Minden magyar mondatok közül a legszomorúbb az, amit most készülök leírni: én megmondtam. Éspedig tegnap mondtam meg, a romániai elnökválasztások kapcsán, konkrétan azt, hogy nem jósolgatunk, mert minden elképzelhető és annak az ellenkezője is. Sőt, magam is tévedtem, mikor Ciolacut biztos befutónak tekintettem, mentsen, hogy még vagy tizen-valahány millió ember hasonlóképpen vélekedett.
(Képünk illusztráció)
Az eredmény ezzel szemben annyira meglepő, hogy ha rajtam állna, újra megrendezném ezt az első fordulót, bár nem lehetséges, és talán nem is volna helyes – a mostani állás befolyásolná az eredményeket. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem láttam még ilyen elnökválasztást, mert a moldovai is efféle volt – csakhogy ennek nincs még vége, jön a második forduló.
A verseny hihetetlenül szoros, bár az első helyen most, 99, 97%-os feldolgozottság mellett vitathatatlanul a szélsőjobboldali, vasgárdista szimpátiáiról ismert Călin Georgescu független jelölt áll a szavazatok 22,95%-ával. Hogy mennyire független, arra a későbbiekben kitérünk még. A második helyért titáni küzdelem folyik ezekben a percekben is Elena-Valerica Lasconi (USR) és Ion-Marcel Ciolacu (PSD), a jelenlegi minszterelnök között, bár igazság szerint Ciolacu vesztésre áll: már csak két választókörzet adatait kell összeszámolni, az egyik Kanadában van, a másik az Egyesült Államokban, onnan nem fognak tömegesen érkezni a szociáldemokrata szavazatok, inkább voksolnak a liberális Lasconira. De különben is: Lasconi 2001 szavazattal vezet (fél órája még csak 461-gyel vezetett, reggel pedig, mikor ébredtem, 44 vokssal volt lemaradva, mire elkészült a kávé, már vezetett, szóval a harc a második és harmadik helyért olyan, mint egy nagyon kemény lóverseny, csak kicsit lassabban zajlik). Mondhatnánk, hogy egy 19,06 milliós országban ezek a számok nem szavazatkülönbségek, hanem hibahatárok, és igazunk is lenne, de ez a helyzet: jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek (hogy úgy mondjam, 99,97%-os a valószínűsége), hogy a második fordulóban Georgescu és Lasconi mérkőzik majd meg egymással.
Lasconiról kevés rosszat lehet mondani és kevés jót is: annak idején igent mondott arra a kérdésre, hogy a házasság csakis férfi és nő között lehetséges, valamint többször árult el komoly járatlanságot külpolitikai ügyekben, más hibáját nem tudnám mondani, és ebből az első is világnézet kérdése, miszerint hiba-é avagy sem (szerintem az, de nekem nem osztottak lapot az USR jelöltválogatásakor). Egyébként liberális, bár román nemzeti jelképekkel kampányolt, de más a kampány és más a kormányzás, ahogy azt 1998-ban valamelyik fideszes egy őszinte pillanatában megjegyezte.
Georgescu már sokkal színesebb egyéniség, csupa barnában-zöldben pompázik, már amikor nem az orosz nemzeti trikolórban lép fel. Lássuk, mit lehet tudni róla?
Călin Georgescu 1962. március 26-án született Bukarestben, és a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tanult talajjavítási szakon, majd ugyanezen az egyetemen szerzett doktori fokozatot pedológiából. Az „I. Károly” Nemzetvédelmi Főiskola „Nemzetbiztonság és védelem – Geopolitika és geostratégia” posztgraduális képzését is elvégezte.
Politikai pályafutását szakterületén kezdte, 1991-ben a Teodor Stolojan vezette kabinetben Marcian Bleahu környezetvédelmi miniszter tanácsadója lett. Ugyanebben a minisztériumban 1997-1998 között főtitkár volt. 2000 és 2011 között a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Központ ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 1999-es és 2008-as változatát kidolgozó munkacsoportokat koordinálta.
2004-2005 között a Külügyminisztériumban volt igazgató, 2006-2012 között pedig az Innovációs és Fejlesztési Projektek Intézetének ügyvezető igazgatója lett.
Neve 2011-ben és 2012-ben szerepelt a potenciális miniszterelnökök listáján, mint Emil Boc lehetséges utódja, akinek népszerűsége a 2009-2010-es gazdasági válság idején hozott intézkedések után rohamosan csökkent. Georgescu akkor azt mondta, hogy nem érdekli a miniszterelnökség.
A 2020-as választások után, amikor az AUR-nak sikerült bejutnia a parlamentbe, George Simion pártja Călin Georgescut javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Dorin Lulea, az AUR jelenlegi első alelnöke akkor azt mondta, hogy Georgescu nem tagja a pártnak, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakértelme miatt jelölték. Georgescu volt az AUR miniszterelnök-jelöltje a Cîțu-kormány 2021 októberében bekövetkezett bukása által generált politikai válság idején is.
2022 elején George Simion bejelentette, hogy Georgescu az AUR tiszteletbeli elnöke lehet, de a dolgok váratlan fordulatot vettek egy interjú után, amelyet a jelenlegi jelölt 2022. január 31-én adott az Antena 3-nak. Ekkor arra kérték, magyarázza meg egy előző évben tett nyilatkozatát, amelyben Corneliu Zelea Codreau és Ion Antonescu marsallt a románok „hőseiként” említette: „A román nemzet (...) Stefan cel Mare, Mihai Viteazu, Horia, Avram Iancu, Kogălniceanu, Cuza, Corneliu Zelea Codreanu, Ion Antonescu marsall és sok-sok más hős által élt”.
Arra a kérdésre, hogy ez a kijelentés nem vezet-e elszigetelődéséhez a román politikában, Călin Georgescu így válaszolt: „Mindannyian elkövettek jó és kevésbé jó cselekedeteket, de általában az az igazi vezető, aki igazat mond, és aki nem mond igazat, az nem lehet vezető (...) Voltak jó cselekedetek és olyanok, amelyeket nem tudok kommentálni, de ezt a történészeknek kell bizonyítaniuk, és ez az ő dolguk, nem a miénk. A mártírokról nincs véleményem, de azt mondhatom, ismétlem, hogy ők a történelmünk részei”.
Georgescu továbbá azt mondta, hogy „Zelea Codreanu az emberi erkölcsért harcolt”, és amikor emlékeztetett arra, hogy a légiósok meggyilkolták Armand Călinescut és Nicolae Iorgát, azt válaszolta: „Ha a történelmet misztifikálják, nincs miről beszélni”.
E kijelentések nyomán az ügyészség elrendelte a bűnvádi eljárás megindítását a 31/2002-es sürgősségi rendelet alapján, amelynek 5. cikkelye bűncselekményként határozza meg „az emberiség elleni népirtás és háborús bűnök elkövetésében bűnös személyek kultuszának nyilvános népszerűsítését, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék, fogalmak vagy tanok nyilvános népszerűsítését”.
Az interjú az AUR csúcsain is ingerültséget váltott ki: „Ha nem tisztázza egyértelműen ideológiáját, és ha nem határolódik el egyértelműen minden olyan múltbeli mozgalomtól, amelyhez az AUR-nak semmi köze, akkor távoznia kell” – mondta George Simion az Antena 3-nak 2022. február 8-án.
Így az AUR vezetői lemondtak arról, hogy javasolják a kongresszusnak Călin Georgescu tiszteletbeli elnökké való kinevezését, ő pedig elhatárolódott attól a párttól, amely addig kétszer javasolta őt miniszterelnök-jelöltnek.
Egyébként nem csak ezek az ellentmondásos kijelentései a 2024-es független elnökjelöltnek. A G4Media ugyancsak 2022 februárjában tette közzé Georgescu egy 2021 májusában adott interjúban tett kijelentéseit, amelyek Románia védelmi politikáját és NATO-tagságát célozták.
„A Deveselu-pajzs (Deveseluban áll egy légvédelmi NATO-támaszpont – Sz. T.) egy diplomáciai szégyen. A pajzsnak semmi köze a védelemhez. Éppen ellenkezőleg, olyan konfliktusba rángatott bele minket, amelyre nem volt szükségünk. A pajzs mint olyan a konfrontációs politika része. A pajzs nem a béke biztosítéka” – mondta Georgescu.
Emellett azzal érvelt, hogy Románia NATO-tagsága nem nyújt olyan biztonsági garanciákat, amelyekre az országnak szüksége van. Kiszerveztük a felelősséget, a cselekvéseket és a döntéseket a nemzetbiztonság és a védelem terén. „Már nem képviselünk semmit külsőleg. Az összes úgynevezett kormányzati program 30 éve nem más, mint egy bevásárlási lista. Nincs olyan ország a NATO-blokkban, amelyet abban az esetben, ha Oroszország megtámadná, azt a szövetség megvédené, efelől biztosíthatom önöket” – mondta Georgescu.
Călin Georgescunak egy gyermeke van Cristela Georgescuval kötött házasságából, aki személyes honlapján úgy jellemzi magát, mint „író és természetgyógyász-oktató, aki 20 éves közvetlen személyes tapasztalattal rendelkezik a természetes egészségügy területén az integratív táplálkozás, apifitoterápia, gemmoterápia, regeneratív méregtelenítés, klinikai iridológia, biorezonancia és érzelmi feloldó technikák segítségével”.
Idetartozik még, hogy olvasóim közül talán nem mindenki tudja, mi is az a Vasgárda és miért „légiósok” a tagjai. A Vasgárda román fasiszta népmozgalom volt, Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én Legiunea Arhanghelului Mihail, vagyis Mihály arkangyal légiója néven, később, maga a Vasgárda, a légió paramilitáris szárnya (aki az SA-ra asszociál, nem téved nagyot) csak 1930-ban alakult meg. Röviden, mert fogy a terjedelem: tömeggyilkosok voltak, öltek írótól politikusig, magyaroktól zsidókig mindenkit – bestiális kegyetlenséggel. A román királyi hatalom persze őket is ritkította, annak ellenére, hogy 1937-ben kormánytényezővé váltak, 1938-ban, mikor a király diktatúrát vezetett be, 300 tagjukat, 1939-ben – Armand Călinescu miniszterelnök meggyilkolására válaszul – 252 vezetőjüket végezték ki, az utóbbi esetben gyakran nyílt utca során, mintegy példát statuálva. Aztán, már Antonescu idején, 1940-ben a királyi diktatúra vezetői közül végeztek ki ők vagy hatvanat, de nem ez volt a legnagyobb bűnük, hanem az, hogy a vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban Óromániában (a Regátban), Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken. A kegyetlenkedéseknek 1941–1943 között 350-400 000 zsidó áldozata volt. És – nem kell mondanom – a magyar kisebbséget is kegytelenül irtották, ha nem is ekkora számban. Tehát, aki román nyilasoknak tekinti őket, nem téved nagyot, bár aránytalanul hosszabb ideig voltak képesek fennmaradni, mint a nyilaskeresztes párt.
Nos, ezek a legények Georgescu miniszterelnök-jelölt kedvencei, ezeknek a vezérét, Zelea Codreanut nevezi hősnek és példaképnek. Térjünk vissza a mába. Hogyan kampányolt Georgescu? Mert azt tudjuk, Lasconi hogyan: a bevett szabályok szerint, felhasználta a médiát, kampánykörutakat tett, gyűléseket tartott, interjúkat adott, nyilatkozott. Georgescu a TikTokon aktiválta magát – és nem tett semmi egyebet. Ott viszont oroszbarát és úgynevezett „békepárti” üzenetekkel bombázta közönségét naponta többször is, minek következtében azok, akik nem tartoztak az általa fókuszba vett társadalmi csoportba, gyakran nem is tudták a szavazófülkébe lépve, ki fia-borja ez a Georgescu. A fiatalabb szavazók nagy része viszont igen, ennek az eredményét látjuk most.
Mi várható?
Azt csak az Öregisten tudja. Körülbelül egy órája írom ezt a szösszenetet, azóta az eredmények nem változtak, nagyon már nem is változhatnak (bár a tévedés jogát fenntartom, hátha a Huron-tó mélyéről felmerül hatezer pikkelyes és kopoltyús PSD-szavazó, akik még a Jura-korban költöztek oda, de megtartották román állampolgárságukat, és akkor mégis Ciolacu kerül a második helyre, bár be kell látnunk, ez a lehetőség kissé valószínűtlen). Nos, az AUR – az az Aur, amelyik kizárta soraiból túlzott szélsőjobboldaliság és legionárius ideológia terjesztése miatt Georgescut – már beállt mögéje, és egyes felmérések szerint Diana Șoșoacă szavazói is őt támogatják (a román politikának ez a futóbolondja olyasmi okok miatt nem indulhatott a választásokon, amiket Georgescu ellen is felhoznak, de nem zavartatta magát: rajzolt egy újabb kockát a szavazólapjára, beleírta a saját nevét és azt pecsételte le, majd az egészet lefényképezte, ami miatt jelenleg rendőrségi eljárás folyik ellene). Ennyien állnak Georgescu mögött, valamint a TikTokerek megbecsülhetetlen létszámú csoportja. Georgescu ugyanis annyira független jelölt, hogy nincs is pártja.
És ki áll Lasconi mögött? Az USR feltétlenül (ez egy liberálisnak nevezhető párt), bár valószínűleg sokkal, de sokkal szélesebb lesz a támogatottsága, hiszen mindenki rá kellene szavazzon, aki nem szeretne vasgárdista vezetést Romániában. Ideértve az RMDSZ-től – mely 4,51%-ot ért el most – a PNL-ig és a PSD-ig, akiknek szintén elemi érdeke elkerülni Georgescu elnökségét, hiszen őt a szélsőjobboldali AUR támogatná és Diana Șoșoacă befolyásolná (aki már olyant is tett, hogy megharapta az őt interjúvoló olasz riportert).
Nem mindegy, mi történik a szomszédunkban. Most hosszú ideig béke volt és lassú, de biztos fejlődés. Ha Romániában uralomra kerül a szélsőjobb, mindkettőnek vége.
Aggodalmak közepette várjuk a december nyolcadiki második fordulót. És drukkolunk Lasconinak.
Szele Tamás
