Nem tudom, mit mondjak, tegnap délután-este óta hümmögök a történeten, mert bizony etikai kérdéseket vet fel, mármint a törvénysértés bizonyított tényén túl. Történt ugyanis, hogy egy debreceni hölgyet kissé meglátogatottak a rendvédelmi szervek, mivel online úton életveszélyes fenyegetést intézett Orbán Viktor ellen. De először is lássuk a hírt, a Police.hu oldaláról, az a hivatalos.

„Nem először fordul elő, hogy a miniszterelnököt interneten keresztül fenyegetik, és az sem, hogy a különböző közösségi médiafelületeken politikusokkal szemben gyűlölködő szövegek jelennek meg. A rendőrség minden ilyen esetet komolyan vesz, és az esetleges tragédiák megelőzése érdekében azonnal felkutatja és elfogja az elkövetőt.Így történt július 29-én is, amikor feljelentés érkezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához (KR NNI) azzal kapcsolatban, hogy egy közösségi médiafelületre a miniszterelnökről kitett videóposzt alá egy felhasználó az alábbi kommentet tette ki: »8 mm megoldaná, mint anno Romániában … ne élvezzék azt, ami nem az övéké.«
Tekintettel arra, hogy egyértelmű volt a miniszterelnök ellen irányuló szándék, ezért a KR NNI kiberesei azonnal akcióba lendültek. Pár órán belül sikerült azonosítani és elfogni a kommentelőt, egy 48 éves debreceni nőt.
Lakásában kutatást hajtottak végre a nyomozók. Elektronikai eszközeiről adatmentéseket végeztek. Az ingatlanban találtak egy gáz-riasztófegyvert, valamint több éles lőszert és hüvelyeket is.
A nőt előállítását követően internetes agresszió elkövetésével gyanúsították meg. Kihallgatása során azt mondta, nem tudta, hogy ezzel a kommentjével bűncselekményt követ el. Szabadlábon védekezik.”
Elsőre az jutott eszembe, hogy nem 8 milliméter, hanem 7.62, legyünk pontosak. Másodjára a régi vicc, amikor Ivan Szergejevicset letartóztatja az FSZB:
– Ivan Szergejevics, maga azt mondta, hogy Putyin hülye.
– Miért, nem az?
– De. Viszont emiatt maga ellen nem hazaárulás, hanem államtitoksértés miatt emel vádat a Nyomozó Hatóság!
Szóval, ha a törvényt nézzük, nincs szó felségsértésről, crimen laese maiestatisról, de attól még nem bíznék a hölgyre olyan feladatot, ami meghaladja a négy alapművelet ismeretét, ugyanis a példa nagyon, de nagyon rossz.
Vegyük azt először is, hogy nem csak a miniszterelnököt, hanem bárkit tilos életveszélyesen megfenyegetni, online pedig főleg. Ettől még én magam hetente két-három ilyen emberkét hajigálok ki, akik különböző utakon-módokon halálomat kívánják előidézni: az újságíró életének része ez: sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon sokat ártott a magyar nemzeti fantáziának Hollywood, általában csak felkötni, főbe lőni és esetleg lemészárolni akarnak, sehol egy ízes, hagyományainkhoz méltó karóba húzás, kerékbe törés, esetleg tüzes trón... hiába, a morális süllyedés korát éljük. Egy időben eljátszottam azzal, hogy ezeket a fenyegetőket elhívtam délután ötre, a Keleti elé, hogy beszéljük meg, mi a bajunk egymással, de hát egyszer sem jöttek el. Épp az egyik tavalyelőtti húzta ki nálam a gyufát, de becsülettel visszaadtam neki a kölcsönt.
Ahhoz ugyanis hozzá vagyok már szokva, hogy zsidóznak, románoznak, cigányoznak is, ez ennek a társadalmi rétegnek az alapszókincséhez tartozik, nem ismernek más kifejezéseket, vagyis de, sokszor „gendereztek” is, ami hát, finoman szólva is alaptalan. Annyira vagyok én meleg, mint a jó Salamon király volt. De ez sem fontos, mert kit érdekelne? Hanem ez az úriember igen ravasz akart lenni, és elkezdett búvárkodni a Facebook-profilomon. És kiszúrt egy fotót, amin a volt Kedvesemmel álltunk a kolozsvári Mátyás-szobor előtt. „Ez a kurvád? Majd megkeresem.” – írta. Melyhez jó egészséget kívántam volna, míg odaér, érkezés után ugyan ezt hiányolta volna, mivelhogy a hölgy a karate avatott ismerője, és hát arra lett volna a fickónak a legnagyobb esélye, hogy minimum letekeri a fejét.
Csakhogy azt még elviselem, ha engem fenyegetnek, azt viszont nem, ha a szeretteimet. A fenyegető nem mellesleg az orosz VDV jelvényeit használta a profilján, bár valami ősmagyarnak hitt nevet viselt (X. családból való Y. – túl sok Kodolányit olvashattak ezek az okoskák). Mármost nekem a viszonyom a Kreml embereivel minimum rossznak mondható, de azzal tisztában voltam, hogy itt nincs szó reális orosz fenyegetésről, még kapcsolatról sem, a jelvényhasználat egyszerű ostobaság, hátha betojok tőle vagy félreértelmezem. Ha nekem az oroszok ártani akarnának, akkor nem fenyegetnének, olyant úgy sem tudok, amire kíváncsiak volnának, ha meg akarnának tőlem szabadulni, egyszerűen lelőnének és kész. Na, de miért ne legyünk szemtelenek? Végül is külpolitikai újságíró vagyok, ha a nagy Napóleonnak szabad volt tárgyalni a cárral, nekem is szabad. Írtam egy e-mailt oroszul a Minobor, vagyis az orosz védelmi minisztérium sajtóosztályára, miszerint egy ilyen és emilyen nevű ember VDV-jelvényeket viselvén fenyegetőzik. Szerepel ő az Oroszországi Fegyveres Erők állományában?
Viszonylag hamar, egy órán belül válaszoltak, megköszönték az értesítést, jelezték, hogy tudják, ki vagyok, de azt leszögezték, hogy az illető nem tagja semmiféle orosz fegyveres testületnek, köszönik a figyelmeztetést, innentől átveszik az ügyet, mivel nagyon ártalmasnak találják.
A fenyegetőről azóta sem hallottam...
Szóval, nem élvezet az életveszélyes fenyegetés, de lehet elegánsan is bánni vele. Nagyobb baj, hogy a Ceaușescu-párhuzam végletesen rossz.
Nem az a probléma vele, hogy Orbán Viktor ne lenne autokrata, mert az, hanem ott a hiba a kréta körül, hogy az a romániai kivégzés bizony hiba volt, nem is kicsi. És egyáltalán nem véletlenül követték el.
Az a kivégzőosztag egészen egyszerűen megsemmisítette annak a borzalmas rendszernek a legkomolyabb titkait, mi több, ez tette lehetővé, hogy pont a korábbi hatalom legbelső köreiből származó figurák ragadják magukhoz a hatalmat, élükön Iliescuval és Petre Romannal. Ez végső soron az európai uniós csatlakozásig taszította stagnálásba és szegénységbe a romániai társadalmat – holott nem lelőni, hanem becsukni kellett volna ezeket a zsarnokokat, aztán akármennyire is voltak az 1930-as évekből börtönélményeik, előbb vagy utóbb vallani kezdtek volna.
Hát hiszen pont azt kellett elkerülni, hogy valljanak.
Ebből is látszik, hogy autokratákat kivégezni nem is olyan nagyon okos dolog, azoknak a bíróság előtt a helyük, bár az ilyesmire kevés példa akad. Másfelől meg a jelen magyarországi helyzet hasonló ugyan a régi romániaihoz, de még csak a hetvenes évek végén tartunk, még van étel és ital a boltokban és nincsenek nagy áramkimaradások, bár az egészségügy helyzete már rosszabb, mint az ottani, 1987-es szint, és a vasúti közlekedés is mélyebbre jutott, mint ahol a CFR valaha is járt.
Mondjuk a kérdés nem is ez, hanem az, hogy történt-e törvénysértés?
Történt, de az eset súlya szerintem a legenyhébb elbírálás alá kéne essen, ilyesmiért megrovás vagy próbára bocsátás járhatna, más nem nagyon. Ez csak ostobaság volt, amit kéne ugyan büntetni, de nem lehet. Azért nem Posta Imrével van dolgunk, aki le akarta mészárolni a teljes magyar politikai elitet – és most is házi őrizetben van, ami azért elég enyhe büntetés. Hanem a másik mai esetet már én sem tudom hova tenni. Ha az első esetben arról volt szó, hogy a hölgy nem ismerte a törvényt, a másodikban arról, hogy a gyanúsítottak már el sem ismerték azt! Lássuk, mit ír az MTI.
„Alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészület bűntette miatt emeltek vádat kilenc ember ellen, akiknek mozgalma Magyarország alaptörvényének megváltoztatását és a magyar államigazgatási, valamint karhatalmi szervezetek felszámolását tűzte ki célul – közölte csütörtökön a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője az MTI-vel.
Jánky Judit közleménye szerint az 55 éves, zalai férfi által alapított mozgalom végső célja – szkíta önkormányzatok és hadsereg létrehozásán keresztül – egy szkíta állam létrehozása volt.
Társa, egy 48 éves, nagykőrösi férfi a közösségi médiában olyan összeesküvés-elméletet hirdetett, amelynek hívei szerint Magyarország egy cég, az alaptörvény, a magyar törvények, a kormány, a hatóságok nem léteznek, így azok joghatóságát, kötelező érvényét magukra nézve nem ismerik el.
A férfi „hatósági eljárásokkal szemben mentességet kínáló igazolványokat” állított ki, így került kapcsolatba a többi vádlottal, majd a zalai férfivel, aki 2023. április 3-án igazolványkészítés ürügyén megkereste, majd ismertette a szkíta állam, a leendő szkíta nemzetőrség létrehozására irányuló szándékát.
Harmadik társuk egy 90 éves, váci férfi az általa vezetett mozgalom keretében a trianoni békeszerződés felülvizsgálatával Nagy-Magyarország és a korábbi Horthy-rendszerhez hasonló, király nélküli királyság államforma visszaállítása érdekében tevékenykedett. Saját kormányzóvá választásával és eskütételével a célja a királyválasztás elérése volt.
A mozgalom tagjai videót is készítettek, amelyben a zalai férfi bejelentette, hogy megalakult a Szkíta Nemzetségek Önkormányzata után önvédelmi céllal a Szkíta Honvéd Nemzetőrség budapesti egysége is. A férfi számos olyan elektronikus levelet küldött rendőrkapitányságoknak, ügyészségeknek, önkormányzatoknak, valamint hírközlő szerveknek, amelyekben előrevetíti szabad katonai csapatok bevonulását, különböző személyek letartóztatását.
A vádlottak több gyűlést is tartottak, ahol állandó téma volt a királyság visszaállítása, a szkíta állam létrehozása, az emberek beszervezésének módja. Államtagadó nézeteiknek és az alkotmányos rend megváltoztatásának erőszakkal, fenyegetéssel kívántak érvényt szerezni, tőlük éles lőfegyvereket is lefoglaltak a nyomozás során.”
Ilyenkor szólal meg az emberben egy belső hang, amely egyre hangosabban követeli a Lipótmező újranyitását. Sőt, talán bővítését is. Míg a fenyegetőző hölgynek csak eljárt a szája, és nem is gondolta, mivel játszik, ezek az emberek nagyon tudatosan és megfontolt szándékkal bolondultak meg. De legalább nem kicsit. A téboly mértékét az is mutatja, hogy nem volt elég nekik a közokirat-hamisítás – bár én nem ismerek „hatósági eljárásokkal szemben mentességet kínáló igazolványt”, ilyen semmiféle jogrendszerben nem létezik, és ami nincs, azt nem lehet hamisítani, tehát ez inkább csalás – de még ráadásul saját magukat jelentették fel a rendőrkapitányságokon, ügyészségeken, önkormányzatoknál. Ennél nagyobb szamárságot el sem tudnék képzelni, pedig vadul csapongó fantáziám van.
Ha már szóba került az előbb Románia, ott is vannak ilyenek, csak ők nem szkítának hívják magukat, hanem gétának, de különben némi helyi folklorisztikus színezettől eltekintve nagyjából ugyanarról van szó.
Mire jó mindez?
Voltaképpen csak arra alkalmas, hogy minden kormánykritikus gondolatot és véleményt diszkreditáljon, hiszen ki akarna őrült szkítákkal egy sorban menetelni?
Senki.
És egyáltalán: ha egyszer ebben az országban rendszerváltás lesz – ne tévedjünk: itt már nem volna elég a kormányváltás, itt maga a rendszer beteg – ezek a törekvések mibe férnének bele? Miféle társadalmi rendszerbe?
Semmibe a világon, ilyen állat egészen egyszerűen nincs. A szkíták még a saját társadalmukkal sem lennének kibékülve. Olyasmit, hogy társadalmi konszenzus, kompromisszum, közjó, közérdek el sem képzelnek.
Emberek, gondolkodjunk kicsit, érthető az indulat, de hagyjuk most az érzelmeket és felejtsük el a lehetetlenségeket. Ha jobbítani akarunk, akkor azt csakis ésszel szabad és lehet művelni, minden indulat felesleges, sőt, káros is.
Ezen kívül tényleg újra kéne nyitni a Lipótmezőt, mert itt már a piócás ember sem segít.
Szele Tamás
