási nehézségei miatt is.

Alekszandr Koc katonai tudósító a Komszomolszkaja Pravdával vitatta meg ezt a képtelen témát, és világossá tette, hogy sem Izraelnek, sem a palesztinoknak nem drukkol. Koc ezután így folytatta:

„Egy konfliktus esetén előre látható, hogy valakinek az oldalán kell állnunk. Én nem akarok egyik oldalra sem állni. Az egyik segít Kijevnek felfegyverkezni és harcolni az orosz csapatok ellen, míg a másik oldal civileket ejt túszul és meggyalázza a holttestüket. És az onnan érkező felvételek alapján az izraeli hadsereg női katonáit is megerőszakolják. Mindkettőjük házát sújtsa pestis!”

Putyin egykori tanácsadója, Szergej Markov még egy misztikus állítást tett ehhez, amikor az orosz emigránsokat hibáztatta, hogy háborút hoztak Izraelre azzal, hogy „elátkozzák bármelyik országot, ahová menekülnek”. Azt is hozzátette: „Oroszország a békére szólít fel, de megérti, hogy a háború elkerülhetetlen.”

„A Szovjetunió hosszú évek óta segítette a palesztinokat. Izrael legfőbb szövetségese az Egyesült Államok, amely jelenleg Oroszország legfőbb ellensége is. Oroszország szövetségese, Irán, a Hamász szövetségese. Oroszország profitálni fog a háború következtében emelkedő olajárakból... Minden olyan konfliktus, amelyre az USA-nak és az EU-nak erőforrásokat kell fordítania, előnyös Oroszország számára, mert ez csökkenti az ukrajnai ruszofób rezsimnek küldött erőforrásokat.”

Marat Bulatov, aki a Szolovjov Live „Z nap” című műsorának vezetője, úgy döntött, hogy fontosabb hírekkel kezdi a műsort: gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek 71. születésnapja alkalmából. Bulatov úgy folytatta, hogy Putyint „főnökünknek, főparancsnokunknak, elnökünknek és uralkodónknak” nevezte. Azt mondta a közönségnek:

„Ki kell állnunk az elnökünk mellett, az egész országunkkal együtt, különben olyasmit élhetünk át, mint ami Izraelben történik”.

Bulatov abszurd módon azt állította, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „dzsihádra szólított fel” Palesztina ellen, majd később felolvasta egy néző üzenetét, amely így szólt: „Felszólítjuk Palesztinát, hogy tartsa magát!”

Egy Nyina nevű néző Szentpétervárról küldött üzenetet, amelyet Bulatov szintén felolvasott: „Ez nem olyan, mint tavaly, amikor Putyin születésnapja alkalmából lerombolták a krími hidat. Ma csak jó híreink vannak!” A műsorvezető így válaszolt: „Igen, teljesen egyetértek!”

Hát, kinek mi a jó hír, ugyebár. Mindenesetre az orosz áldozathibáztatás és szolgalelkűség tort ült az elmúlt napokban. Csak annyiban bízhatunk, hogy legalább egyszer és majd szégyellni fogják magukat ezek az állítólagos sajtómunkások.

Bár nem hinném: nem ismerik ezek a szégyen érzését.

Szele Tamás